Alighogy elkezdődtek, meg is akadtak az izraeli költségvetési tárgyalások. A cél a stabilitás megőrzése lenne, ám a háború miatt minden tervezés ingatag lábakon áll.
Az izraeli kormány szünetelteti a költségvetési tárgyalásokat, amelyek éppen csak elkezdődtek. Bár Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter szerint minden rendben lesz a 2025-re előirányzott összegekkel, nem indokolták semmivel a tárgyalások leállítását. Normális esetben a költségvetési javaslatokat augusztusig a kormány elé terjesztik végső jóváhagyásra, a parlament pedig év végéig el is fogadja. Az izraeli törvények értelmében az eljárást ugyan március végéig meg lehet hosszabbítani, amennyiben azonban akkor sincs elfogadható állapotban, az a kormány automatikus lemondásához vezet.
A jelenlegi elakadásból messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, de tény, hogy a piacok és a befektetők nagyon nem szeretik a hasonló malőröket. Mind az izraeli jegybank, mind a pénzügyminisztérium technokratái arra figyelmeztettek, hogy az ilyen kényszerszünetek bizonytalanságot szülnek a gazdasággal kapcsolatban, és emelik az amúgy is magas befektetési kockázatot.
Futólag beszéltek egymással
A Bloomberg beszámolója szerint a költségvetés elfogadásához vezető folyamat annyira leállt, hogy Amir Yaron jegybankelnök a napokban már levélben sürgette a kormányfőt, hogy folytassák a hetekkel ezelőtt kezdett megbeszélésüket az ország pénzügyi stabilizációs terveiről, a kiadások csökkentéséről és az adóemelésekről. (Az izraeli jegybank elnöke a miniszterelnök törvény által kijelölt gazdasági tanácsadója is.) A központi bank vezetője szerint 2025-ben mintegy 30 milliárd sékel (8 milliárd dollár) költségvetési kiigazításra lesz szükség a védelmi kiadások növekedése miatt.
Yaron sürgetése indokoltnak tűnik:
a GDP mindössze 2 százalékkal nőtt tavaly, ami csaknem fele annak, amit a pénzügyminisztérium prognosztizált a háború kitörése előtt.
A JPMorgan az elmúlt hetekben kétszer változtatta meg az előrejelzését, és immár csak 1,4-os gazdasági bővülést jósol az idei évre. A piacok és a befektetők szintén nyugtalankodnak a bizonytalanság miatt: a Fitch Ratings augusztus közepén levette a felső kategória csúcsáról Izraelt, és A-ra csökkentette a besorolását a befektetési kockázatok erősödése miatt. Indoklása szerint elég nagy a lehetősége, hogy az izraeli háború a jövő évre is áthúzódik, ráadásul bármikor eszkalálódhat.
A zsidó állam eddig a GDP-je mintegy 5 százalékát, 88 milliárd sékelt költött a háborúra, a további finanszírozást és a költségvetési hiány megszüntetését azonban hitelfelvételek nélkül nem tudja megoldani. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kölcsönök nagysága meg fogja dönteni a 2020-as világjárvány idején felállított rekordot.
***
Fotó: Ali Hamad / APAimages