„Szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne. Óriási pénzügyi tartalékai vannak az országnak.  

A kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3500 milliárd forint áll rendelkezésre, ami az elmúlt évtizedhez képest igen magas szint  

– a 10 éves átlagállomány 1884 milliárd forintot tesz ki. Emellett pedig rekordot érően, 47 milliárd euró felett mozognak a jegybanknál lévő nemzetközi tartalékok” – közölte az atv.hu-val Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a múlt héten őszintén „cash flow problémáról” beszélt egy Index-interjúban.   

Az ATV a következő kérdéseket tette fel: 

• A cash flow probléma sokáig velünk marad-e, és az államnak tényleg nincs pénze, vagy csak nem pont akkor áll rendelkezésre a költségvetésben, amikor egy komoly kamatkiadást az adósságszolgálat miatt finanszírozni kell? 

• A kormány milyen intézkedésekkel „optimalizálja a likviditást”, ha jön például a Gulyás Gergely által bejelentett bruttó 800 ezer forintos (a ciklus végére 1 milliós) pedagógusbér-emelés 2025-ben, illetve ha megvalósul Orbán Viktor ígérete a családi adókedvezmény megduplázásáról és a minimálbér átlagbérhez közelítése? 

Nagy Márton a válaszában úgy fogalmazott: „az sem véletlen, hogy az adósságbesorolásunkat folyamatosan megerősítik a nemzetközi hitelminősítők. A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell, az idén a GDP 4,5, jövőre pedig a 3,7 százalékára kell lefaragni. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni”. 

A problémát a miniszter szerint az okozza, hogy az államadósság kamatkiadásai magasak, és ezek 3-4 év múlva csökkenek „normális” szintre. Idén a GDP 4,9, 2025-ben a 3,8, 2026-ban pedig a 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség.  

Azaz 3-4 év múlva automatikusan „kikönnyül” a költségvetés, strukturális változtatásra tehát nincs szükség, cash flow-t kell kezelni éves viszonylatban  

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a kiadások évekkel való eltolását és az extraprofitadók tervezettnél későbbi kivezetését foglalja magában. 

„Erre az is lehetőséget ad, hogy bizonyos szektorokban – ilyen a pénzügyi és az energiaszektor – még mindig indokolatlanul magasak a profitok. A cash flow megközelítés tehát évek közötti átrendezést jelent a kitűzött költségvetési hiánycél elérése érdekében” – közölte a tárcavezető.  

Megszorításokról nincs szó, csupán tolódnak a beruházások 

Varga Mihály áprilisban már bejelentett 2024-re egy 675 milliárdos „megszorítást” a beruházásokra. Az ATV megkérdezte, hány száz milliárdos nagyságrendű lesz jelen állás szerint a 2025-ről 2026-ra, illetve 2027-re való halasztás, illetve, hogy ez milyen fontos beruházásokat érint. A nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta:  

nincs szó megszorításról, hiszen ezek egytől egyig támogatott, gazdasági és közpolitikai célokat szolgáló szükséges beruházások, amelyek nem elmaradnak, hanem átütemezik őket.  

„Konkrét számot egyelőre nem tudok mondani, de legalább 300 milliárd forint tolódhat későbbre 2025-ben. A gazdasági kabinet jelenleg is vizsgálja a beruházásokat” – fogalmazott Nagy Márton. 

Lehet-e Nagy Márton a következő jegybankelnök? 

„Nem foglalkozom a kérdéssel, ez a miniszterelnök úr kompetenciája” – reagált a felvetésre. – Augusztusban ráadásul rengeteg új feladatot kaptam, így azon dolgozom, hogy ezeket minél hatékonyabban beillesszem az NGM szervezetébe. Kormánytagként az a legfontosabb feladatom, hogy segítsem a miniszterelnök munkáját” – tette hozzá. 

Mi a helyzet a fogyasztással? 

A nemzetgazdasági miniszter szerint kétségtelen, hogy  

a háború miatt lassan oldódik a lakosság óvatossága, ugyanis teljesen természetes, hogy tartalékot képzünk akkor, amikor háború dúl a szomszédunkban”. 

Ezzel együtt létezik egy fogyasztási puzzle, hiszen 10 százalékos a reálbér-emelkedés. „Az adatokból azt látjuk, hogy az átlag felett keresők megtakarítanak, és inkább külföldön költenek, mint itthon” – nyomatékosította válaszában Nagy Márton, hozzátéve: „ez duplán rossz a gazdasági növekedésnek”. 

„A külföldi webshopok elterjedése jelentős csapást mér a hazai kiskereskedelemre. Gondoljunk csak az Amazonra vagy a Temura” – mutatott rá. 

„A középréteg és az átlag alatt keresők pedig fogyasztás helyett lakásvásárlásra költik a pénzüket, így a megtakarításuk az ingatlanhitelek önrészévé válik. Ez érthető, és szerencsére ebből előbb-utóbb fogyasztás lesz, hiszen a lakást fel kell újítani vagy be kell rendezni. Júliusban például négy éve nem látott számú ingatlan cserélt gazdát” – emelte ki a miniszter.  

Bővült az NGM hatásköre 

Augusztusban újabb területeket kapott a Nemzetgazdasági Minisztérium, ennek kapcsán az ATV megkérdezte, hogy ez okoz-e szerkezeti változásokat a tárcán belül. Nagy Márton azt mondta: „Azt gondolom, hogy olyan –  

az idén 2, jövőre 4 százalék körüli – gazdasági növekedést kell elérni, amely bevonó, inkluzív jellegű, azaz a konjunktúrából a társadalom minden rétege profitálni tud. 

Ez összhangban áll a kormány álláspontjával is, amely egyértelmű: kiemelten kell támogatni a családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kkv-kat.   
A családi adókedvezmények mértékét megduplázzuk, és vizsgáljuk egy szakmunkáshitel elindításának a lehetőségét” – közölte. 

„A tervek szerint a 17–22 év közötti, szakképző iskolát vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatal a munkába állását követően 10 éves futamidejű szabad felhasználású hitelt vehetne fel, amennyiben vállalja, hogy Magyarországon él és dolgozik. Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni” – hangsúlyozta. 

A kis- és középvállalkozások esetében nyomatékosította: „Prioritást élvez a digitalizáció felgyorsítása, ugyanis e nélkül a 21. században nem beszélhetünk versenyképességről. Emellett egy új, célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni, mert ma ilyen a kkv-kra vonatkozóan nem létezik, miközben azok jelentik a gazdaság gerincét.” 

„Ez azt jelenti, hogy mi akár egy beruházás 50 százalékát is finanszíroznánk vissza nem terítendő forrással. Itt pályázati rendszerben gondolkodunk” – tudatta Nagy Márton, aki azt is elárulta, hogy „ennek a munkának az előmozdítása érdekében a miniszterelnökkel egyeztetek egy kkv-fejlesztési államtitkárság felállításáról”. 

Ennek a feladata lesz a folyamatos kapcsolattartás az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a kamarákkal és a vállalkozásokkal – közölte a nemzetgazdasági miniszter, kiemelve: „ahogy az ipar esetében az ipari szereplőkre hallgattunk – hiszen ők kockáztatják a pénzüket –, úgy a kkv-knál sem akarunk okosabbak lenni, mint maguk a kkv-k. Ők látják, mire van szükségük, mi segíti legjobban a fejlődésüket” – fogalmazott az atv.hu kérdésére válaszolva. 

Az eredeti, teljes cikk az atv.hu oldalon olvasható. 

Ezt is ajánljuk:

Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán