Az elmúlt évtizedben az orosz és a kínai jegybank növelte legdinamikusabban az aranytartalékát, így globálisan már az ötödik, illetve hatodik legnagyobb mennyiséget tudhatják magukénak. Moszkva és Peking szándékai mögött a tartalékaik dollártól való diverzifikációja húzódik meg. Ugyanez, bár kisebb mértékben, más olyan, főként a globális délhez tartozó állam esetében is megfigyelhető, mint India és Törökország.
Az eszkalálódó geopolitikai feszültségek időszakában, amikor a Nyugat újabb és újabb, hol sikeres, hol kevésbé sikeres szankciós csomagokat vet ki, a dollármentesítés körüli viták közepette nő az aranyvásárlás iránti érdeklődés. Ezért érdemes egy pillantást vetni arra, hogy mely országok növelték a legdinamikusabban a tartalékaikat.
Az alábbi ábra a World Gold Council adatai alapján azt szemlélteti tonnában kifejezve, hogy a 2013 negyedik és 2023 negyedik negyedéve közti időszakban melyik volt az a 10 ország, amely a legtöbb aranyat vásárolta.
Oroszország és Kína vezet az aranyvásárlások terén
Az ábrából kitűnik, hogy az orosz és kínai jegybankok vettek a leggyorsabb ütemben aranyat, amire a kézenfekvő magyarázat, hogy ezek az országok igyekeznek a leggyorsabb ütemben diverzifikálni tartalékaikat a dollártól. A központi bankok a biztonság, a likviditás és a hozam miatt is tartanak aranyat. A képzeletbeli dobogó első fokára Oroszország került, amelynek az aranykészlete a 2013-as 1035 tonnáról 2023-ra 2333-ra ugrott, a második pedig Kína, amelynek a tartalékai 1054 tonnáról 2023-ra 2235-re emelkedtek. A harmadik helyre Törökország ért oda, igaz, itt a számok jóval kisebbek: Ankara a 2013-as 116 tonnáról 2023-ra 540-re növelte az aranykészletét.
A változást is érdemes figyelemmel kísérni, ami az alábbi ábra szemléltet.
Ebből az látszik, hogy egy évtized leforgása alatt Moszkva közel 1300, míg Kína 1200 tonnát vásárolt, hogy növelje az aranytartalékát.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy ebben a rangsorban többnyire a globális dél országai szerepelnek (Kína, Törökország, India, Üzbegisztán, Kazahsztán, Thaiföld, Szingapúr, Irak), amelyek a dolláralapú rendszert több ízben kritizálták, de a BRICS+ és a Sanghaji Együttműködési Szervezet országai (SCO) közül is találunk itt néhányat (előbbi: Oroszország, Kína, India, utóbbi: Kína, Oroszország, Üzbegisztán, Kazahsztán, India).
A BRICS-nél ne feledjük, hogy egy közös valuta létrehozása is napirenden van a dollármentesítés mellett, így az aranytartalékok felhalmozása az ez irányba mutató diverzifikáció egy erős jele is. Olyan államok is szerepelnek ezen az ábrán, amelyek érdeklődésüket fejezték ki valamely szervezettel kapcsolatban (Törökország és Thaiföld korábban közeledett a BRICS felé), de azt csatlakozás nem követte. Egyetlen európai uniós állam szerepel ezen a 10-es listán: Lengyelország.
Még mindig Washingtonnak vannak a legnagyobb tartalékai
Azonban ha a globális felállást nézzük, továbbra is az USA büszkélkedhet a legnagyobb összesített aranytartalékkal, a 2024. májusi adatok szerint mintegy 8133 tonnával, aminek az értéke nagyjából 628 milliárd dollár.
Az ország készletének nagyjából a felét Fort Knoxban, az Egyesült Államok hadseregének Kentuckyban található létesítményében tárolják.
A második helyen Németország áll 3351, majd Olaszország következik 2452 tonnával. Az alábbi ábra a legnagyobb aranytartalékot felhalmozó államokat mutatja az idén májusi állapot szerint.
Az idén az arany ára közel 20 százalékkal megugrott, ami a jelentős jegybanki vásárlásoknak, az erőteljes kínai fogyasztói keresletnek és a geopolitikai bizonytalanságok miatt a biztonságos menedéket jelentő eszközök iránti megnövekedett érdeklődésnek köszönhető.
A világ aranykészletének nagy része a központi bankok birtokában van, amelyekaz aranymennyiség körülbelül egyötödét birtokolják. Az idei év első felében 483 tonnát vásároltak, ami új rekord.
Törökország volt a legnagyobb vevő az év első felében, 45 tonnás vásárlással. A második helyen India állt, 37 tonnával. A hagyományosan vezető vevő, Kína a közelmúltban lelassította a tranzakcióit, sőt májusban és júniusban felfüggesztette azokat. Ezt megelőzően az ottani központi bank 18 egymást követő hónapban növelte a tartalékait.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
