Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Júliusban is emelkedést mutatott a vendégéjszakák száma, ugyanakkor az üteme elmaradt a várttól. A megelőző év azonos időszakához képest 2,0 százalékkal lett több a vendégéjszaka, miközben a vendégek száma 4,1 százalékkal nőtt, vagyis júliusban is megmaradt az a trend, hogy több volt a vendég, de átlagosan kevesebb vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. 

Júliusban is a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása húzta a turizmust, ezen a téren 5,4 százalékos bővülést mutattak az adatok.  

A külföldivendég-éjszakák számának növekedésében továbbra is a koronavírus-járvány utáni helyreállás látható. Földrészek szerinti bontást nézve júliusban  

ismét Ázsia emelendő ki, az innen érkezők 9,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly, de az észak-amerikaiak esetében is jelentős, 18,9 százalékos volt az emelkedés,  

azonban onnan feleannyian érkeztek, mint Ázsiából. Az európai kontinensről jövők vendégéjszakáinak a száma ezzel szemben csak 4,2 százalékos bővülést mutatott. Ezen belül is kiemelendő Olaszország 22,5, illetve Spanyolország 36,9 százalékos bővüléssel. E két ország esetében a rendkívül meleg és száraz mediterrán klíma elől való menekülés is szerepet játszhatott a nagymértékű bővülésben. De megemlíthető Franciaország is, az onnan érkezők 14,5 százalékkal töltöttek el több vendégéjszakát Magyarországon, mint tavaly, és ebben az olimpia is szerepet játszhatott, sokan ugyanis az országba érkező turisták elől inkább „elmenekültek” nyaralni. 

A belföldivendég-éjszakák száma ezzel szemben 0,3 százalékos mérséklődést mutatott, de minimálisan csökkent a vendégek száma is, pedig az időjárás is kedvező volt. E visszaesés mögött szintén a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg.  

A reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre, és választanak például tengerparti üdülést a hazai helyett.  

Összességében azt láthatjuk, hogy a magyarok egyre többet utaznak, és bár a külföldi kiruccanások részletes számait csak később közli a KSH, az látszik, hogy az utazásaikon belül a külföldi desztinációk szerepe megnövekedett.     

Térség szerinti bontásban is a fenti folyamatok tükröződnek vissza. Hét turisztikai térségben emelkedett a tavalyi évhez képest a vendégéjszakák száma, legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal a külföldiek által elsősorban látogatott Budapesten. Ellenben öt térségben visszaesést mutatnak a számok, leginkább a Pécs-Villány régióban, ahol a csökkenés 7,2 százalékos volt.   

A turizmus összességében kedvező képest mutat, a külföldi vendégek visszatérése nyomán az ágazat még növekedni is tud, miközben az árak emelkedésének is köszönhetően a bevételeik is 10 százalék feletti ütemben – júliusban 12,3 százalékkal – nőnek.  

Ez a folyamat az év végéig fennmaradhat, így nemcsak az idei nyári szezon, hanem az egész esztendő kiemelkedő lehet. Makrogazdasági szempontból ugyanakkor a magyarok külföldi nyaralásainak a megugrása kedvezőtlen jelenség, mivel így a családok a jövedelmüket nem itthon, hanem külföldön költik el, ezáltal a fogyasztás a korábban vártnál kisebb mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést. 

A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2024 júliusában közel 2,4 millió látogató vette igénybe a magyarországi szálláshelyek szolgáltatásait. Az év hetedik hónapjában több mint 6,6 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek. 

Az ország teljes szálláshely-forgalmának 77,2 százalékát, azaz több mint 5,1 millió éjszakát vidéken regisztrálták. A legkedveltebb úti cél júliusban a Balaton régió volt, ahol a vendégéjszakák száma 1,5 százalékos növekedést mutatott. A fővárosban regisztrálták a szálláshelyi forgalom 22,8 százalékát, ahol 1,516 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 8,7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ebben nagy szerepet játszottak a külföldről érkezők, akik a vendégforgalom 86,7 százalékát tették ki.

Az élénk utazási kedvnek köszönhetően a szálláshelyek 134,5 milliárd forint bevételt könyvelhettek el júliusban, 12,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Ennek az összegnek a nagyobb részét, 90,4 milliárdot vidéken költötték el a vendégek, ahol a bevételek 12,8 százalékkal haladták meg a tavaly júliusit. A vendéglátóhelyeken 203,4 milliárd forint bevétel keletkezett 2024 júliusában, ez 6,8 százalékos növekedés az előző év hetedik hónapjához képest. 

Erőteljes a turizmus idei egész évi teljesítménye, az év első hét hónapjában több mint 9,9 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 10,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakát. Az ebben az időszakban regisztrált 24,5 milliós vendégéjszaka-forgalom pedig több mint 6 százalékkal múlja felül a tavaly január–júliusit, és ebből több mint 15,8 millió éjszakát vidéki szálláshelyeken töltötték el. 

Az év első hét hónapja során a szálláshelyek 553,1 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, 14,2 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor, míg a vendéglátóhelyeken 1133 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 11,8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. 

A turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely jelentős mértékben hozzájárul a GDP-növekedéséhez. 

A kormány célja, hogy tovább növelje az ágazat teljesítményét, ennek érdekében 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, amelyek a vendéglátóhelyek fejlesztésére, színvonalának és versenyképességének növelésére fordíthatók. A vendéglátóhelyek és a turisztikai szolgáltatások innovációjára irányuló projektek, valamint a Tourinform-irodák korszerűsítése tovább erősíti az ágazat versenyképességét, és ez hosszú távon fenntartható növekedést biztosít. 

A turizmus Magyarország GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja, és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést. Az ágazatban dolgozók száma folyamatosan emelkedik, ami jól mutatja a turizmus erejét, valamint a kormány foglalkoztatást növelő intézkedéseinek hatékonyságát. Emellett a növekvő turistaforgalom ellenére biztosítja a hazai turisztikai szolgáltatások színvonalának fenntartását és támogatja az ágazat versenyképességét. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Vasvári Tamás