Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

November 5-én talán még a négy évvel ezelőttinél is szorosabb választásra kerül sor az Egyesült Államokban. Az elemzői konszenzus 7 olyan csatatérállamot azonosít, amely dönt a győztes jelöltről, ráadásul J. F. Kennedy Jr. visszalépése Donald Trump javára 10 (egyelőre még meg nem nevezett) államban még szorosabbá teheti a versenyt. 

Erre a hét államra kell figyelni 

Választásról választásra maximum 10 csatatérállamot szoktak meghatározni, ám ahogy a társadalom polarizálódott, ezek száma csökkent. Pár évtizeddel ezelőtt még kétszer annyit tarthattunk számon, 2000 óta 15 állam váltott pártot egyik választásról a másikra. A mostani mérések szerint reálisan csak hétnél van erre esély. Az oldalak közti folyamatos váltás azt jelenti, hogy kevés az olyan hely, ahol valóban versengésről beszélhetünk: a vörös megyék vörösebbek, a kékek pedig kékebbek lesznek. Tehát az egyre kevesebb választó és az őket érdeklő gazdasági kérdések befolyásolják a kampányokat.

Donald Trump 2016-ban hat mostani csatatérállamban (Pennsylvania, Georgia, Észak-Karolina, Michigan, Arizona, Wisconsin) is nyerni tudott. Ehhez hasonlóan 2020-ban Joe Biden szintén hatban (Pennsylvania, Georgia, Michigan, Arizona, Wisconsin, Nevada) nyert, de ekkor minimális volt a különbség: Arizonában, Georgiában és Wisconsinban 1, Észak-Karolinában és Pennsylvaniában 1-2, Nevadában és Michiganben 2-3 százalékponton belüli.  

A mostani hét állam összességében 93 elektort jelent, így az egyes jelölteknek legalább ezek felében meg kell szereznie a szükséges elektorokat. A csatatérállamok általában gazdaságilag és kulturálisan is sokfélék, ezért érdemes ezeket az államokat közelebbről is megvizsgálni: vannak-e közöttük olyanok, amelyek indikátorként szolgálhatnak. 

Nevada 

Itt Biden 2020-as győzelme a negyedik egymást követő demokrata sikert jelentette, de a különbség kicsi volt 2020-ban és 2016-ban is. Ennek ellenére az 1960-as évek végétől a 2000-es évek elejéig Nevada gyakrabban volt vörös, az 1990-es években csupán Bill Clinton győzelmei jelentettek kivételt.  

Bár meglehetősen közel van a déli határhoz, és a viszonylag sokszínű lakosságának több mint 30 százaléka spanyol ajkú, a felmérések szerint a kulcsfontosságú kampánytémák között a gazdaság megelőzi a bevándorlást.  

1976 óta a demokrata és a republikánus jelöltek is hatszor nyertek itt, és az államot a potenciális indikátorok egyikének tekinthetjük: az elmúlt 12 választásból 10 alkalommal az ittani győztes lett az elnök. A Ballotpedia adatai szerint 1900 óta a nevadai voksolás győztese 90 százalékban végső nyertes is volt. Nevadában a  lakosság 45,7 százaléka nem spanyol ajkú fehér, 30,3 százalék spanyol ajkú, az afroamerikai lakosság 10,8, az ázsiai 9,4 százalékot tesz ki.

Nevadában is ki-ki verseny várható (Forrás: dreamstime)

A spanyol ajkú lakosság tehát nagyon fontos lesz novemberben. A közelmúltban több felmérés szerint ez a csoport a republikánusok egyik erőssége lehet a gazdasági aggodalmaik kiszolgálásával.  

Ugyanakkor Biden igyekezett növelni a nevadai szakszervezeti konyhai dolgozók támogatását, akik közül sokan ebbe a csoportba tartoznak.  

Nevadában a függetlenek szavazata is döntő fontosságú lesz. Az Independent Voter Project adatai szerint a 2023 novemberében regisztrált választók 32,78 százaléka független, 31,46 százaléka demokrata, 28,11 százaléka pedig republikánus. 

Wisconsin 

Wisconsin egykor megbízhatóan kék rozsdaövezeti államnak számított, amíg Trump 2016-ban meg nem szerezte ott a győzelmet. Az állambeli Milwaukee adott otthont a Republikánus Nemzeti Konvenciónak, ami bizonyítja Wisconsin 10 elektori szavazatának jelentőségét. Az állam győztese az elmúlt négy elnökválasztáson a választást is megnyerte, és bár mindkét párt számára kulcsterület, a demokratáknak talán még inkább, mivel igyekeznek megtartani a kék falat, azokat az államokat, amelyek megnyerésével  Biden legutóbb sikeres lett.  

Biden ugyan 2020-ban Wisconsinban győzött, de a különbség akkor és 2016-ban is 1 százalékponton belüli volt, így a demokraták nem lehetnek nyugodtak.  

A 2023. júliusi becslések szerint az államban 80,1 százalék a fehér bőrűek aránya. Etnikai hovatartozás szerint a spanyol ajkúak (7,6 százalék) és az afroamerikaiak (6,6 százalék) a másik két legnagyobb csoport. Ez azt jelenti, hogy az állam nem túl sokszínű, így a fehér munkásosztálybeli szavazók mindkét jelölt számára kulcsfontosságúak. Ez a réteg nagyban támogatta Trumpot, ami akkor győzelmet ért neki, bár Biden a 2020-as sikere során némi előnyt szerzett ebben a csoportban.  

Wisconsin általában inkább a demokraták irányába hajlik, de 2016 óta csatatérré vált (Forrás: dreamstime)

Bár Wisconsin nem regisztrálja a szavazókat politikai pártok szerint, a korábbi felmérések adatai azt mutatják, hogy a választók egyenletesen oszlanak meg a demokraták és a republikánusok között, emellett jelentős a függetlenek aránya. 

Arizona 

A 2020-as szűk Biden-győzelem szembemegy a korábbi tendenciával, mivel ebben az évszázadban minden más elnökválasztáson republikánus nyerte meg az államot.  

Arizona csatatérré válása a demográfiai változásokról tanúskodik, és a bevándorlás az idén fontos beszédtéma a határállamban.  

Míg évtizedek óta vörös államként jellemezték, addig Joe Biden 2020-ban mintegy 10 ezer szavazattal szerzett többet itt, mint Trump. Ezen és Bill Clinton 1996-os győzelmén túl az állam 1948 óta nem támogatott demokrata jelöltet. A többi csatatérállamhoz hasonlóan némileg tehát indikátornak számít: az elmúlt 12 elnökválasztás nyertesei közül nyolcan itt is győztek. 

A határállam Arizona tipikus példája annak, hogy a demográfiai változások hogy alakítanak át egy korábban tipikus vörös államot csatatérállammá (Forrás: dreamstime)

Arizona viszonylag sokszínű állam, a lakosság többsége azonban még mindig fehér (52,9 százalék), 5,5 százaléka afroamerikai, 5,2 százaléka pedig amerikai indián vagy alaszkai őslakos.  

Jelentős a spanyol ajkúak aránya (32,5), és bár Trump jól szerepelt a körükben, Harris úgy tűnik, nagyobb lelkesedést és potenciális elkötelezettséget vált ki a latinó szavazókból, mint Biden. 

A függetlenek szavazata is fontos az államban: a 2023 novemberében regisztrált szavazók 34,13 százaléka republikánus volt, 30,06 százalék demokrata, 29,15 százalék pedig nem kötődött párthoz. 

Michigan 

A felmérések azt mutatják, hogy a gazdasági kérdések kiemelten fontosak az itt élő választók számára, így a fehér munkásosztály kulcsfontosságú csoport: az autógyártás fontos szereplője az állam gazdaságának (itt található a General Motors, a Ford, valamint a Stellantis központja), így a szakszervezeti szavazásra érdemes lesz figyelni. Michigan az elmúlt évtizedekben megbízhatóan kék középnyugati állam volt, annak ellenére, hogy az 1970-es és 1980-as években kizárólag republikánusok nyertek itt. 

Wisconsinhoz hasonlóan azonban fontos csatatérré vált, miután Trump 2016-ban kevesebb mint 11 ezer vokssal nyert.  

Az elmúlt 12 választásból 9 alkalommal a michigani győztes nyerte a választást is. 

Az autógyártás fontos eleme Michigan gazdaságának (Forrás: dreamstime)

Az államban élők közel 74 százaléka fehér, emellett jelentős a fekete lakosság is (14,1). A Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint 2023-ban a szakszervezeti tagok az államban dolgozók 12,8 százalékát tették ki, ami meghaladja az országos 10 százalékot. Ugyancsak fontosak az afroamerikai szavazók és a viszonylag jelentős arab–amerikai lakosság, mivel ők elégedetlenek Biden gázai háborúval kapcsolatos hozzáállásával.  

Michiganben emellett a demokraták azt remélik a fiataloktól, hogy novemberben is támogatják őket, annak ellenére, hogy elégedetlenségüket fejezték ki a TikTok esetleges betiltásával kapcsolatban. 

Észak-Karolina 

Ez az állam ugyan hajlik a republikánusok felé, de még mindig csatatérállam. Trump 2020-ban 1,3 százalékponttal nyert itt, és a demokraták remélik, hogy az idén ugyanaz lesz itt, mint a 2020-ban Georgiában, amelyet akkor elhódítottak a republikánusoktól. Harris kampányában ez az állam is azon csataterek között van, amelyekre összpontosít.  

Bár ezt az államot gyakran nevezik „lilának”, a választók az 1970-es évek eleje óta csak két demokrata elnökjelöltet választottak: Jimmy Cartert 1976-ban és Barack Obamát 2008-ban.  

Észak-Karolina a 20. század elején következetesen kék volt, és az utóbbi választásokon kisebb volt a különbség a jelöltek között. 

Észak-Karolina volt az egyetlen mostani csatatérállam, amit Trump meg tudott tartani 2020-ban (Forrás: dreamstime)

A lakosságának körülbelül 62 százaléka nem spanyol ajkú fehér. Az államban jelentős az afroamerikai (22,2) és a spanyol ajkú (10,5) lakosság, és Harris kampánya számára kulcsfontosságú lesz mindkét csoport mozgósítása, ha meg akarja nyerni az államot. 

A függetlenek szavazata itt is fontos: az év végén regisztrált választók többsége (36,11) független volt, míg 32,93 százaléka a Demokrata Párt, 30,28 százaléka pedig a Republikánus Párt tagja volt a Independent Voter Project szerint. 

Georgia 

Georgia egy másik példa arra, hogy hogyan változhat a csatatérállamok csoportja. Biden 2020-ban aratott nagyarányú győzelme volt az első, hogy Bill Clinton 1992-es sikere óta demokrata jelölt nyerte az államot. Az afroamerikai szavazók részvétele és lelkesedése 2020-ban fontos szerepet játszott Biden győzelmében, és ez novemberben ismét kulcsfontosságúnak bizonyulhat.

Georgia arra is jó példa, hogy a csataterek miként változhatnak, mivel a 2022-es félidős választások alkalmával is folytatódtak az államban nem megszokott demokrata győzelmek.

Bizonyos értelemben Georgiának volt egy kék és egy vörös korszaka is az elmúlt több mint száz esztendőben. Az 1800-as évek végétől 1960-ig minden választáson a demokrata elnökjelöltre szavazott az állam, de 1964-től kezdve öt kivétellel republikánust választottak – Biden négy évvel ezelőtti győzelme a kivételek közé tartozik. 

Georgia korábban a vörös államok tipikus példája volt, de Biden meg tudta nyerni 2020-ban (Forrás: dreamstime)

A jelenlegi elnök több mint 11 ezer szavazattal vitte Georgiát 2020-ban, míg Trump 2016-ban nagyobb különbséggel előzte meg itt Hillary Clinton volt külügyminisztert. Az állam lakosságának az 50,4 százaléka nem spanyol ajkú fehér. A lakosság 33,1 százaléka afroamerikai, 10,5 százaléka spanyol ajkú, 4,8 százaléka pedig ázsiai. 

Tehát a fehérek éppen csak többségben vannak, így az afroamerikai és a spanyol ajkú szavazók kulcsfontosságú csoportot jelenthetnek novemberben.

A 2020-as erős afroamerikai választási részvétel kulcsfontosságú volt Biden győzelméhez, de Georgia az egyike a több olyan csatatérállamnak, ahol a demokraták különösen sebezhetők, mivel az afroamerikai és a spanyol ajkú szavazók körében veszítettek támogatottságukból. 

Pennsylvania 

A hét állam közül talán a legáhítottabb Pennslyvania, amely azon túl, hogy a legtöbb elektort adja a csatatérállamok közül, a gazdasága sokszínű és a demográfiai profilja hasonló az Egyesült Államok egészéhez és az egy főre jutó 41 234 dolláros jövedelme nagyon közel áll az országos 41 261-hez.  

Biden 2020-ban szűken nyerte az államot, csupán 1,2 százalékponttal. A demokraták 1992 óta – 2016 kivételével – minden választáson győztek itt, a republikánusok viszont az 1980-as években rendre megszerezték maguknak. Mivel az elmúlt 12 elnökválasztás győztesei közül 10 nyert Pennsylvaniában, az állam kiváló indikátor. 

Pennsylvaniában lehet az egyik legnagyobb harc (Forrás: dreamstime)

A lakosságának csaknem a 74,5 százaléka nem spanyol ajkú fehér, az afroamerikaiak (12,2) és a spanyol ajkúak (8,6) a következő legnagyobb csoport. Pennsylvania lakossága idős: a legalább 65 évesek aránya (19,6) meghaladja az országos 17,3 százalékos adatot. 

Demográfiai jellemzői miatt a fehér munkásosztálybeli szavazók mindkét ottani jelölt számára kulcsfontosságú csoportot jelentenek.

Ők 2016-ban fontos támogatói voltak Trumpnak, bár 2020-ban Biden szélesebb körben is szerzett itt némi előnyt. Ekkor a külvárosi szavazók kulcsfontosságúak voltak a jelenlegi elnöknek a Philadelphiát körülvevő megyékben és a Pittsburghnek otthont adó Allegheny megyében. A középkorú és idősebb szavazók 2016-ban döntően Trumpot támogatták, aki a veresége ellenére 2020-ban is jól szerepelt a körükben. 

Vörös dél és kék nyugat 

A korábbi választások alapján a republikánusok „vörös államként” számoltak a legtöbb hegyvidéki, azaz a Sziklás-hegységnél lévő állammal (Idaho, Montana, Wyoming, Colorado, Utah, Nevada, Arizona, Új-Mexikó). Ezenkívül eredetileg ebbe a csoportba sorolták a nagy síkságoknál (Great Plains) elhelyezkedőket, amelyek hagyományosan a belső államok, így Észak- és Dél-Dakota, Kansas, Oklahoma, Nebraska, Texas, Iowa, Minnesota, Missouri. De sokáig kizárólagosan republikánusként könyvelték el a legtöbb déli államot is (Alabama, Georgia, Florida, Mississippi, Louisiana, Arkansas, Tennessee, Kentucky, Észak- és Dél-Karolina, Nyugat-Virginia).

A demokrata jelöltek a történelem folyamán sokkal inkább támaszkodtak a közép-atlanti államokra (New Jersey, Maryland, Delaware), ezenkívül New England hat államára (Connecticut, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Maine, New Hampshire), a nyugati partiakra (Kalifornia, Oregon, Washington, Hawaii) és a Nagy-tavak államaira (Illinois, Indiana, Michigan, Minnesota, Ohio, Pennsylvania, Wisconsin). 

Csataterek mozgásban 

A folyamatos szociográfiai változások miatt sok, eredetileg kék vagy vörös állam átfordult, vagy bekerült tartósan a billegők csoportjába. Például Ohio, Connecticut, Indiana, New Jersey és New York mint csatatérállam kulcsfontosságúak volt az 1888-as választások megnyeréséhez. Ehhez hasonló volt, Illinois és Texas az 1960-as választásokon, Florida és New Hampshire a 2000-es eldöntésében, valamint Ohio a 2004-es szavazás során. Sok, jelenleg erős republikánus állam (Arkansas, Missouri, Tennessee, Nyugat-Virginia) 2004-ben is csatatérállam volt.

Ohio egyébként az egyike azoknak, amelyek 1980 után rendszeres csatatérállamok voltak: 1964 és 2016 között aki nyert itt, az lett az elnök.

1900 óta csak hárman győztek az elnökválasztáson anélkül, hogy megnyerték volna Ohiót: Franklin D. Roosevelt, John F. Kennedy és Joe Biden.

Ez az állam azért válhatott az elmúlt években megbízhatóan republikánussá, mivel vidéki megyéi és több munkásosztálybeli szavazója erős támogatója a pártnak. Ezzel szemben Georgia és Arizona lassan billegő állammá alakul.

Kapcsolódó:

Borítókép: saját szerkesztés