Az ázsiai nagyhatalom szerepe a globális exportban várhatóan nem lesz jelentősen kisebb, az ellátási láncok szétválasztására tett, nagy visszhangot kiváltó kísérletek ellenére – és az egyik vezető hitelminősítő intézet szerint ennek a folyamatnak kevesebb ázsiai haszonélvezője lesz, mint azt gyakran feltételezik. „Az export és a befelé irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) tendenciái azt mutatják, hogy összességében az ázsiai gazdaságok – köztük Kína – szerepe a globális ellátási láncokban csak szerény mértékben változik” – áll az S&P Global Ratings friss jelentésében.  Az elmúlt években fokozódtak az Egyesült Államok által vezetett erőfeszítések az áruk Kínától eltérő forrásokból való beszerzésére, mivel növekedtek a kereskedelmi feszültségek a főbb nyugati piacokon, és más ázsiai beszállítók, például India és Vietnám kerültek reflektorfénybe.  

Miközben Kína importrészesedése a fejlett piacokon, például az Egyesült Államokban és Japánban csökkent az elmúlt hat évben, az S&P szerint a feltörekvő piacokon az exportőrök térnyerése miatt az ázsiai nagyhatalom globális piaci részesedése összességében kissé magasabb maradt. 

Van különbség export és export között 

A jelentés Kína rugalmas piaci részesedését az egyre versenyképesebb hazai cégek „normál” exportjának növekedésének tulajdonítja – szemben a „feldolgozóipari exporttal”, ahol az importált alkatrészeket az ázsiai országban szerelik össze, a késztermékeket pedig harmadik államokba szállítják tovább. „A kínai márkájú eszközök, elektromos járművek, okostelefonok és háztartási készülékek kivitele az elmúlt években gyorsan bővült” – áll a közleményben.  

Körülbelül 2010 óta a normál export jelentősen meghaladja a feldolgozóipari árukivitelt.” 

A jelentés szerzői szerint az ázsiai nagyhatalom hatalmas ipari területe – a „szakosodott beszállítókkal”, a „jó infrastruktúrával” és a helyi önkormányzatok által nyújtott szállással – továbbra is vonzó, szemben a kevésbé fejlett ipari ágazatokkal ellátott gazdaságokba történő áttelepüléssel, amely néha váratlan kihívásokkal és magasabb költségekkel járt. A termelés Kínából Mexikóba és más feltörekvő ázsiai gazdaságokba történő áthelyezése például csak „meglepően szerény” nyereséget hozott. 

Míg India részesedése Ázsia és Mexikó együttes exportjából 5,2 százalékra nőtt a 2024 júniusáig tartó évben – a hat évvel korábbi 4,8 százalékról –, ez a növekedés csak az egytizede volt annak, amelyet Kína ért el ugyanebben az időszakban. 

Bár 2022 óta az ázsiai nagyhatalom részesedése az ázsiai és mexikói összes befelé irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetésekből visszaesett, a feltörekvő piacok növekedése összességében korlátozott volt – közölte az S&P, utalva India hat év alatt csökkenő részesedésére és Mexikóéra, amelyé nagyjából változatlan maradt. 

1. ábra: Kína havi exportadatai az ASEAN-országokba, az EU-ba és az USA-ba 

Nem eszik olyan forrón a szétválást 

A hitelminősítő szerint az adatok egy „fontos, kijózanító pontot” jeleznek a deglobalizáció és a szétválasztás Ázsiára gyakorolt hatásával kapcsolatban.  

Miközben a Kínából történő áttelepülések hatással lesznek az ország gazdaságára, és ezzel együtt az Ázsiából származó áruk és szolgáltatások iránti keresletre, a kereskedelmi és befektetési korlátozások elburjánzása által okozott bizonytalanság „a bizalmat és a befektetéseket is terheli a régióban” – írták a jelentés szerzői. 

Ez azt jelenti, hogy Ázsiában kevesebb nyertese van a Kínától való elszakadásnak, mint azt gyakran feltételezik.” 

Donald Trump korábbi amerikai elnök a Republikánus Párt Fehér Házba való jelölésének elfogadásáról szóló beszédében magasabb vámokkal fenyegetőzött a kínai gyártmányú autókra, ami része a hazai járműipar fellendítését célzó tervének. Az ázsiai ország várhatóan központi téma lesz a Kamala Harris jelenlegi alelnök és Trump közötti közelgő amerikai elnökjelölti vitákon, amelyek közül az elsőt szeptember 10-én rendezik. 

(Források: South China Morning Post)

Ezt is ajánljuk:

Címlapfotó: Dreamstime