Tavaly december 1-jétől a minimálbér bruttó összege 15 százalékkal, 266 800 forintra emelkedett Magyarországon. Ez az összeg több mint a három és félszerese a 2010-es 73 500 forintos szintnek, mintegy 263 százalékkal magasabb annál. Ezzel európai szinten sincs szégyenkeznivalónk, sőt a 2010-től a nemzeti valutában mért minimálbér-emelések tekintetében a negyedik legnagyobb mértékű növekedést értük el. Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, a magyar minimálbér a 17.,megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Bulgáriát – emelte ki a vg.hu. 

Nem cél, hanem irány a 400 ezer forint körüli minimálbér 

A kormányzat nem célként, hanem irányként fogalmazta meg a 400 ezer forint körüli minimálbér elérését három-négy év alatt, ugyanakkor erre a gazdasági folyamatok érdemi ráhatással vannak. A minimálbérekkel kapcsolatos végső döntést a kabinet – ahogy korábban is – a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel együtt hozza meg. Az egyeztetések még javában tartanak, a kormány egy többéves megállapodásban és a fizetések dinamikus növelésében érdekelt. 

Ha megvizsgáljuk, hogy mit ír elő a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelv, megállapíthatjuk, hogy az indikatív referenciaérték kapcsán nem rögzíti, hogy milyen konkrét referenciaértéket kellene használnia egy-egy tagállamnak az átültetés során. Használhatnak nemzetközi szinten általánosan használt értéket (pl. a bruttó mediánbér 60, a bruttó átlagbér 50 százaléka stb.), illetve és/vagy a nemzeti szinten alkalmazott indikatív referenciaértéket. Mindezek alapján látható, hogy az irányelv széles körű autonómiát biztosít a tagállamok számára a referenciaérték meghatározása során, hozzátéve, hogy mint referenciaérték, annak elérése nem jelent kötelezettséget a tagállam számára. Az átültetési határidő 2024. november 15., vagyis addig kell tájékoztatni a bizottságot az átültetés keretében végrehajtott intézkedésekről.  

Bér vagy kereset? Egyáltalán nem mindegy! 

Fontos, hogy amikor – a kötelező legkisebb bérek emelése kapcsán – a bérekről beszélünk, akkor ne keverjük össze a fogalmakat, hiszen a bruttó bér és a bruttó kereset között érdemi eltérés van. Egy esetleges automatizmusnál, ami referenciaértékhez köti az évenkénti emeléseket, mindenképp tisztázni kell, hogy melyik adatot vesszük alapul. A bruttó átlagbér a bruttó átlagkereset 82-84 százalékát teszi ki Magyarországon, hiszen az utóbbi tartalmazza a bérpótlékot, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat, illetve a 13. és további havi fizetéseket is. A minimálbér önmagában egy alapbér, így a minimálbérek kiindulópontja a bruttó átlagbér kell legyen. Tehát a számításánál a bruttó béreket javasolt alapul venni. Vagyis ennek megfelelően – ha az átlagbér 50 vagy 60 százalékát vesszük referenciaértéknek – 2028-ra érhető el a 400 ezer forint körüli minimálbér Magyarországon. Megítélésem szerint az alábbi ábrán látható alternatívák szolgálhatnak kiindulási pontként a tervezés során. 

Eddig nem okozott elbocsátásokat az erőteljesebb minimálbér-emelés 

Tény, hogy az egyes riogatások ellenére a minimálbér drasztikusabb emelése eddig nem okozott elbocsátási hullámokat, foglalkoztatáscsökkenést hazánkban. Az adatok azt támasztják alá, hogy azokban az években, amikor a legnagyobb mértékű minimálbér-emelés történt Magyarországon, kivétel nélkül emelkedett a foglalkoztatottak száma. Csökkenést az elmúlt két és fél évtizedben csak a globális konjunktúra visszaesése okozott a foglalkoztatásban, függetlenül a minimálbér alakulásától. Figyelemre méltó, hogy az első Orbán-kormány regnálásánál két év alatt duplájára nőtt a minimálbér összege, ám a foglalkoztatás így is növekedett. 

Az uniós országokban is nagyon hasonló tendenciák voltak tapasztalhatók a nagyobb arányú minimálbér-növeléseknél, tehát jobbára ott sem okoztak foglalkoztatáscsökkenést a drasztikusabb emelések. 

A cikk eredetileg a vg.hu-n jelent meg. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Purger Tamás