A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Starbucks-ajándékkártyák mögött meghúzódó üzleti modellt és profitabilitást mutatják be.
A világszerte ismert Starbucks kávézólánc nemcsak kiváló minőségű kávéjáról és kellemes környezetéről híres: egyedülálló üzleti stratégiája jelentős bevételt generál számára.
Ezek az ajándékkártyák 98 milliárd dollár értékben voltak az ügyfelek kezében 2019-ben, ám a Starbucks esetében ezek 2-4 százalékát sosem használták fel.
Az ajándékkártyák a kávézóláncnál a könyvelés szerint gyakorlatilag hitelek, amelyeket az ügyfeleik kamatmentesen folyósítanak a cégnek. A fel nem használt kártyák pedig egy idő után tiszta profitként kerülnek be a vállalat könyveibe. 1,77 milliárd dollár értékű olyan kártya lett kibocsátva, amelyet várhatóan sohasem váltanak be. 2021-ben például 155 millió dollárt könyveltek el adómentes nyereségként a fel nem használt ajándékkártyákból.
Ez nem egy „ördögi” tevékenység, inkább egy rendkívül okos szolgáltatás, amelyet hűségprogramokkal és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal ötvöznek, amelyek erős ügyfélhűséget eredményeznek. A modell azonban kétségtelenül számol azzal is, hogy nem minden ajándékkártya-tulajdonos fogja felhasználni az egyenlegét.
Egyre inkább hasonlítana egy pénzügyi szolgáltatóra?
A Starbucks pénzügyi szolgáltatásokkal is erősíti az üzleti modelljét. Az egyik példa erre a Starbucks Visa hitelkártya, amelyet a JP Morgan Chase-szel közösen indítottak. Ezzel a kártyával az ügyfelek nemcsak a kávézókban, hanem bármely más vásárlásuk során is csillagokat gyűjthetnek, ami tovább növeli a cég bevételeit.
A kávézólánc ügyfélhűségi programja, a Starbucks Rewards szintén jelentős szerepet játszik a vállalat pénzügyi sikerében. A program alapja a gamifikáció, amely a vásárlókat arra ösztönzi, hogy minél többet költsenek a lánc üzleteiben, cserébe csillagokat (pontokat) gyűjtve, amelyek később különböző jutalmakra válthatók be. A programban részt vevő ügyfelek, különösen a hűségesek, gyakrabban térnek vissza, és több pénzt költenek a Starbucks üzleteiben.
Ez a stratégia része egy szélesebb trendnek, amelyben a nem pénzügyi szolgáltató vállalatok egyre inkább vezetnek be pénzügyi szolgáltatásokat. Ezt elsősorban Banking as a Service (BaaS)-szolgáltatókon keresztül teszik, így nem kell költséges pénzügyiszoftver-fejlesztésbe és üzletág-üzemeltetésbe kezdeniük.
A teljes adás az alábbi Spotify-linken visszahallgatható:
Címlapfotó: Dreamstime
