Az eredeti cikk a Mandiner hetilapban jelent meg. 

Ahogy 2023-ban, úgy az idén is az év nyertese lehet a magyar turizmus, amely tavaly nemcsak a 2022-es esztendő eredményeit szárnyalta túl, de elérte, sőt olykor meg is haladta a járvány előtti, 2019-es rekordév számait is. De sikerül sikerül a rekordot továbbra is tartani, vagy esetleg meghaladni? Nézzünk a számok mögé!  

A turizmus nem egyszerűen csak a nyaralásokat, a kirándulásokat, a wellnesshétvégéket, az üzleti utakat vagy a fesztiválokat, rendezvényeket jelenti. Gazdaságpolitikai szemszögből is kiemelt szektornak számít világszerte, ugyanis az úgynevezett multiplikátorhatások (továbbgyűrűző hatások, például a vendégek egyéb fogyasztásai) révén a magyar GDP közel 13 százalékát adja, ami magasabb, mint a világátlag. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) összesítése alapján elmondható, hogy 2023-ban a turizmus globális hozzájárulása a GDP-hez 9,1 százalék volt, ez az idei évben 10–11 százalék között mozog.   

Nyilvánvalóan a mediterrán éghajlatú és tengerparti országokban, mint például Horvátországban és Görögországban a turizmus aránya még jelentősebb, ott a GDP több mint 20 százalékát adja, míg Németországban és Franciaországban ez alacsonyabb, körülbelül 9 százalék a Turisztikai Világszervezet szerint, igaz, az utóbbi országokban a gazdaság mérete is nagyobb. Mégis, a Data Pandas legfrissebb felmérése alapján a világ leglátogatottabb úti célja továbbra is Franciaország, ezt követi Spanyolország, majd az Egyesült Államok, a kilencedik helyen Németország található, míg hazánk a 25. Horvátország mögött.  

Mi a helyzet a vendégéjszakákkal és a turistákkal?  

Az Eurostat adatai szerint több mint 450 millió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek az Európai Unió turisztikai szálláshelyein 2024 első negyedévében, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Magyarországon az uniós átlagot jóval meghaladó volt ez a dinamika, mivel az első 3 hónapban már 18 százalékos növekedést tapasztalhattunk

a múlt év azonos időszakához képest. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint januártól a nyár közepéig közel 9 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ahol több mint 21 millió vendégéjszakát töltöttek.  

A szálláshelyi forgalom 37 százalékából a főváros részesedett, a közel 8 milliós budapesti vendégéjszaka több mint 13 százalékkal volt magasabb 2023 első kétszáz napjához viszonyítva, ezen belül a nemzetközi vendégek által eltöltött éjszakák száma csaknem 15 százalékkal bővült, így elérte a 6,7 milliót. 

Vendégösszetétel tekintetében a főváros 86 százalékban külföldieket fogad, ám a Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakák közel 70 százalékát a hazai turisták adták. Az adatokból az is látható, hogy a legnépszerűbb célpont az év első felében a Balaton volt, ahol a vendégéjszakák száma közel 7 százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest.  

A turisztikai térségek közül a belföldi turisták – a Balaton régión túlmenően – a számos fürdőélményt nyújtó Debrecent és térségét, valamint a Mátra-Bükk régiót keresték fel leginkább. Az adatok szerint az egyes látványosságok közül a fővárosban az Országház és környéke, a Margit-sziget, vidéken Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő volt a legnépszerűbb eddig ezen a nyáron. Molnár Dániel, a Makronóm Intézhet senior makrogazdasági elemzője a KSH legfrissebb, 2024. júliusi adataira reagálva elmondta, hogy a külföldi vendégek esetében is látható, hogy számuk az előző év azonos időszakához képest 19,5 százalékkal bővült.   

Ebben továbbra is a koronavírus-járvány utáni helyreállást érdemes kiemelni, valamint hazánk kedvező adottságait úgy a szálláshelyek minőségét, mint az árát illetően. Küldő régiók szerint vizsgálva júniusban nem Európa húzta a hazai turizmust, bár a vendégéjszakák száma itt is nőtt 7,6 százalékkal. Ennek oka, hogy két fontos küldő országból (Ausztria és Románia) a megelőző évinél kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a turisták Magyarországon, és ezt nem tudta ellensúlyozni az összsúlyát tekintve szerényebb spanyol vendégéjszakák 40 vagy a britek 20 százalékot is meghaladó bővülése.   

Támogatták viszont a hazai turizmust az Ázsiából érkezők, az elmúlt hónapok alacsonyabb vendégéjszakaszámai után 2024 júniusában itt 20 százalék feletti a bővülés.  

Az első nyári hónapban a belföldivendég-éjszakák terén érdemi bővülést csak Budapest tudott felmutatni. Az ágazat idei kilátásai ezzel együtt is kedvezők – húzza alá a Makronóm Intézet elemzője. Molnár Dániel szerint a reálbérek emelkedése támogatja a hazai turizmust, miközben a külföldi vendégek is változatlanul nagy számban érkeznek Magyarországra.   

Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas újságíró, turisztikai szakember kérdésünkre kiemelte: Magyarország turisztikailag hatalmasat fejlődött az utóbbi időben. „Van egy Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiánk 2030-ig, amelynek az egyik sarokpontja, hogy legyen 50 millió eltöltött vendégéjszakánk, és ennek kapcsán már jó úton járunk. Vannak szép számmal megújult kempingek, az MTÜ Kisfaludy Programjának köszönhetően pedig nagyon sok helyen újjávarázsolódtak a szállodai szobák, még a 3-4 csillagos szegmensben is. A Balatonon már van olyan hotelünk, amely magasabb igényeket is kielégít, például Balatonfüreden, Siófokon, Hévízen stb. Más a mai turista igényszintje, mint 30 évvel ezelőtt, és ennek megfelelően felzárkóztunk kempingfronton is. Utolértük a turizmus világában, sőt sok tekintetben meg is előztük Prágát, míg Bécs esetében is jó pár olyan dolog van, amiben már nemcsak versenyre kelünk velük, hanem akár jobbak is vagyunk” – véli a szakértő. 

Bepótoljuk az elhalasztott utazásokat 

A McKinsey friss tanulmánya rávilágít arra, hogy a nemzetközi utazás újból fénykorát éli, de a turizmus szereplőinek nem szabad elfelejteniük, hogy a belföldi utazások továbbra is a globális piac nagyobb részét, az utazási kiadások 75 százalékát teszik ki. Ez Magyarországon sincs másként, Budapest kivételével a belföldi vendégek és vendégéjszakák dominálnak. Az országon belüli pihenések gyorsabban helyreálltak a világjárvány után, mint a nemzetköziek, ami jellemző a gazdasági visszaesések után. Bár a közelmúltban megfigyelhető a revenge travel jelenség, ahol az utazók előnyben részesítik a pandémia miatt elhalasztott nemzetközi utakat, várhatóan 2030-ra visszatér a Covid előtti tendencia.  

Az ágazat jövőjét nemcsak a turista-összetétel, de a digitalizáció erősödése, ezen belül is a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése befolyásolja. Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt., valamint a Digital Tourism Agency alapítója és vezérigazgatója szerint az MI terjedése a turizmusban nem új keletű jelenség. Ám 2024-ben szintet léptünk hazánkban is, kijelenthetjük, hogy az adatvezérelt ágazatirányítás jellemzi a turizmusszektort. Főként, mert jól működik (és folyamatosan új funkciókkal bővül) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, valamint a piaci szereplők számára elérhető edukációs csatornák is évek óta egyre erősebb szerepet kapnak. A jól irányzott és jó ütemben végrehajtott kormányzati beruházások, illetve a piaci szereplők bevonása a transzparens adatszolgáltatásba már most Európa élmezőnyébe repít minket, a következő években pedig sokkal gyorsabb fejlődésnek leszünk szemtanúi, mint amire a legtöbben számítanak – mondta el kérdésünkre. 

A szakértő szerint az elkövetkező öt évben a turisztikai iparág várhatóan még inkább digitalizálódik, és olyan új megoldásokkal bővül, amelyek javítják az utazási élményt, növelik a hatékonyságot és támogatják a fenntarthatóságot. Az utazási szokások és igények változására való gyors reagálás kulcsfontosságú lesz a versenyképesség megőrzésében.  

„Aki lemarad a nemzetközi digitalizációs átállás folyamataiban, az hosszú távon irrelevánssá válik a piaci versenyben, mi viszont nagy nyertesei lehetünk ennek” – fejti ki Rasztovits Dávid. 

Ezt is ajánljuk:

Címlapfotó: Dreamstime