A technológia egyre inkább a mindennapi életünk részévé válik, de vajon milyen hatással van a gondolkodásunkra és a kognitív képességeinkre? Az okostelefonok és a mesterségesintelligencia-alkalmazások széles körű elterjedésének hátrányai is lehetnek, amelyek kihatnak az emberi intelligenciára és társas kapcsolatokra. 

Mohamed Elmasry, a Waterlooi Egyetem professzora az unokáival töltött idő során megfigyelte, hogy szinte automatikusan az okostelefonjaikhoz nyúlnak, amikor egy egyszerű kérdésre kell válaszolniuk. Ez vezette őt ahhoz, hogy mélyebben megvizsgálja, milyen hatással van a modern technológia használata az emberi kognitív képességekre. 

Az emberek jelentős része – különösen a 30 év alattiak – mindennap okostelefont használnak, és ez a technológia szinte észrevétlenül a gondolkodásunk kiterjesztésévé vált. Ugyanakkor ennek komoly ára lehet: a kognitív kiszervezés, vagyis az a folyamat, amikor külső rendszerekre támaszkodunk információgyűjtés és -feldolgozás során, növelheti a kognitív hanyatlás kockázatát. Például a GPS rendszeres használata összefüggésbe hozható a térbeli memória romlásával, ami a navigációs képesség csökkenéséhez vezet. 

A technológia hatása a kritikai gondolkodásra és a memóriára 

A mesterségesintelligencia-alkalmazások, mint például a ChatGPT, egyre inkább a háztartások részévé válnak. Az amerikaiak több mint fele számol be arról, hogy rendszeresen használ ilyen megoldásokat. Ez a kényelem azonban hosszú távon negatívan befolyásolhatja a kritikus gondolkodást, függőséghez, a döntéshozatal képességének romlásához, sőt lustasághoz is vezethet. 

Elmasry rámutatott, hogy a fiatalabb generációk nem hülyék, de nem használják ki teljes mértékben a valódi intelligenciájukat. Az alkalmazások és a digitális eszközök túlzott használata miatt hozzászoktak az internetes keresőmotorok, például a Google használatához, ami gátolja a mélyebb gondolkodást és a problémamegoldást. 

 A „Google-effektus” vagy digitális amnézia jelensége is erre utal. A Columbia Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek hajlamosak elfelejteni azokat az információkat, amelyek könnyen elérhetők az interneten. A tanulmányuk szerint az emberek jobban emlékeznek arra, hogy hol találhatják meg az információt az interneten, mint magára az információra. Azok, akik rendszeresen keresőmotorokat használnak, rosszabbul teljesítenek a tanulás, a felidézés terén, és gyakran túlbecsülik saját tudásukat. 

Az okostelefonok puszta jelenléte is hatással van ránk 

Az okostelefonok jelenléte még akkor is befolyásolja a kognitív képességeinket, ha azokat nem is használjuk aktívan. A Journal of the Association for Consumer Research egyik tanulmánya kimutatta, hogy az okostelefon puszta jelenléte is csökkenti a kognitív kapacitást. Még ha a telefont kikapcsoljuk vagy elrejtjük, akkor is megosztja a figyelmünket, és megnehezíti, hogy teljes mértékben az adott feladatra koncentráljunk. 

Ez a hatás nemcsak a gondolkodásunkat befolyásolja, hanem a szociális intelligenciánkat is. A szakértők szerint az okostelefonok és  

a digitális eszközök túlzott használata csökkentheti az érzelmi intelligenciát, és hasonló tünetekhez vezethet, mint amilyeneket autizmus spektrumzavar esetén találunk.  

Az internet és a digitális technológia, bár elősegíti a kommunikációt, egyúttal akadályozhatja is a mélyebb emberi kapcsolatokat. Manuel Garcia-Garcia, az Ipsos idegtudományokért felelős globális vezetője szerint a digitális eszközök megkönnyítik a kapcsolattartást, de felszínes interakciókhoz vezethetnek, ami gátolja a valódi társas kapcsolatok kialakítását. Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy a digitális kommunikáció manipulálhatja az érzelmeinket, és kiszámíthatóvá teheti a viselkedésünket. A neurológiával és pszichiátriával is foglalkozó dr. Jason Liu figyelmeztetett, hogy a túlzott képernyőhasználat különösen a gyermekekre nézve veszélyes. 

Az emberi agy páratlan képességei 

Michio Kaku elméleti fizikus emlékeztet arra, hogy az emberi agy az ismert világegyetem legbonyolultabb „eszköze”. Bár a mesterséges intelligencia lenyűgöző, nem képes olyan mélységű gondolkodásra és érzelmi feldolgozásra, mint az emberi elme. Kathy Hirsh-Pasek pszichológus is hangsúlyozza, hogy az emberi agy fejlődési útja egyedi, és az élmények, az érzelmek, valamint a társas interakciók révén válik képessé arra, hogy új és egyedi megoldásokat találjon. 

 A technológia nem tudja helyettesíteni az emberi intelligencia ezen aspektusait. Jessica Russo klinikai pszichológus szerint az emberi tanulás az érzékszerveinken keresztül történik, és az MI-rendszerek nem tudnak többet annál, mint amit megtanítanak neki. Tehát MI kiválóan szintetizálja az adatokat, de nem képes új gondolatokat alkotni. Ezzel szemben az emberek képesek a kreatív gondolkodásra és az innovációra, és ezt a technológia nem tudja helyettesíteni.  

Összességében az okostelefonok és a mesterségesintelligencia-alkalmazások kényelmet hoznak életünkbe, de komoly kihívások elé állítják a kognitív képességeinket és a társas kapcsolatainkat. Bár a technológia segíthet, fontos, hogy megőrizzük és fejlesszük a képességeinket.