A növekvő geopolitikai feszültségek és a fegyveres konfliktusok gyorsítják a dollármentesítő folyamatokat. A legkézenfekvőbb az arany vásárlása: jelenleg Oroszország és Kína gyűjti be belőle a legnagyobb mennyiséget.

Mondják, ha egy ország háborúra vagy válságos idők túlélésére készül, aranyat kezd felhalmozni. Az eszkalálódó geopolitikai feszültségek, a szankciók és a dedollarizációs törekvések közepette jelenleg egyre nagyobb a központi bankok arany utáni vágya.

Ha a Visual Capitalist infografikájára pillantunk, igazat kell adnunk e megállapításnak. Az ábra az egyes államok aranytartalékainak növekedését mutatja 2013 és 2023 között. (Az adatokat az Arany Világtanács szolgáltatta, az ábra a bővülés mértékét jelzi tonnában.)

Orosz–kínai verseny

A legnagyobb mennyiségben a kínai és az orosz központi bank növelte az említett időszakban az aranykészleteit – mindkét ország igyekszik függetleníteni magát valamilyen módon a dollár hegemóniájától, a diverzifikációs törekvésekben pedig nagy hasznukra van az aranyfelhalmozás. Érthető módon az agyonszankcionált Oroszország áll a lista élén: a készletei a 2013-as 1035 tonnáról tíz év alatt 2333-ra ugrottak. Kína tartalékai ugyanakkor 1054 tonnáról 2235-re emelkedtek tavaly.

A jegybanki aranykészletek feltöltésében egy hatalmas szakadék után Törökország szerezte meg a bronzérmet – Ankara 116 tonnáról növelte a tartalékait 540-re. Figyelemre méltó a teljes háborús lázban égő Lengyelország negyedik helye, ahogyan az aranykészletének a növekedési aránya is: barátaink 103-ról 359 tonnára duzzasztották a tartalékaikat.

A tízes listán a lengyeleket India, Üzbegisztán, Kazahsztán, Szingapúr, Irak és Thaiföld követi. Az utolsó helyezett „mindössze” 92 tonnával növelte a készleteit.

Bár a növekedés minden országban figyelemre méltó, meg sem közelítik az Egyesült Államok spájzkészleteit: az ország aranytartaléka jelenleg 8133 tonna. A második legtöbb nemesfémet felhalmozó állam a világon pedig Németország, ahol 3351 tonnányit tároltak be vész esetére.

***

Fotó: Dreamstime