A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében. A választások előtti felmérések is azt mutatták, hogy a szavazók a bűnözést és a szociális védelmet tekintik a legnagyobb problémának, ami magyarázza a radikális pártok előretörését.

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője 

Németország radikális pártjai a második világháború óta a legnagyobb választási sikerüket aratták a Türingiában és Szászországban tartott tartományi választásokon. Már az előzetes felmérések is azt mutatták, hogy a politikai paletta radikális jobboldalán elhelyezkedő AfD, amely a CDU után a második legerősebb párt, megnyerheti a vasárnapi voksolást legalább az egyik keleti tartományban.  

Az AfD a létrejötte óta az egykori NDK-hoz tartozó tartományokban építette ki a bázisát. Már az előzetes kutatásokból és a közhangulatból is következtetni lehetett arra, hogy a 2021-ben nyertes szociáldemokraták és a jelzőlámpa-koalíció másik két pártja (Zöldek, FDP) történelmi viszonylatban is gyengén fog szerepelni, igaz, a keletnémet területek nem tartoztak ezen formációk elsődleges bázisai közé.

Az eredmények azt mutatják, hogy  kereszténydemokratáktól a zöldeken és a szabaddemokratákon át a szociáldemokratákig bezárólag ki kell értékelniük a helyzetet, feltérképezni az ok-okozati összefüggéseket és megérteni a német társadalomban az évek alatt végbemenő változásokat, illetve egy dolgot különösen: mi a sikere az olyan radikális alternatívát nyújtó formációknak, mint az AfD, vagy a politikai paletta baloldaláról az év elején a Die Linke pártból kivált, Sara Wagenknecht által alapított radikális baloldali pártnak (BSW).

Türingia – tarolt az AfD 

Türingiában az AfD egyértelműen megnyerte a tartományi választást úgy, hogy a Zöldek és az FDP még a bejutáshoz szükséges minimális küszöböt (5 százalék) sem ugrotta meg. 

A tartományban 73,6 százalékos részvétel mellett az AfD az első helyen végzett: ez az eredmény sok fejtörést fog okozni azzal kapcsolatban, hogy a centrumnak miért nem sikerült megállítania a radikális jobboldalnak a választáson való újbóli térnyerését.

Az eredmények a Politpro adatai szerint a következőképpen alakulnak: az AfD a szavazatok 32,8 százalékát megszerezve nyert, ami azt jelenti, hogy 2019-es eredményét mintegy 9,4 százalékponttal javította, és a megszerezhető 88 mandátumból 32-t szerzett, ami 10-zel több, mint a korábbi. 

Björn Höcke, az AfD türingiai parlamenti frakciójának elnöke (Forrás: Wikimedia Commons)

Második helyen végeztek a kereszténydemokraták (CDU) 23,6 százalékkal, ami 1,8 százalékponttal jobb eredmény a 2019-esnél. Ezzel 23 mandátumot szereztek, így azok számát 2-vel növelték. A harmadik legtöbb szavazatot a BSW kapta 15,8 százalékkal, ami 15 képviselői helyet jelent.  

A 2019-es tartományi választást megnyerő Die Linke szenvedte el a legnagyobb veszteséget, nagyrészt azért, mert a BSW a belőlük kivált radikális szárnyból alakult meg.  

A Linke múlt vasárnap a szavazatok 13,1 százalékát szerezte meg, ami 17,9 százalékponttal gyengébb eredmény az előző választáshoz képest. Ez a mandátumszámokban is megmutatkozik: 17-et veszítve 12 képviselői helyet szerzett. A legkisebb parlamenti frakciója Olaf Scholz pártjának, az SPD-nek lesz a következő ciklusban, miután 2,1 százalékponttal rontva korábbi eredményét, csupán a szavazatok 6,1 százalékát szerezte meg, ami 2 mandátum elvesztésével 6 helyet jelent. 

A legnagyobb vesztesek a Zöldek és a liberálisok (FDP), ők ugyanis nem érték el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, igaz, 2019-ben is éppen csak megugrották azt. 

A Zöldek a szavazatok csupán 3,2 százalékát szerezték meg, ami a korábbi eredményükhöz képest 2 százalékpontos gyengülés, míg az FDP 1,1 százalékot ért el, ami 3,9 százalékponttal kevesebb, mint legutóbb.

A 2019-es türingiai tartományi választásokat a Linke nyerte a szavazatok 31 százalékával, és a most záruló ciklusban az SPD-vel és a Zöldekkel alkotott kisebbségi tartományi kormányt. A mostani eredményeket figyelembe véve nagy az esély a kisebbségi kormányzás folytatására, mivel az AfD továbbra is politikai karanténban van, azaz senki sem hajlandó koalícióra lépni vele. Az előző kisebbségi kormánykoalíció újrázására nincs lehetőség a zöldek kiesése miatt.

5 potenciális koalíció jöhetne szóba, amelyből három biztosítana többséget: 

1. Az AfD és a CDU koalíciója 55 mandátumos többséget eredményezne. 

2. A CDU, a BSW és a Linke koalíciója stabil többséget hozna 50 mandátummal. 

3. Egy törékenyebb, 47 mandátumos többséget jelentene egy AfD–BSW koalíció. 

4. Kisebbségi kormányzást jelentene a CDU–SPD–BSW koalíciója 44 mandátummal, ami patthelyzetet jelentene az AfD–Linke szintén 44 mandátumával szemben. 

5. Szintén kisebbségi kormányzást jelentene a BSW–Linke–SPD koalíció, 33 mandátummal. 

A helyzetet bonyolítja, hogy a CDU kizárta az együttműködést az AfD-vel és a Linkével is, ami az első két variációt rögtön kizárja. Így a többséghez vagy összefog a politikai paletta két szélső pártja, az AfD és a BSW, vagy a CDU–SPD–BSW koalíció áll fel, amely csupán 1 mandátum híján nem alkot többséget, ami azért kezelhető. 

Szászország – szoros versenyben CDU-győzelem

Ebben a tartományban a CDU nyerte a választást, de az előzetes várakozásokkal összhangban szoros volt a versenyfutása az AfD-vel. 

A CDU a szavazatok mintegy 32 százalékával az első helyen végzett, az AfD pedig szorosan mögötte zárt közel 31-gyel, ami szintén azt jelzi, hogy a radikális alternatíva erősödésével a mainstream pártoknak a 2025. szeptember 28-ra kitűzött szövetségi választásokig mindenképp foglalkozniuk kell. 

A Politpro adatai szerint a CDU minimálisan, mintegy 0,2 százalékponttal rontott a korábbi eredményén és a szavazatok 31,9 százalékét szerezte meg. A második helyen az AfD végzett a szavazatok 30,6 százalékával, ami korábbi eredményükhöz viszonyítva 3,1 százalékponttal jobb.  

A harmadik helyre a BSW került a voksok 11,8 százalékéval, míg az SPD 7,3 százalékot szerzett, 0,4 százalékpontot rontva 2019-es eredményén.

A Zöldek valamivel jobban szerepeltek, mint Türingiában, ugyanis az 5 százalékos küszöböt megugorva, a szavazatok 5,1 százalékát megszerezve, megőrizték a jelenlétüket a tartományi törvényhozásban, bár 3,5 százalékpontot rontottak korábbi eredményükön.  

A Linke nem ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt, azonban a szabályozás szerint, amely párt nem éri el azt, de nyer 1-2 egyéni választókerületben, abban az esetben a megszerzett szavazatok függvényében parlamenti képviselethez juthat listáról is.  

A tartományi kormány felállítása ugyanakkor ebben az esetben is kihívás. Az eredmények alapján a következőképpen áll fel a 120 fős helyi parlament: a CDU 41 mandátumot szerzett, 2019-hez képest 2-t veszítve, az AfD 40 képviselői helyet tudhat magáénak, ami 2-vel több, mint 5 évvel ezelőtt. A BSW 15-öt szerzett, míg a szociáldemokraták meg tudták tartani a korábbi mandátumszámukat (10). A zöldek 7-tel gazdálkodhatnak, ami 5-tel kevesebb, mint 2019-ben, a Linke pedig 6-ot szerzett, ami 8-cal kevesebb, mint 5 éve. 

Alapvetően 4 lehetőség van, már ami a potenciális koalíciókat illeti: 

1. A legegyszerűbb a CDU és az AfD összefogása lenne, ami stabil többséget biztosítana, 81 mandátummal. 

2. A CDU, a BSW és az SPD koalíciója 66 mandátummal még mindig stabil többséget jelentene. 

3. A CDU, a BSW és a Zöldek koalíciója már egy törékenyebb többséget eredményezne, 63 mandátummal. 

4. A korábbi koalíció – CDU–SPD–Zöldek – az 58 mandátumával nem eredményezne többséget. 

A CDU és az SPD várhatóan nem lép koalícióra az AfD-vel, ahogy a Zöldek sem, így az első lehetőségre nincs esély, pedig az eredményezné a legstabilabb többséget. A BSW ugyanakkor kijelentette, hogy hajlandó összefogni a CDU-val vagy az SPD-vel, így a második és a harmadik lehetőség előtt a kapu nyitva áll. 

Lemerült a német jelzőlámpa 

A három koalíciós párt (SPD, Zöldek, FDP) jelentős veszteségeket szenvedett. Az SPD ugyan kevesebbet veszített, de az eredménye történelmi távlatban is rendkívül gyenge volt.  

A párt sokat veszített a súlyából Németország keleti részén, és ezt a június 9-én tartott európai parlamenti választások is mutatták, ahol az országos szavazásokat tekintve több mint egy évszázada a legrosszabb eredményt produkálták. 

Mindenkit meglepett év elején az új populista baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) felemelkedése, amelyet a keletnémet kommunista párt egykori tagja vezet, hiszen mindkét, most vasárnap választást tartó tartományban a harmadik helyen végzett . Így megállapítható, hogy megvalósult a politikai spektrum két széle, az AfD és a BSW térnyerése. 

Az AfD erős szereplése azonban nem jelenti azt, hogy a párt kormányozni is fog tartományi szinten. Az összes többi formáció, amely mandátumot szerzett a tartományi parlamentekben, elutasította, hogy az AfD-vel koalícióban kormányozzon. Türingiában a helyzet képlékenyebb: a párt a képviselői helyek több mint egyharmadát szerezte meg, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos döntéseket, például a tartományi alkotmánybíróság bíráinak a kinevezését megakadályozzon. 

A populista BSW, amely a bevándorlással és más szociális kérdésekkel kapcsolatos hagyományos jobboldali álláspontokat ötvözi a megszokott baloldali gazdaság- és jóléti politikával, ünnepelte a választási eredményeket.  

Tekintettel a mindkét államban fennálló politikai törésvonalra, a BSW valószínűleg királycsináló szerepet fog játszani a koalíciók kialakításában mindkét tartományi parlamentben. 

Ez a koalíciókötési folyamat hetekig vagy hónapokig is eltarthat, tekintettel a bonyolult választási matematikára, és furcsa politikai társulásokhoz vezethet: a konzervatívok valószínűleg egy volt kommunista által vezetett populista-baloldali párttal együtt fognak kormányozni.

 

Az, hogy mindkét tartományban majdnem minden harmadik választópolgár a párt körüli folyamatos botrányok ellenére támogatta az AfD-t, a Németország keleti felében elterjedt bizalmatlanságról árulkodik a mainstream formációkkal és az állami intézményekkel szemben.  

A felmérések szerint az AfD jelenleg 5,3 százalékponttal vezet a keleti Brandenburg tartományban is, ahol a választók szeptember 22-én voksolnak.  

A választások előtti felmérések azt mutatják, hogy a szavazókat mindinkább aggasztja a migráció kérdése: a türingiai és szászországi válaszadók a bűnözéssel és a szociális védelemmel együtt a legnagyobb aggodalomra okot adó téma között említették. 

A vasárnapi szavazáson az AfD és a BSW malmára hajthatta a vizet, hogy a nyugat-németországi Solingen városában elkövetett halálos késeléses támadás közvetlenül a voksolás előtt volt, ez pedig újjáélesztette a bevándorlásról és a bűnözésről szóló feszült országos vitát.  

Scholz ugyan terrorizmusnak nevezte a támadást, miközben kormányának a miniszterei a vasárnapi választások előtt keményebb migrációs intézkedéseket jelentettek be. Emellett megfogadták, hogy kitoloncolják azokat a migránsokat, akik erőszakos bűncselekményeket követnek el, és egyes esetekben csökkentik a menedékkérők juttatásait, de már úgy tűnik, hogy ezek az ígéretek nincsenek érdemi hatással a preferenciákra. 

Az AfD az első felmérések adatai szerint mindkét államban különösen a fiatal szavazók körében erősödött.  

Türingiában a párt 37 százalékos támogatottsággal végzett az első helyen a 18–24 évesek körében, ami csaknem 20 százalékpontos növekedés a 2019-es választáson elért eredményéhez képest. Szászországban ugyanebben a korosztályban az AfD 31 százalékot ért el, ami 14 százalékponttal több az öt évvel ezelőttihez viszonyítva. 

A konklúzió a múlt vasárnapi tartományi választás eredményeiből a mainstream pártok számára az kell legyen, hogy nagyjából egy évvel a szövetségi választások előtt felismerjék, hogy Németországban új helyzet van: a társadalom, ezen belül is különösen a fiatal korosztály prioritásai megváltoztak.  

Ám nem csupán Németországban, hanem szerte Európában reneszánszukat élik a  zömében a politikai paletta jobb oldalán elhelyezkedő erők.  

Ugyanebben a korosztályban tört előre Franciaországban a Le Pen–Bardella vezette Nemzeti Tömörülés, ahogy láthattuk azt az európai parlamenti, valamint az előre hozott francia nemzetgyűlési választások alkalmával, de Spanyolországból és Portugáliából a radikálisan bevándorlásellenes Vox, illetve Chega, Ausztriából a Szabadságpárt is idevehető. Így nemcsak Németországban, de szerte Európában problémát jelent, hogy a mainstream pártok nem igazán tudnak megfelelő választ adni a jelenkor kihívásaira, így a szavazók, főként az első és fiatal voksolók egy radikálisabb alternatíva felé fordulnak, ahogy láthattuk azt múlt vasárnap Németországban.

Magyarország számára a német példa abból a szempontból aggasztó, hogy a közép-európai térségnek a gazdasági-kereskedelmi összeköttetéseinél fogva mindenképp elkerülendő, hogy az egy év múlva esedékes szövetségi választáson egy instabil helyzet alakuljon ki Berlinben, vagy egy Türingiához hasonló patthelyzet álljon be szövetségi szinten. Jelen állás szerint a CDU-nak áll a zászló jövő szeptemberben, de nem mindegy, hogy mely politikai erővel vagy erőkkel lenne hajlandó és képes kormányozni. Magyarországnak tehát létfontosságú, hogy Berlin stabil lábakon álljon, így elemi érdekünk, hogy a mainstream politikai erők megoldást találjanak erre a mindinkább jellemzővé váló társadalmi problémára. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons