Bár az Egyesült Államok gazdasága folyamatosan növekszik, páran mégis elkezdtek aggódni. David Rosenberg, a Rosenberg Research közgazdásza szerint nő a recesszió kockázata, mivel az általa vizsgált 20 recessziós mutató 45 százaléka veszélyes folyamatokat jelez. 2022-ben még csak azok 10 százaléka adott okot aggodalomra.  

Egyre nő annak a valószínűsége, hogy recesszió sújtja az Egyesült Államok gazdaságát, miután az elmúlt hetekben és hónapokban megszaporodtak az erre utaló jelek. Mondja ezt David Rosenberg annak ellenére, hogy a részvényárak a csúcson vannak, a második negyedéves GDP-növekedést 3 százalékra módosították a várt 2,8-ról, a lakossági kiadási adatok továbbra is szilárdak, a fogyasztók pedig hamarosan újabb könnyítést kaphatnak, amikor várhatóan a Federal Reserve csökkenti a kamatokat.  

Ilyenkor jönnek az előrelátó mágusok, és bedobják a recesszió érkezését. Az pedig már az adott jóslásba bocsátkozó közgazdász megfelelő időzítésétől függ, hogy a nyilatkozatával kóklerré vagy guruvá válik. Lásd Nouriel Roubinit a 2008-as válság idején, akinek ekkor sikerült megszereznie a dr. Végzet nevet. Rosenberget azért érdemes komolyan venni, mert nem egy, hanem rögtön 20 recessziós mutató változását figyeli, és állítása szerint ezekből kilenc aggodalomra ad okot.   

A recesszióra utaló jelek között szerepel többek között a Sahm-szabály, az egyik vezető gazdasági indikátorindex vagy a fordított hozamgörbe. 

Ez a szabály akkor lép életbe, ha a munkanélküliségi ráta háromhavi mozgóátlaga 50 bázisponttal a 12 havi mélypont fölé kerül. A jelenlegit nem számolva, 1953 óta a Sahm-szabály 11-szer bizonyult helytállónak, és ebből 10 alkalommal a gazdaság már recesszióban volt. A Sahm szabály mutatója elég aggasztó lenne, de a jelenlegi munkanélküliségi ráta elmúlt évi növekedésének a nagy részét nem az elbocsátásokkal, hanem a bevándorlási trendek miatti munkaerő-kínálat növekedésével magyarázzák.

A fordított hozamgörbét is pontos recessziós mutatónak tartják, annak ellenére, hogy a kétéves amerikai államkincstár hozama lassan már a második éve haladja meg a 10 évesét. A jelenleg még fel nem villant recessziós mutatók közül sok a feldolgozóiparban és a szállítási szektorban található, amelyek azonban továbbra is tartják magukat. 

Rosenberg szerint 1999-ig visszamenőleg nem történt valódi recesszió anélkül, hogy az általa nyomon követett recessziós mutatók majdnem fele ne lett volna figyelmeztető tartományban. Az aggasztó jelek listája folyamatosan emelkedik 2022 óta, akkor még csak 10 százalékuk volt aktív. Majd ez 2023-ban és 2024 első felében körülbelül 25 százalékra emelkedett.  

„Azóta a gazdasági visszaesésre vonatkozó figyelmeztetések erősödnek. Áttekintve a recessziós küszöbértékeket a gazdaság különböző ágazataiban, világossá válik, hogy valami megváltozott 2024 közepe óta, azaz a régóta várt lassulás végre megérkezhet” – mondta Rosenberg. 

Egy esetleges gazdasági visszaesésre való felkészülés érdekében azt javasolta az ügyfeleknek, hogy a portfóliójukat diverzifikálják olyan „recesszióálló” eszközökben, mint a kincstárjegyek és az arany, valamint az olyan defenzív részvények, mint a közművek és a fogyasztói alapanyagok.  

Még az orosz jegybank is figyelmeztet 

Mindenesetre a recesszió benne van a levegőben, még a Bank of Russia is erről írt az Egységes állami monetáris politika főbb irányai című publikációjában. Ebben nem zárták ki, hogy 2025 közepén egy új, a 2008-ashoz mérhető globális pénzügyi válság törhet ki.  

Az orosz hitelintézet elsősorban arra alapozza a jóslatát, hogy csaknem 15 évnyi nullához közeli érték után az elmúlt két évben a fejlett országok megtapasztalhatták az irányadó ráták minden idők leggyorsabb megugrását. A magas diszkontráták és a fejlett államok pénzügyi piacain felhalmozódott egyensúlyhiány vezethet a 2007–2008-as krízishez hasonló léptékű globális pénzügyi válsághoz. 

Szerintük a globális megakrízis valószínűsége nagyobb, mint valaha, körülbelül 16-20 százalék.  

Más orosz szakértők sem zárják ki a lehetséges globális válságot, és úgy vélik, hogy az strukturális és pénzügyi lesz. Egyrészt a világban rengeteg a strukturális probléma, kezdve a technológiai rendszerek változásától, a fenntartható fejlődés növekvő kockázataitól a geopolitikai rizikókig, az egyenlőtlenségek növekedéséig. Másrészt a magas kamatlábak, a protekcionizmus és a geopolitikai feszültségek akadályozzák a tőke szabad áramlását, hogy feloldják ezeket a strukturális problémákat. Harmadrészt a 2008-as válságból származó problémák nagy része megoldatlan maradt – a „rossz eszközök” felhalmozódása, az értékpapírosítással történő elrejtésükre tett kísérletek, a származtatott eszközök túlzott elterjedése, a pénzügyi piacok kaszinóvá válása, mivel az eszközárak nem felelnek meg a vállalkozások valós pénzügyi helyzetének. 

Ám van olyan vélemény is, miszerint permanens válságban vagyunk.

Vagyis egy százéves ciklus végjátéka következik, amelyben a 2008-as krízis valójában csak előjátékának tekinthető, és még mindig tart. Ilyen alapvető válság még nem volt az emberiség történelmében. A ciklus csúcspontja 2019 végén kezdődött, 2025 végére pedig kiteljesedhet.  

Mindenesetre mielőtt bárki „halálra rémülne”, érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb amerikai bankok 25-ről 10-15 százalékra csökkentették az egyesült államokbeli recesszió valószínűségét. Így lehet okunk a szebb jövőben való bizakodásra.