A kiskereskedelmi forgalom 2024 júliusában éves szinten 2,5 százalékkal növekedett, különösen a nem élelmiszer jellegű termékek, mint a gyógyszerek körében, illetve az internetes vásárlások révén. Az infláció stabilizálódása és a háztartások fokozatos alkalmazkodása a magasabb árakhoz reményt ad arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom tovább élénkülhet.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kiskereskedelmi forgalom éves alapon júliusban is bővült, 2,5 százalékkal a kiigazított adatok alapján, ugyanakkor a havi bázisú indexek szerint továbbra sem látható a várt felpattanás, összességében pedig április óta stagnál a forgalom volumene.
Júliusban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom húzta az ágazatot, itt a volumen 3,8 százalékkal emelkedett egy év alatt,azzal együtt, hogy a havi index stagnálást mutatott.
A nem élelmiszer-forgalmat továbbra is elsősorban a gyógyszerek, az illatszerek húzzák, illetve a csomagküldő és internetes vásárlások.
A kiskereskedelmen belül ezt a szegmenset két tényező is visszafogja, egyrészről az óvatossági motívum nyomán a fogyasztók jellemzően a nem létfontosságú vásárlásaikat halasztják el, azokkal várnak ki, másrészről ezen a területen az online vásárlási lehetőségek bővülésével a háztartásoknak rengeteg lehetőségük van külföldről kényelmesen beszerezni a szükséges termékeket, több esetben a hazainál olcsóbban.
Élelmiszer- és üzemanyag-forgalom
Ezzel szemben az élelmiszer-forgalom bővülése júliusban lassabb volt, itt éves bázison 2,0 százalékos növekedést regisztrált a KSH, miközben
havi alapon 0,7 százalékos mérséklődést.
A határon túli vásárlások szerepe ezen szegmensben is megjelenhet, ugyanakkor kiemelendő, hogy az élelmiszer-forgalom a magas inflációs időszakban kevéssé esett vissza, így itt a bázis sem olyan alacsony.
Júliusban az üzemanyag-forgalom sem tudott lendíteni a kiskereskedelmen, a turizmus élénkülése és a nyári utazások nyomán a forgalom havi alapon ugyan nőtt 0,4 százalékkal, azonban a magas üzemanyagárak itt is visszafoghatták a keresletet, és ez hozzájárulhatott az éves alapú 0,6 százalékos mérséklődéshez.
Mi várható a következő hónapokban?
A mai adatok alapján a harmadik negyedév kezdetével sem oldódott fel az óvatossági motívum, a kiskereskedelmi forgalom felpattanására továbbra is várni kell. Az infláció alacsonyabb szinten való stabilizálódása nem bizonyult elegendőnek, a felmérések alapján
a háztartások még mindig magasabb inflációt érzékelnek, és ahhoz is időre van szükség, hogy alkalmazkodjanak a magasabb árszinthez, a vásárlások során használt referenciaárakat is az aktuális árakhoz igazítsák.
Emiatt a fogyasztás kevéssé tudja támogatni a gazdasági növekedést és ellensúlyozni a külső környezet gyengélkedése nyomán visszaeső export-, illetve beruházási dinamikát.
A szolgáltatások, a turizmus kereslete javította az adatokat
Az év első hét hónapjában éves alapon összességében 2,6 százalékos növekedést ért el a kiskereskedelmi forgalom. Az előző havi 0,2 százalékos mérséklődést követően júliusban ennek a volumene stagnált az előző hónaphoz képest – emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől. A kereskedelmi forgalom lassabb emelkedése a háztartások óvatos magatartásának fenntartására, az óvatossági motívum lassú ütemű oldódására utal – értékeli a friss adatokat az NGM közleménye.
Az adatok alapján látható, hogy a magas jövedelműek megtakarítanak és külföldön fogyasztanak, a középréteg, illetve az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és a turizmus iránti keresletet növeli. Mindezek megjelennek többek között a kiválóan alakuló turisztikai adatokban, illetve a külföldről történő internetes rendelések meredek emelkedésében is.
A kiskereskedelmi forgalom erősödése továbbra is a gazdasági növekedés motorja, amelynek a bővülése a 4,7 millió feletti foglalkoztatottság és a jelentősen emelkedő reálkeresetek (az első hat hónapban közel 10 százalékkal nőtt a családok jövedelmének a vásárlóereje) hatására tovább folytatódhat. A kormány célja a gazdasági verseny élénkítése, a kereskedelmi szereplők közötti árverseny fenntartása, valamint a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítése, ezért továbbra is működteti az Árfigyelő rendszert.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Unsplash
