A megbeszélések során a felek értékelték az elektromosjármű-iparhoz kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetét, megvitatták az ágazat előtt álló kihívásokat és a zöldátállásban rejlő gazdasági lehetőségeket. A nemzetgazdasági miniszter által vezetett szakértői delegáció ennek érdekében elsőként kerekasztal-beszélgetést folytatott Pekingben az akkumulátor-újrahasznosítás iparágának öt vezető cégével: Gotion High Tech, CNGR Advanced Material, Ganzhou Teng Yuan Cobalt, Hithium Energy Storage, Huanchuang (Xiamen) Technology. Továbbá külön, kiemelten egyeztetett a GEM Co. Ltd., valamint a Jereh Csoport vezetőivel. Ezt követően tett a Zhejiang Huayou Cobalt Co Ltd. feldolgozóüzemében, valamint találkozott a cég vezetőivel Csücsouban (Quzhou). 

Az Európai Unió széleskörűen és szigorúan szabályozza az akkumulátorgyártás teljes körforgásos folyamatát. Idetartozik a ritkaföldfémekre vonatkozó irányelv, a Right to Repair rendelet, valamint a 2023-ban elfogadott akkumulátorrendelet, ami a teljes iparágra kiterjedően határozza meg a szabályokat. Ez utóbbi értelmében a hordozható energiatárolók gyártói felelősek az összes hulladék begyűjtéséért. Ez a gyártási hulladékok kezelését és az elhasznált tárolók begyűjtését egyaránt szabályozza.  

A rendelet magában foglalja egy visszavételi és begyűjtési rendszer létrehozásának a kötelezettségét, és azt is pontosan meghatározza, hogy ezeken a helyeken hogyan kell kezelni a hulladékot.  

Emellett előírja, hogy az akkumulátorhulladékot milyen arányban kell begyűjteni: ennek 2023 végéig el kell érnie a 45, 2027 végéig a 63, míg 2030 végéig a 73 százalékot. 

A tárcavezető a kínai tárgyalások során kiemelte az olyan cégekkel való kapcsolatfelvétel fontosságát és szerepét, amelyek az energiatárolók újrahasznosításán túlmutatóan támogatják a fenntartható és környezetbarát újrafeldolgozási technológiák alkalmazását, valamint az akkumulátorokat tekintve is az újrahasznosítható anyagok arányának növelésére törekednek.  

Bár hazánk élen jár a high-tech energiatároló rendszerek előállításában, az akkumulátorfeldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása hiányzó iparágnak számít Magyarországon és egész Európában. 

A nemzetgazdasági és szuverenitási szempontokat szem előtt tartva alapvető fontosságú, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó ökoszisztéma Magyarországon az elérhető legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiákra épülő „pre- és post-treatment” üzemek létrehozásával erősödjön tovább. Mindez új lehetőséget nyit az ágazat számára, valamint biztonságos és környezetbarát megoldásokat biztosít a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására, a feldolgozott energiatárolókból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználására, ezzel is elősegítve a gyártáshoz szükséges alapanyagok előállítását. 

Nagy Márton ismét megállapította, hogy az elektromos közlekedés jelenti az európai ipar jövőjét. Az átállás felgyorsítása érdekében Magyarország, mint az EU soros elnöke, új közösségi szintű akciótervet dolgozott ki.  

A terv javaslatokat tartalmaz többek között a töltő-infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a vásárlási támogatások bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás