A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt választást nyert Németországban.
Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében. A választások előtti felmérések is azt mutatták, hogy a szavazók a bűnözést és a szociális védelmet tekintik a legnagyobb problémának, ami magyarázza a radikális pártok előretörését.
Az AfD a létrejötte óta az egykori NDK-hoz tartozó tartományokban építette ki a bázisát. Már az előzetes kutatásokból és a közhangulatból is következtetni lehetett arra, hogy a 2021-ben nyertes szociáldemokraták és a jelzőlámpa-koalíció másik két pártja (Zöldek, FDP) történelmi viszonylatban is gyengén fog szerepelni, igaz, a keletnémet területek nem tartoztak ezen formációk elsődleges bázisai közé.
Az eredmények azt mutatják, hogy kereszténydemokratáktól a zöldeken és a szabaddemokratákon át a szociáldemokratákig bezárólag ki kell értékelniük a helyzetet, feltérképezni az ok-okozati összefüggéseket és megérteni a német társadalomban az évek alatt végbemenő változásokat, illetve egy dolgot különösen: mi a sikere az olyan radikális alternatívát nyújtó formációknak, mint az AfD, vagy a politikai paletta baloldaláról az év elején a Die Linke pártból kivált, Sara Wagenknecht által alapított radikális baloldali pártnak (BSW).
Kapcsolódó: