Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Az ipari termelés adatai júliusban is jelentős visszaesést mutattak. Kiszűrve a kettővel több munkanap okozta torzítást, az ágazat termelése éves alapon 6,3 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor pozitívan értékelhetjük, hogy havi bázison nem mérséklődött az ágazat teljesítménye. 

Német gondok, magyar fájdalmak 

Az ipar esetében a problémát továbbra is a külső kereslet gyengélkedése jelenti. A jelentős mértékben exportra termelő hazai kapacitások nagyon szorosan kötődnek az európai uniós, különösen a német konjunktúrához. A német ipar viszont hosszabb ideje érdemi problémákkal küzd: az orosz–ukrán háború nyomán bevezetett szankciós politika felnyomta az energiaárakat, ami számottevően rontotta a német vállalatok nemzetközi versenyképességét a világpiacon, így pedig a magyarországi beszállítókra is kedvezőtlen hatást gyakorolt. 

Emellett az európai gyárak a technológiai versenyben is jelentős lemaradásba kerültek például az amerikai vagy kínai vállalatokkal szemben, miközben az állami támogatásokhoz is sokkal szűkebb körben férnek hozzá.  

A hazai ipar fellendülését ezenfelül a belső kereslet korábban vártnál lassabb helyreállása is hátráltatja, ami a háztartások óvatossági motívumának tartós fennmaradására és a költési hajlandóság csökkenésére vezethető vissza. 

Friss német trendek 

Vegyes hírek érkeztek legfontosabb külpiacunkról, a német iparból. Júliusban az elemzők által várt 1,6 százalékos mérséklődéssel szemben havi bázison 2,9 százalékkal nőttek a német ipar új rendelései. Ez már a második hónap volt a sorban – a júniusi 4,6 százalékos bővülés után –, amikor jelentős emelkedést mutattak az új rendelések. Óvatosságra intő jel ugyanakkor, hogy a júliusi bővülés döntő részben a nagy rendeléseknek köszönhető, viszont a rendelésadatok még ezek kiszűrésével is emelkedést mutatnak Németországban.  

A termelési adatokban azonban egyelőre nem jelenik meg a megrendeléseknél folyamatban lévő fordulat, itt a volumen júliusban – alulmúlva az elemzői várakozásokat – 2,4 százalékkal maradt el a júniusitól, ami részben a gyorsabb júniusi bővülés korrekciójának is tekinthető. Ezt támasztja alá, hogy pont azon ágazatokban (pl. autógyártás) volt nagyobb visszaesés, amelyek a megelőző hónapban húzták a termelést. 

Mi várható a következő hónapokban? 

A német gazdaságból érkező hírek tehát továbbra sem oldják a hazai ipar kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságot. A következő hónapok adatai kiemelten fontosak lesznek, hogy a német rendelések elmúlt hetekben tapasztalt, minap közzétett bővülése megjelenik-e a magyar termelési adatokban is, ami az itthon működő vállalatok számára is keresletnövekedést eredményezne.  

Vannak ugyanakkor jelei annak, hogy a német gazdaságpolitikában fordulat kezdődött. Erre utal a minap bejelentett elektromosautó-vásárlási támogatási program a cégek részére, amely a múlt év végén kivezetett felhívás helyére lépne. Viszont a tervezett keret érdemben elmarad annak volumenétől, így az ágazat problémáit önmagában nem tudja orvosolni, további támogatásokra is szükség lenne a fellendüléshez.  

Amennyiben a külső keresletben tartós fordulat lenne az év hátralévő részében, és a belső kereslet is tovább élénkülne, az a szabad ipari kapacitások nyomán már rövid távon érdemi növekedési többletet gerjesztene a magyar gazdaságban. 

Júliusban stabilizálódott az ipari termelés volumene, tartós fordulatot a béke hozhat 

A háború és az elhibázott szankciós politika továbbra is hátráltatja az európai gazdaságot, különösképpen legfontosabb külpiacunk, Németország gazdasági helyreállását. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legfrissebb európai bizalmi és beszerzésimenedzser-indexek újra romló képet mutatnak. A kedvezőtlen nemzetközi exportpiaci helyzet a magyar gazdaság számára gyenge külső keresletet eredményez, amely kedvezőtlenül hat az ipar teljesítményére is – értékeli a KSH friss ipari adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). 

Tekintettel arra, hogy havi alapon az előző hónapban szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,5 százalékos bővülést mutatott az ipari teljesítmény, júliusban pedig változatlan maradt a kibocsátás volumene, megállapítható, hogy az ipari termelés a stabilizáció jegyeit mutatja – írja az NGM közleménye. Ez a teljesítmény különösen annak fényében örvendetes, hogy az ágazat szereplői kereslethiányt jeleznek, sőt egyes hazai autógyártók – a külpiacok válsága és a mérséklődő rendelésállomány miatt – csökkentették a műszakok számát. 

A rövid távú kilátásokat rontja, hogy a főbb európai autópiacokon meredek visszaesés következett be augusztusban: Németországban 27, Franciaországban 24, Olaszországban 13, Spanyolországban 7 százalékkal zuhant a forgalomba helyezett gépkocsik száma. 

A hazai ipar várható fordulatát nehéz megbecsülni, mindazonáltal a munkaerőpiaci stabilitás, a reálbérek jelentős növekedése, az alacsony infláció, a stabilizálódó belső kereslet és a háztartások óvatossági motívumának fokozatos oldódása támogathatja az ipari teljesítmény helyreállását. Ez azonban nem tudja teljes mértékben kompenzálni a gyenge külső keresletet, a gazdaság helyreállásához ugyanis békére van szükség. 

A kedvezőtlen külső környezet ellensúlyozása érdekében a kormány több eszközzel is támogatja a hazai ipar fellendülését. Ilyen volt a korábban meghirdetett, 1200 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve a jelenleg elérhető, 155 milliárd forintos Kkv Technológia Plusz Hitelprogram és az Otthonfelújítási Program is. 

Ezt is ajánljuk:

Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt