Kína „a történelem legjobb” kapcsolatait ápolja az afrikai nemzetekkel – mondta szeptember 5-én, csütörtökön Hszi Csin-ping elnök, a Pekingben háromévente megrendezendő Kína–Afrika Együttműködési Fórumon (FOCAC), és a katonai segély mellett 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást ígért a kontinensnek. Kínának és Afrikának össze kell fognia a népességét, hogy „hatalmas erővé” váljanak, és „a béke, a jólét és a haladás új fejezetét” írják meg – mondta Hszi a több mint 50 afrikai nemzet küldöttjei előtt tartott beszédében, miközben igyekezett megerősíteni azokat a kapcsolatokat, amelyeket kulcsfontosságúnak tartanak Peking mint növekvő globális hatalom pozíciója szempontjából. 

Az év fóruma Pekingben 

A Népek Nagy Csarnokában a színpadon helyet foglaló afrikai méltóságoktól kísérve Hszi kijelentette, hogy „a kínai–afrikai kapcsolatok a történelem legjobbjai”, és  

megfogadta, hogy országa kétoldalú viszonyát minden olyan afrikai állammal, amellyel hivatalos kapcsolatai vannak, stratégiai szintre emeli. 

Hszi emellett külön ígért további 280 millió dollárt az afrikai országoknak, egyenlően elosztva a katonai és az élelmiszersegélyek között. Ezek a bejelentések azt jelzik, hogy Peking demonstrálni akarja elkötelezettségét a kontinens iránt, annak ellenére, hogy a közelmúltban lelassult a tengerentúli fejlesztési hitelezés, Afrika pedig küzd a külföldi adósságával, beleértve a Kínával szembeni tartozását is. 

A 140 millió dolláros katonai segélyre tett ígéret a legnagyobb összeg, amelyet az ázsiai nagyhatalom a háromévente megrendezendő Kína–Afrika Együttműködési Fórumon erre a célra szánt, jelezve a biztonság növekvő fontosságát Peking és afrikai partnerei közötti kapcsolatban. 

A vezetők, köztük a dél-afrikai Cyril Ramaphosa, a kenyai William Ruto és a nigériai Bola Tinubu a héten gyűltek össze a kínai fővárosban a háromnapos fórumra, amelyet Peking az elmúlt évek legnagyobb diplomáciai találkozójaként üdvözölt. 

Az idei eseményre a kapcsolatok irányát övező kérdések közepette került sor, mivel Peking, amely hosszú időn át Afrika vezető külgazdasági hatalma volt, újrakalibrálja a kontinenshez fűződő kiterjedt gazdasági kapcsolatait, miközben más nagyhatalmak is fokozzák az erőfeszítéseiket a nagyobb afrikai jelenlétért. Kína a Hszi által aláírt „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében visszavett a nagyszabású kiadásokból. Az infrastrukturális kezdeményezés keretében olyan projekteket finanszírozott, mint a vasutak, az utak és az erőművek, ezáltal növelve a befolyását a kontinensen. A kínai elnök a beszédében további széles körű ígéretet tett arra, hogy országa elmélyíti az együttműködést Afrikával az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kereskedelem és a beruházások terén. 

Újra megnyílik a pénzcsap 

Hszi Csin-ping 50 milliárd dollárt ígért a kontinensnek a következő három évre – amely a hitelalapok, a támogatás és a kínai cégek magánbefektetéseinek keveréke –, ami felülmúlja a három évvel ezelőtti, a szenegáli Dakarban tartott fórumon tett korábbi, mintegy 30 milliárdos ígéretét. 

Bár ez kisebb összeg, mint a 2015-ben és 2018-ban felajánlott 60 milliárd dollár, úgy tűnik, hogy Kína a Pekingbe látogató vezetőknek határozott jelzést kívánt küldeni a kontinens iránti elkötelezettségéről. 

A kínai elnök a 10 perces beszédében 10 cselekvési területet vázolt fel az elkövetkező három évben megvalósuló együttműködésre, beleértve az infrastrukturális összekapcsolhatóságot, a kereskedelmet, a biztonságot és a zöldfejlesztést.  Az utóbbi egy olyan terület, ahol Peking – legalábbis széles körben így látják – a zöldtechnológia exportjának fokozására törekszik. 

Azt is ígérte, hogy legalább 1 millió munkahelyet teremt Afrikában. 

A pekingi vezetők befektetéseket, kereskedelmet és támogatást keresnek az iparosítás, valamint a munkahelyteremtés érdekében. Ez magában foglalja azt is, hogy Kína több feldolgozott árut importáljon Afrikából, ahelyett, hogy egyszerűen nyersanyagokat exportálna és dolgozna fel – mint például a kontinens rendkívül keresett kritikus ásványkincseit. 

A beszédét követően afrikai vezetők is felszólaltak, a dél-afrikai Ramaphosa Kínának a kontinenssel való „szolidaritását” dicsérte. Rámutatott a globális kihívásokra, köztük a konfliktusokra, az éghajlatváltozásra és a „kritikus ásványkincsekért folytatott globális versenyre”, amely geopolitikai rivalizálást gerjeszt. 

Bár ezek a kihívások minden nemzetet érintenek, az afrikai kontinensen sokkal súlyosabban érezhetők, ugyanakkor ezek közepette is van remény és lehetőség”  

– mondta. 

A stratégiai kapcsolatok prioritást élveznek 

Afrika bőséges ásványkincseivel,kőolajkészleteivel és több mint 1 milliárd fős lakosságával az elmúlt években a globális hatalmak – Kína, Európa és az Egyesült Államok – közötti intenzív geopolitikai verseny középpontjába került. Az idei találkozóra pedig pont akkor kerül sor, amikor Kína és Afrika régóta fennálló kapcsolatai még kritikusabbnak tűnnek Peking számára a Washingtonnal való növekvő súrlódások közepette. Az Egyesült Államok és Európa is fokozza az erőfeszítéseit Afrika bevonására és a kritikus ásványkincsekhez való hozzáférésre, amit széles körben Kína politikai és a kontinens nyersanyagágazatában elért térnyerésének ellensúlyozására tett kísérletnek tekintenek. 

Beszédében Hszi hangsúlyozta, hogy Peking reméli, hogy a kontinenssel hasonló politikai álláspontot képvisel, és üdvözölte a „közös jövő” vízióját mint kulcsszót, amely az USA által képviselt világrenddel szemben alternatívát jelentő kínaival való összehangolódást jelzi. 

Rámutatott arra is, amit a fejlődő országok „nagy szenvedésének” nevezett a Nyugat történelmi modernizációs folyamata alatt. 

Megfigyelők szerint Peking az idei találkozót még inkább arra szeretné használni, hogy jelezze a folyamatos elkötelezettségét, tekintettel az afrikai országok magas adósságállományában játszott szerepe miatti aggodalmakra. 

Az elemzők szerint az afrikai adósságválság fő oka a legtöbb esetben nem Kína, mivel a kontinens országai hatalmas összegekkel tartoznak multilaterális bankoknak és magánhitelezőknek is.  

Ezek a nagy összegű kölcsönök azonban megnövelték az adósságterheket, és sokan Pekinget bírálták, amiért nem lép elég gyorsan, vagy nem elég rugalmas a bajba jutott vagy veszélyeztetett országok megsegítése érdekében. 

„Az Egyesült Államokkal folytatott nagyhatalmi verseny kiéleződésével Kína arra a felismerésre jut, hogy diplomáciájának alapjaként a globális délre kell támaszkodnia” – mondta Yun Sun, a washingtoni Stimson Center agytröszt Kína-programjának igazgatója a CNN-nek. 

Az afrikai országok választása ebben a nagyhatalmi versenyben fontosabbá válik, mint valaha, mivel a kontinens a globális dél egyik legnagyobb tömbje.  

– tette hozzá. 

A csereáru utat tör magának 

A 2021-es FOCAC-ülésen Peking ígéretet tett arra, hogy 2024 végére 300 milliárd dollárra növeli az Afrikából származó importot, ami  

a kínai külügyminisztérium adatai szerint az idén júliusig eltelt két és fél évben 305,9 milliárd dollárt tett ki, ami már most meghaladja a célt. 

„Országunk mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a Kína–Afrika Együttműködési Fórumon elért eredmények megvalósításának” – mondta Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője egy pekingi sajtótájékoztatón. Az import diverzifikálása azonban nehéz feladat.  A Reuters elemzése szerint a kínai import az ásványi nyersanyagokat előnyben részesíti a feldolgozott termékekkel szemben az olyan országokban, mint Botswana, Namíbia, Zambia, Zimbabwe és a Kongói Demokratikus Köztársaság. 

A kiegyensúlyozott kereskedelem előmozdítása kiemelt szerepet kapott azon megbeszélés során, amikor Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök a csúcstalálkozó kezdete előtt találkozott kínai kollégájával. Az ázsiai nagyhatalom például megnyitotta a hatalmas piacát a Kenyából származó friss avokádó előtt, de a 30 százalékos vám miatt a termelők inkább az EU-ba exportáltak, ahol ezt vámmentesen tehetik meg. Azt, hogy Pekingből mennyi új finanszírozás érkezhet, még nem lehet tudni. 

Elemzők szerint nagy az esély arra, hogy az olyan országok, mint Kenya, amely az 5 milliárd dolláros vasúti projektjének a befejezéséhez keres készpénzt, vagy Angola, amely a gazdasága diverzifikálásához keres finanszírozást, üres kézzel távozhatnak. 

Növekvő biztonsági kapcsolatok 

Hszi törekvése a biztonság megerősítésére azt is jelzi, hogy Peking hogyan kívánja bővíteni a stratégiai partnerségét egy olyan régióval, amely országa katonai ambícióinak kulcsfontosságú csomópontja lett. A Népi Felszabadító Hadsereg 2017-ben nyitotta meg első és egyetlen afrikai katonai bázisát Dzsibutiban, és a haditengerészete rendszeresen kiköt a kontinens különböző országaiban, miközben Washingtonban azon aggodalmaskodnak, hogy Peking esetleg atlanti bázis megnyitására törekszik. 

A csütörtökön bejelentett 140 millió dolláros katonai támogatás mellett Hszi ígéretet tett 6000 katonai és 1000 rendfenntartó tiszt képzésére, valamint elmondta, hogy partnerség kialakítására törekszik Afrikával a Globális Biztonsági Kezdeményezés megvalósítása érdekében,  

utalva a globális biztonsági architektúra átalakítására vonatkozó tágabb elképzelésére, amely az amerikai szövetségi alapú biztonsági rendszertől való elszakadásra irányul. A biztonsági együttműködésnek ugyanakkor van egy pragmatikus szempontja is Peking számára, mivel a kínai vállalatok afrikai bányászati tevékenysége sokszor válik bűncselekménye célpontjává. Hszi erre utalt megjegyzéseiben, felszólítva Kínát és Afrikát, hogy „közösen tartsák fenn az ott dolgozók és a projektek biztonságát”. 

Elemzők azonban megjegyzik, hogy miközben az ázsiai nagyhatalom jelentős szerepet játszik az ENSZ békefenntartó erőfeszítéseiben, kevésbé tartják valószínűnek, hogy közvetlenül bele akarna keveredni a regionális konfliktusokba, még akkor is, ha továbbra is más együttműködéseket szorgalmaz a biztonság területén. 

Kína „nagyon proaktív a régió gondolkodásmódjának megértésében” – mondta Ovigwe Eguegu, a Development Reimagined tanácsadó cég nigériai politikai elemzője, aki szerint Peking most úgy látja, hogy „nagy az elégedetlenség a jelenlegi globális biztonsági renddel”. 

(Források: CNN; Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr