A Kína és Magyarország közötti kapcsolat fontosságát jól mutatja, hogy a nemzetgazdasági miniszter és Csin Csuang-lung az elmúlt egy évben már harmadszor találkozott. Az elsőre tavaly nyáron került sor, majd tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Nagy Márton is részt vett a 3. Egy övezet, egy út fórumon, ahol együttműködési megállapodást írt alá a két tárcavezető. Ebben rögzítették, hogy a digitális gazdaság, az újenergia-meghajtású járművek, valamint a dekarbonizáció területén megerősítik a két tárca közötti tudásmegosztást. 

Fókuszban az energiatárolók 

A mostani, harmadik tárgyalásuk fő témája az akkumulátor-újrahasznosítás volt, amely elengedhetetlen eleme a zöldátállásnak és így Magyarország versenyképessége javításának. 

A tárgyalás során a két miniszter megállapodott, hogy a meglévő együttműködési megállapodást kibővítik az akkumulátor-újrahasznosítás témájával, és az idén egy munkacsoportot állítanak fel a két ország tudásának megosztása érdekében. Ennek tagja Magyarországról a témával foglalkozó szövetségek, egyetemek, az ágazatban működő hazai vállalatok mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz, miközben kínai oldalról az MIIT és az általa összeállított Fehér Listán szereplő vállalatok. Ezáltal a legfejlettebb, legbiztonságosabb működésű technológiákat ismerhetik meg a magyarországi szakemberek. 

Nagy Márton az egyeztetés alkalmával hangsúlyozta, hogy  

hazánk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, és tovább kívánjuk erősíteni a gazdasági híd szerepünket,  

amelyben nálunk kapcsolódik össze a keleti és nyugati tőke, valamint csúcstechnológia. 

A stratégiai partnerség szilárd alapokon áll 

Az NDRC-vel, Kína legfontosabb gazdasági stratégiai irányító testületének vezetőivel folytatott megbeszélésen Nagy Márton Csao Csen-hszin (Zhao Chenxin) alelnökkel találkozott. Ennek fókuszában a magyarországi beruházási projektek és azok lehetséges kínai finanszírozásának kérdései álltak. 

A felek áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok legfontosabb területeit és a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének helyzetét. A tárgyaláson szó esett a lehetséges jövőbeni közös projektekről az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében: a közlekedési infrastruktúra területén a V0-ról és a budapesti repülőtérre vezető vasútvonalakról, a magyar–szerb határátkelő fejlesztéséről, illetve a Szerbiába vezető kőolajvezeték és az elektromosautó-töltő hálózat fejlesztésének lehetőségeiről. 

A Kína és Magyarország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés az elmúlt évtizedben egyre intenzívebbé vált. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 75 éves fennállása és az ázsiai ország által meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezéshez való 2015-ös csatlakozás óta a magyar–kínai kapcsolatok folyamatosan mélyülnek.  

Az idén Hszi Csin-ping kínai elnök történelmi jelentőségű magyarországi látogatása új szintre emelte az együttműködést, amely során a két ország közös nyilatkozatot tett egy átfogó stratégiai partnerség létrehozásáról. 

Nagy Márton Pekingben együttműködési megállapodást írt alá a kulturális és turisztikai miniszterrel

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatása során együttműködési megállapodást írt alá Sun Yeli, kínai kulturális és turisztikai miniszterrel, mely tovább erősíti a Magyarország és Kína közötti szakmai együttműködés kereteit a turizmus területén. 

Az együttműködési megállapodás előkészítésében fontos szerepet játszott a Magyarország által idén szervezett EU-Kína Turisztikai Párbeszéd Európában című konferencia, amely július 3-5. között került megrendezésre Budapesten, számos kínai szakmai résztvevő jelenlétében. Ez az esemény volt a magyar EU-elnökségi program első jelentős hazai rendezvénye, amely hangsúlyozta a turizmusdiplomácia kiemelt fontosságát mindkét ország számára.

Az együttműködés alapját a Magyarországra beutazó kínai turisták számának dinamikus növekedése indokolja. Míg 2023-ban 110 ezer kínai vendég érkezett hazánkba, 2024 első hét hónapjában ez a szám már elérte a 105 ezer főt, akik mindösszesen 270 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A turisztikai kapcsolatok erősödéséhez hozzájárult a heti 21 közvetlen légi járat, amelyek révén jelenleg hét kínai város érhető el közvetlenül Budapestről. Az utazási lehetőségek bővítése mellett mérföldkőnek számított Kína azon egyoldalú döntése is, hogy 2024. március 7-től a magyar állampolgárok, 15 napot meg nem haladó tartózkodás esetén, vízummentesen utazhatnak Kínába. Ez a gesztus jelentős mértékben megkönnyíti a két ország közötti személyes és üzleti kapcsolatok fejlesztését.

Az elmúlt évek adati alapján Magyarország egyre népszerűbb úti céllá válik a kínai turisták körében, ami jól tükrözi a két ország közötti erősödő turisztikai és kulturális együttműködést. 2024-ben megkezdte működését a Budapesti Kínai Kulturális Központ, valamint sikeresen lezajlott a kínai turisztikai hét is, mely a kulturális kommunikáció erősödésével támogatja további együttműködések létrejöttét és a kínai-magyar átfogó stratégiai partnerség mélyülését.

A külföldi, köztük a kínai turisták számának látványos növekedése egyértelműen jelzi Magyarország növekvő vonzerejét, de az új együttműködési megállapodás célja, hogy még több kínai turistát Magyarországra lehessen vonzani. Ennek érdekében cél, hogy egy kínai légitársaság légikikötőt hozzon létre a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, amely Budapestről tovább szállíthatja a kínai utasokat nyugat felé. Az országos turisztikai fejlesztések és intenzív promóciós kampányok eredményeként Budapest és a vidéki régiók is egyre több látogatót vonzanak, ami nemcsak a turizmusban, hanem a helyi gazdaságban is pozitív hatásokat eredményez. A turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely az ország GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja. Az ágazatban dolgozók száma folyamatosan emelkedik, már közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést.

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán