A svéd közegészségügyi hatóság új iránymutatásokat adott ki, amelyek szigorúan korlátozzák a gyermekek képernyő előtt töltött idejét, különös tekintettel a legkisebbekét, akiknek teljesen el kell kerülniük a digitális eszközöket. 

A svéd egészségügyi hatóságok által közzétett új irányelvek szerint a kétévesnél kisebb gyermekeknek semennyi időt nem kellene a képernyő előtt tölteniük, míg a tizenévesek számára naponta legfeljebb három óra javasolt. 

A hétfőn bejelentett iránymutatás az első alkalom, hogy a svéd közegészségügyi hatóság konkrétan előírja, hogyan kell szabályozni a gyerekek képernyő előtt töltött idejét. A dokumentum szerint  

a 2–5 évesek képernyőhasználatát napi egy órára kell korlátozni, míg a 6 és 12 év közötti gyerekek legfeljebb két órát tölthetnek el digitális eszközök előtt. A 13–18 évesek esetében ez három órára nő. 

Ezek a javaslatok jelentős csökkenést jelentenek a svéd gyermekek és fiatalok jelenlegi képernyőhasználatához képest, amely a becslések szerint a 9–12 éves korosztályban a napi négy, míg a 17-18 éveseknél a napi hét órát is elérheti. 

„Túl hosszú ideig engedtük, hogy a képernyők és az alkalmazások elrabolják az időt és a figyelmet annak rovására, amiről tudjuk, hogy elengedhetetlen a jó közérzethez. Ismerjük a digitáliseszköz-használat negatív hatásait, beleértve a rosszabb alvást és a depresszió tüneteinek megjelenését – mondta Jakob Forssmed a szociális és közegészségügyi miniszter. – Ezekkel az életkorhoz igazított ajánlásokkal fontos támogatást kapnak a gyermekek, a fiatalok, valamint a szülők és gondviselők, hogy egészségesebben, tudatosabban és felelősségteljesebben használják a digitális eszközöket.” 

Az iránymutatás azt is javasolja, hogy a gyerekek lefekvés előtt kerüljék a képernyőhasználatot, és ne legyenek ilyen eszközök a hálószobában éjszaka.  

„A gyermekek egészsége az ára a technológiai cégek profitjának”  

– hangsúlyozta. 

Forssmed szerint most már „konkrét és egyértelmű ajánlások” állnak rendelkezésre, amelyek megkönnyítik a beszélgetések megkezdését a képernyőidőről, az online tevékenységekről és a gyerekek által tapasztalt hatásokról. „Fontos és szükséges beszélgetések előtt állunk” – tette hozzá.  

Helena Frielingsdorf, a közegészségügyi hatóság kutatója szerint a szülőknek példát kell mutatniuk a gyerekeknek a képernyőhasználat terén. 

A kérdés nem csak Svédországban került előtérbe: egy három hónapos francia vizsgálat – amelyet Emmanuel Macron elnök megbízásából végeztek – azt mutatta ki, hogy a három év alattiakat nem szabad képernyő elé ültetni, még tévé elé se, és  

11 éves koruk előtt egyetlen gyermeknek sem szabadna mobiltelefont használnia. 

A francia iskolákban jelenleg a „digitális szünet” részeként kísérletet tesznek arra, hogy 15 éves korig betiltsák a mobiltelefonok használatát, és ha ez sikeres lesz, januártól országos szinten is bevezethetik ezt a szabályt – írta meg a The Guardian.  

A svéd kormány szintén mérlegeli az okostelefonok használatának betiltását az általános iskolákban. 

Itthon is telefontilalmat vezettek be 

A magyar kormány nem csak fontolgatja, meg is tette a fiatalok körében felháborodást keltő lépést: az augusztusban megjelent rendelet szerint a telekommunikációs – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre, valamint az internetelérésre alkalmas okoseszközök használatát korlátozzák a tanítási napokon az általános és középiskolákban, a kollégiumokban és a szakiskolákban is minden évfolyamon. 

A rendeletből kiderül az is, hogy ezeket az eszközöket a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe, de azokat a tanítási nap kezdetén, az órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – le kell adniuk a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint annak végén visszakapják – írta meg a Mandiner. 

Valóban vannak kockázatok 

Bár ez a szabály elsőre túlzónak tűnik, valóban van negatív hatása a képernyő órákig tartó bámulásának.  

Mohamed Elmasry, a Waterlooi Egyetem professzora rámutatott, hogy a fiatalabb generációk nem használják teljes mértékben a valódi intelligenciájukat. Az alkalmazások és a digitális eszközök túlzott igénybevétele miatt hozzászoktak az internetes keresőmotorok, például a Google használatához, ami gátolja a mélyebb gondolkodást és a problémamegoldást.  

A „Google-effektus” vagy digitális amnézia jelensége is erre utal. A Columbia Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek hajlamosak elfelejteni azokat az információkat, amelyek könnyen elérhetők az interneten. A tanulmányuk szerint jobban emlékeznek arra, hogy hol találhatják meg az információt a neten, mint magára az információra. Azok, akik rendszeresen keresőmotorokat használnak, rosszabbul teljesítenek a tanulás, a felidézés terén, és gyakran túlbecsülik a saját tudásukat. 

Sőt, az okostelefonok jelenléte akkor is befolyásolja a kognitív képességeinket, ha azokat nem is használjuk aktívan. A Journal of the Association for Consumer Research egyik tanulmánya kimutatta, hogy az okostelefon puszta jelenléte is csökkenti a kognitív kapacitást. Még ha ki is kapcsoljuk vagy el is rejtjük, akkor is megosztja a figyelmünket, és megnehezíti, hogy teljes mértékben az adott feladatra koncentráljunk. 

Kapcsolódó: