Hétről hétre figyelemmel kísérjük a magyar EU-elnökség tevékenységét, és rendszeresen beszámolunk a legfontosabb eseményekről, hírekről, hétvégén pedig rövid összefoglalót készítünk az elnökség legfrissebb eredményeiről és kezdeményezéseiről. Elsődleges forrásunk az elnökség hivatalos oldala, a hungarian-presidency.consilium.europa.eu portál. Olvasóink számára ajánljuk, hogy kövessék figyelemmel a Makronóm.eu portálon megjelenő elemző cikkeinket is, amelyekben átfogó képet nyújtunk a magyar EU-elnökség aktuális fejleményeiről és a kapcsolódó európai uniós történésekről. 

A fontosabb heti események: 

Szeptember 2–3., hétfő–kedd 

A Külügyminisztériumi Politikai Igazgatók Informális Találkozója 

A magyar uniós elnökség keretében szeptember 2-án és 3-án Budapesten, a Bálnában tartották meg az EU-tagállamok külügyminisztériumi politikai igazgatóinak informális találkozóját. Az eseményt Balajthy Henrietta, a magyar biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint Enrique Mora, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárhelyettese szervezte. A találkozón a tagországok politikai igazgatói és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői megvitatták a következő intézményi ciklus várható kül- és biztonságpolitikai kihívásait, különös tekintettel az orosz–kínai kapcsolatokra és az EU szankciós politikájára. 

A megbeszélések során Balajthy Henrietta kiemelte, hogy hazánk célja az EU egységének megőrzése és a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása. Ezért

Magyarország elutasítja a minősített többségi döntéshozatal bevezetését a közös kül- és biztonságpolitika területén, mert az veszélyeztetné a tagországok egyenlőségét. 

A résztvevők szintén megvitatták Oroszország és Kína erősödő együttműködését. A magyar álláspont szerint az EU-nak folytatnia kell a párbeszédet minden partnerével, beleértve a gazdasági együttműködést. A szankciók kérdésében hazánk nézőpontja világos: csak olyan intézkedéseket támogat, amelyek nagyobb kárt okoznak a szankcionált félnek, mint az EU gazdaságának. Különös hangsúlyt fektetett az energiabiztonság megőrzésére és az uniós gazdaság védelmére. Magyarország a kevesebb büntetőintézkedés és a több együttműködés híve, és nagyra értékeli az EU szankciós politikájának hatékonyságáról indított párbeszédet.

Szeptember 3., kedd 

EU-miniszterek megbeszélése a versenyképesség és a demográfiai kihívások megoldásáról 

Budapesten tartották az európai uniós ügyekért felelős miniszterek informális találkozóját, amelynek középpontjában az EU versenyképességének erősítése és a demográfiai kihívások kezelése állt. Az eseményen a tárcavezetők hangsúlyozták, hogy az európai versenyképesség növelése összefügg a jogállamiság és a jobb jogalkotás előmozdításával. Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa kiemelte: „A versenyképesség hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen a hatékony jogalkotási környezet.” A magyar elnökség célja, hogy az idei év végéig egy új európai versenyképességi megállapodást hozzanak létre, amely a gazdaság kulcsterületeit, például az ipari megállapodásokat és a finanszírozási igényeket érinti.  

A demográfiai kihívások kezelésével kapcsolatban a résztvevők a munkaerőhiány és a népességfogyás problémáját emelték ki, amelyek már most is érezhetően befolyásolják a gazdasági növekedést. A Letta-jelentés szerint az EU népessége 2050-re jelentősen csökkenhet, míg a nyugdíjkorúak aránya növekszik. A magyar miniszter, Varga Judit hangsúlyozta:

„Az európai országoknak összehangoltan kell fellépniük, hogy megoldást találjanak a népességcsökkenés és a munkaerőhiány kérdésére, amelyek hatással vannak a versenyképességre is.”

A miniszterek egy munkaebéden folytatták a megbeszéléseket, ahol kiemelték a nemzeti intézkedések és az uniós szintű együttműködés fontosságát a demográfiai kihívások kezelésében. 

Szeptember 4., szerda 

Mario Draghi bemutatta versenyképességi jelentésének főbb irányait a magyar elnökség meghívására 

Szeptember 4-én, szerdán a magyar elnökség meghívására Mario Draghi volt az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper II.) vendége. Olaszország korábbi miniszterelnöke és az Európai Központi Bank volt elnöke bemutatta készülő jelentésének főbb irányait, amelyek az EU versenyképességének növelésére fókuszálnak.

A magyar elnökség célja az új európai versenyképességi megállapodás elfogadása, amely a gazdasági növekedés újraindítását célozza.

A novemberi informális Európai Tanács ülésén is kiemelt téma lesz a versenyképesség. A megbeszélés során Draghi a tagállamok állandó képviselőivel cserélt eszmét a jelentés részleteiről. 

Szeptember 4–6. szerda–péntek 

A Tanács Költségvetési Bizottságának budapesti ülése 

A Tanács Költségvetési Bizottsága szeptember 4–6. között Budapesten tartotta kihelyezett ülését, ahol az EU tagállamainak költségvetési szakértői vettek részt. A megbeszélés célja a szakpolitikai jogszabálytervezetek költségvetési hatásainak szisztematikus, horizontális megközelítésű elemzése volt. A rendezvény védnöke Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára volt, aki az EU éves költségvetésének tárgyalásait is vezeti a Tanácsban. 

A találkozón hangsúlyozták, hogy minden ágazati javaslatnak költségvetési hatásai vannak, ezért fontos ezek felülvizsgálata a költségvetési forrásokkal összhangban, mielőtt azokat elfogadnák. A szakértők az elnökség által feltett orientációs kérdések mentén dolgoztak azon, hogy megtalálják az egyensúlyt a megfelelő biztosítékok és a rugalmasság között, így biztosítva az ágazati javaslatok hatékony beilleszkedését az unió költségvetésébe. (A Költségvetési Bizottság a Tanács döntés-előkészítő testülete, amely felelős az EU éves költségvetésének elkészítéséért, annak módosításaiért és a zárszámadás felügyeletéért. Tagjai az unió 27 tagállamának költségvetési szakértői.) 

Szeptember 6., péntek 

A kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozója 

A magyar uniós elnökség szervezésében szeptember 6-án a Várkert Bazárban tartottak informális tárcavezetői találkozót, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter vezetett. Ezen részt vettek a tagállamok kohéziós politikáért felelős vezetői, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága és Foglalkoztatási Főigazgatósága, valamint az Európai Beruházási Bank és az uniós tanácsadó szervek képviselői. Az esemény központi témája a kohéziós politika és a demográfiai kihívások kapcsolata volt. 

Navracsics Tibor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy

a kohéziós politika fontos eszköze lehet a demográfiai problémák kezelésének.

Kiemelte, hogy a demográfiai kihívások – mint az elöregedés és a népességfogyás – hosszú távon egyenlőtlenségekhez vezethet az EU régiói között, ezért a kohéziós politika szerepét tovább kell erősíteni ezen a területen. Bejelentette, hogy a november 28-i Általános Ügyek Tanácsán a magyar elnökség ennek érdekében tanácsi következtetéseket kíván elfogadni. 

A találkozón a résztvevők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politikának növelnie kell a foglalkoztatás, a szociális beruházások és a társadalmi befogadás támogatására irányuló erőfeszítéseit. A politikai vezetők szerint a kohéziós politika az unió fő beruházási eszköze, amely hozzájárul az EU versenyképességéhez és a belső piac hatékony működéséhez. Kiemelték, hogy a demográfiai problémák átfogó, holisztikus megközelítést igényelnek, mivel ezek a társadalom egészére hatnak, és a támogatott területek körének bővítésére van szükség, például az egészségügyi szektorban. 

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a 2027 utáni kohéziós politika jogszabályi javaslatainak kidolgozása előtt a tagállamoknak most van lehetőségük a javaslataik becsatornázására, különös tekintettel a demográfiai kihívások kezelésére. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Council of the European Union/Copyright: European Union