Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Idén augusztusban tehát az egy évvel korábbiakat átlagosan 3,4 százalékkal meghaladták, júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak a fogyasztói árak.

Az összesített adaton belül augusztusban ismét lassult az élelmiszerek árának emelkedése, a KSH itt 2,4 százalékos drágulást mért egy év alatt, míg havi szinten stagnáltak az élelmiszerárak. Ez is azt mutatja, hogy a júliusi megugrás az élelmiszer-inflációban egy egyszeri tényező eredménye volt, a kötelező akciózás kivezetésével a korábban árstopos termékeket a kereskedelmi láncoknak már nem kellett önköltségi áron értékesíteniük, és ez egyszeri ársokkot eredményezett.

A következő hónapokban ugyanakkor bekövetkezhet kisebb áremelkedés az élelmiszerárak esetében:

az aszályhelyzet miatti kedvezőtlenebb termés nyomán nőhetnek a termelői árak, illetve megnövekedhet az importigény is, azonban nagymértékű drágulásra nem kell számítani.

Kedvező trendek augusztusban

Érdemben visszafogta az inflációt augusztusban az üzemanyagok ára is, itt éves alapon 2,9, míg havi bázison 0,8 százalékkal mérséklődött az árszínvonal, amelyben a világpiaci olajárak alakulása játszotta a legnagyobb szerepet. De a tartós fogyasztási cikkek ára, valamint a háztartási energia is visszafogta a fogyasztóiár-indexet: az előbbi esetében a továbbra is visszafogott kereslet korlátozza a vállalatok árazási politikáját, míg az utóbbinál az energiahatékonysági beruházások miatti alacsonyabb fogyasztást kell kiemelni.

A szolgáltatások felfelé húzták az inflációt

Az inflációt továbbra is elsősorban a szolgáltatások húzzák felfelé. Ezen kategóriában az átlagos árszint augusztusban 9,5 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis ismét gyorsult. Az augusztusi 0,4 százalékos havi áremelkedés magasabb, mint a historikus átlag, a korábbi években nem volt jellemző az ilyen mértékű havi átárazás az év 8. hónapjában.

Elsősorban az üdülési szolgáltatások (belföldön és külföldön egyaránt) körében láthatunk augusztusban nagyobb fokú átárazást, ami hozzájárult a szolgáltatásinfláció gyorsulásához.

Az éves mutatót ugyanakkor ezzel együtt is nagyobb részben azon területek húzzák felfelé, ahol az év elején a költségeik helyett a megelőző évi inflációt figyelembe véve, visszatekintő árazást hajtottak végre (például bankok, telekommunikációs cégek). Ez pedig tartósan magasabb pénzromlási ütemet eredményezett ezen területeken.

Hogyan alakulhat idén és jövőre az infláció?

Várakozásaink szerint a szeptemberi infláció még a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat, azonban októbertől ismét gyorsulást mutathat az áremelkedési ütem. Ebben a legnagyobb szerepe a bázishatásoknak lesz, a tavaly év végén tapasztalt havi árcsökkenések kiesnek majd, amely az éves index növekedését eredményezi alacsony havi infláció mellett is. Ugyanakkor

év végéig is 5 százalék alatt maradhatnak a havi fogyasztóiár-indexek, éves átlagban pedig 4 százalék alatt, majd januártól kezdődően mérséklődhet ismét.

A szolgáltató szektorban elterjedt visszatekintő, inflációkövető árazás jövőre, az alacsonyabb idei áremelkedés nyomán már nem fogja felhajtani a pénzromlás ütemét, így pedig

az infláció 2025 nyarára várhatóan ismét megközelíti a jegybanki célt.

Az infláció alacsony szinten való stabilizálódása segíti egyrészről az óvatossági motívum további oldódását, másrészről pedig a várhatóan továbbra is dinamikus béremelkedéssel együtt érdemi reálbér-növekedést indukál, amely a háztartások jövedelmi helyzetének további javítása révén támogathatja a növekedést.

Ezenfelül a mostani inflációs adat mellett

az MNB szeptemberben várhatóan folytatja a kamatcsökkentési ciklusát egy 25 bázispontos vágással, viszont az év végéig tartó kamatpálya kapcsán változatlanul a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája, valamint a pénzpiaci hangulat, hazánk kockázati megítélése lesz a meghatározó.

Fotó: Pixabay

Kapcsolódó: