Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni.
A kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, amelyek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést. A hazai kis- és középvállalkozások növekedése és lehetőségeik bővítése érdekében a kabinet korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát, és különleges hangsúlyt helyezett a szektor fejlesztésére a tavasszal elfogadott versenyképességi stratégiában is. A kormány célja, hogy 2025-ben a 3–5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése.
A gazdaság dinamizálása érdekében a családok támogatása mellett tovább kell erősíteni a magyar tulajdonú kkv-k teljesítményét, ezért a kormány célzott akciótervet dolgoz ki számukra.
Nagy Márton az új államtitkártól elvárja, hogy aktív és szoros kapcsolatot tartson fenn a magyar kkv-kal, valamint az őket képviselő szakmai szervezetekkel, kamarákkal, és vonja be őket a kkv-akcióterv részletes kidolgozásába, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint például a Széchényi-kártya-program kedvezőbb kamatozásúvá tétele, a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program vagy a szektor digitalizációjának fejlesztése.
Az újonnan felálló, kkv-fejlesztésért és -technológiáért felelős államtitkárság feladata lesz mindemellett a kkv-kat érintő kihívások és lehetőségek feltérképezése, az általuk megfogalmazott javaslatok összegyűjtése és a lehetséges fejlődési irányok közös meghatározása.
Szabados Richárd pályafutását egy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél kezdte, majd több kereskedelmi bank vállalati üzletágában vállalt felső vezetői szerepet. Államtitkári megbízását megelőzően a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezető igazgatója volt. Irányításával az MGFÜ teljes profilváltáson esett keresztül azzal a céllal, hogy elláthassa azt a kiemelt szerepet, amelyet a célzott vállalkozásfejlesztési akciótervek megvalósításában a kormányzat a szervezetre bízott. Ezek közül kiemelendő a GINOP Plusz-forrásokra támaszkodó beszállítófejlesztési, technológiajavító programok elindítása, a szakértői hálózat kiépítése, illetve a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági (ESG-) fejlesztéseit támogató keret- és eszközrendszer kidolgozása.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Hegedüs Róbert
