A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálatának eredménye alapján a hazai cégek 12 százaléka már alkalmazza, további 22 százaléka pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközöket a munkafolyamataiba.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2024 júliusában 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetője számolt be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök vállalati működésben történő alkalmazásáról.
Mesterségesintelligencia-alapú technológiák személyes vezetői és vállalaton belüli alkalmazása
Az idén júliusban a legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozások vezetőinek – a cégek létszámkategóriájától függetlenül – mindössze 12 százaléka jelezte, hogy használ mesterséges intelligenciára épülő eszközöket a munkája során. Az új technológiát alkalmazók a legnagyobb arányban a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok élén találhatók. Az ilyen cégek vezetőinek 19 százaléka él az intelligens gépi megoldásokkal. Az építőipari és feldolgozóipari vezetőknek egyaránt csupán a 8 százaléka tesz hasonlóan. A mesterséges intelligencia alkalmazása legkevésbé a kereskedelmi ágazathoz tartozó cégek vezetőinek a körében elterjedt (5 százalék).
Forrás: GVI 2024
A vezetők közül a beosztásuk szerint a menedzserjellegű felső vezetői pozíciót betöltők (ügyvezetők és igazgatók értékesítési, pénzügyi, gazdasági vagy termelési területen) használják az intelligens technológiákat átlagon felüli arányban (16-17 százalék).
A tulajdonosok, főkönyvelők és irodavezetők sokkal kisebb mértékben, mindössze 2–5 százalékban alkalmazzák az okosmegoldásokat.
Forrás: GVI 2024
A felmérésben szereplő cégek a vezetőkhöz hasonló arányban, 12 százalékban már alkalmazzák, további 22 százalékuk pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket a munkafolyamataiba. A válaszok alapján azonban 2024 júliusában a magyar vállalatok 66 százaléka még idegenkedik a mesterséges intelligenciától, nem használja és nem is tervezi annak alkalmazását a cég működésében.
A Közép-Magyarország (N=116), valamint az Alföld és az Észak (N=103) nagyrégióban található vállalatok valamivel az átlag feletti arányban (13-14 százalék) használnak és terveznek használni (22-24 százalék) intelligens technológiai megoldásokat. Ezzel szemben a Dunántúl (N=103) nagyrégió cégeinek mesterségesintelligencia-használata az átlagnál alacsonyabb (9 százalék alkalmazza, 19 százalék tervezi).
A vállalatvezető személyes használata tehát szignifikánsan összefügg a cégének a mesterségesintelligencia-alapú technológiákhoz fűződő attitűdjével. Azon vállalkozásoknak, amelyek vezetője maga is alkalmazza az MI-t, több mint háromnegyede (77 százalék) használja vagy tervezi bevezetni a munkafolyamataiba az intelligens technológiákat. Hasonló arány (72 százalék) azonban a fordított helyzetre is igaz, az ilyen technológiákat nem használó vezetők cégének a jelentős többsége nem tervezi megújítani a munkafolyamatait mesterséges intelligenciás megoldásokkal.
Forrás: GVI 2024
A mesterséges intelligencia használatának főbb vállalati jellemzők szerinti megoszlása
A vezetők mesterségesintelligencia-használatával szemben a vállalati felhasználást már szignifikánsan befolyásolja a cégméret. Leginkább a legalább 250 főt foglalkoztatók mutatnak nyitottságot az új, gépi intelligencián alapuló eszközök kipróbálása iránt: 21 százalékuk már használ ilyen technológiákat, 44 százalékuk pedig tervezi használni. Míg ezen vállalatoknak a 36 százaléka nem tervezi a mesterséges intelligencia alkalmazását, addig ez az arány egyre nő az alkalmazottak számának csökkenésével. A 100–249 fős cégek negyede már használja, ötöde pedig tervezi az MI-hez kapcsolódó technológiákat, több mint felük ugyanakkor nem használ és nem is tervez igénybe venni ilyen eszközöket. Az 50–99 fő közötti cégeknek már a kétharmada, a 20–49 fő közöttieknél pedig 10-ből 7 egyáltalán nem használja és nem is tervezi igénybe venni az intelligens technológiákat. A mesterséges intelligencia használatának mostani és jövőbeni mellőzése tehát fordított arányt mutat a vállalatok létszámával.
Forrás: GVI 2024
Az ágazatokon belüli megoszlás vizsgálatánál hasonló tendencia figyelhető meg, mint a vállalatvezetőknél. Éllovasnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek számítanak, ötödrészük már használja, további 24 százalék pedig tervezi alkalmazni ezeket a műszaki megoldásokat. Ennél nagyobb arányban (32 százalék) tervezik bevezetni az intelligens technológiákat a kereskedelmi ágazathoz tartozók. Ezért – a vállalatvezetők körében tapasztaltakkal ellentétben – a céges szintű mesterségesintelligencia-felhasználás tekintetében a kereskedelmi ágazat megelőzi a feldolgozó- és az építőipart. Legkevésbé ez utóbbiban használják és tervezik igénybe venni (csupán 20 százalék) az okostechnológiák kínálta lehetőségeket.
Forrás: GVI 2024
Az exporttevékenység nem befolyásolja ezen új technológiák használatát. A részben vagy döntően exportáló, illetve a csak hazai piacon működő vállalkozások 31–39 százaléka mutat nyitottságot, azaz már alkalmazza vagy tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, ami megfelel a hazai vállalkozások körében tapasztalható átlagos aránynak (34 százalék).
A gazdasági társaságok tulajdonosi struktúrája sem számottevő azok mesterséges intelligenciához fűződő attitűdjében. A tisztán hazai és a külföldi résztulajdonú vállalatok 33–41 százaléka veszi csak igénybe jelenleg és tervezi bevezetni a gépi intelligencián alapuló technológiák kínálta lehetőségeket.
A mesterséges intelligencián alapuló technológiák használatának céljai
A működésük során az idén júliusban intelligens technológiákat alkalmazó vállalatok főként marketinget szolgáló tevékenységek (49 százalék) és folyamatok automatizálásának (45 százalék) a céljával teszik ezt. Az MI-t használó cégek körülbelül harmada ugyanakkor a tartalomgenerálásra, az adatelemzésre és a termékfejlesztésre veszi igénybe az okosmegoldásokat. A kiberbiztonság területén a cégek körülbelül negyede alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg pénzügyi előrejelzésekhez a felhasználó vállalkozások ötöde. A legkevésbé elterjedt felhasználási forma a készletgazdálkodás és logisztika területén történő alkalmazás, illetve a mesterségesintelligencia-alapú chatbotok működtetése (13 százalék).
Forrás: GVI 2024
A mesterséges intelligencián alapuló technológiák használatának akadályai
Mivel a felmérés időpontjában a hazai vállalkozások 88 százaléka még nem alkalmazza a mesterséges intelligenciára épülő eszközöket, érdemes megvizsgálni, hogy milyen akadályait látják a bevezetésének. A cégek 53 százalékánál ennek az oka, hogy úgy vélik, ezen technológiai megoldások nem illeszkednek a vállalat működéséhez. A gazdasági társaságok közel fele ugyanakkor a tudáshiányt is megemlítette mint akadályt. Ezen belül a különféle technológiák ismeretének (46 százalék), illetve a hozzáértő, a használatában jártas szakembereknek a hiánya (48 százalék) is jelentős hátráltató tényező. A vállalkozások 35 százaléka gondolja úgy, hogy vannak biztonsági kockázatai, illetve 33 százaléka túl költségesnek tartja a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket. A cégek 28 százaléka arról is beszámolt, hogy számukra nem érhetők el megfelelő intelligens technológiák. Továbbá 7,5 százalék jelölt meg egyéb akadályokat, amelyek között a leggyakoribb a jogi, törvényi korlátozások, valamint a vezetőség felőli szándék hiánya.
Forrás: GVI 2024
Eltérő az akadályok megítélése a használati mintázat szerint. A mesterséges intelligenciát már használó és azt bevezetni tervező cégek körében (a vállalatok harmada) a legjelentősebb akadályozó tényezőnek a használatban jártas szakemberek hiánya bizonyul (62-63 százalék). A bevezetést tervezőket jelentősen visszatartja az MI-vel kapcsolatos technológiai tájékozottság hiánya (61 százalék) is. Azon vállalkozásokat pedig, amelyek egyáltalán nem tervezik az intelligens rendszerek alkalmazását, a technológiák működésbe nem illeszthetősége (64 százalék) gátolja leginkább. Az integrálhatósági problémák ugyanakkor a mesterséges intelligenciát már használók és azt alkalmazni tervezők 30-31 százaléka számára is korlátot jelentenek.
Forrás: GVI 2024
Főbb akadályok vállalati létszám és ágazat szerint
A cégek létszámkategóriája szerint is eltérők a mesterséges intelligencia alkalmazását akadályozó tényezők. Ebből a szempontból a mesterségesintelligencia-alapú technológiák biztonsági kockázatai, azok működésbe nem illeszthetősége és a hozzáértő szakemberek hiánya bizonyult szignifikánsnak. A kis- és középvállalkozások (250 főnél kevesebb alkalmazottal működők) 53 százaléka azért nem használja és/vagy nem tervezi igénybe venni a gépi intelligenciás eszközöket, mert úgy vélik, hogy az ilyen technológiák nem illeszthetők a cég működésébe. Ezzel szemben a nagyvállalatok (legalább 250 főt foglalkoztatók) jelentős többségét a mesterséges intelligencia területén képzett szakemberek hiánya (84 százalék) és az ehhez a területhez kapcsolódó biztonsági kockázatok (66 százalék) hátráltatják leginkább az intelligens fejlesztések lehetőségeinek kiaknázásában. A biztonsági kockázatok említése a nagyvállalatok körében rezonál arra, hogy a kiberbiztonságot mint mesterségesintelligencia-használati célt ezen cégek közel háromszor nagyobb arányban említették, mint a kis- és középvállalkozások (62 vs. 23 százalék).
Forrás: GVI 2024
Az ágazati besorolás szerint is különbségek mutatkoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nehézségek percepciójában. Ebből a szempontból az akadályok közül az intelligens technológiák elérhetősége, ismerete és működésbe illeszthetősége kapcsán figyelhetők meg szignifikáns különbségek. A szektorok közül az építő- és a feldolgozóiparhoz tartozók közül a legnagyobb azon cégek aránya, amelyek szerint nem érhetők el számukra megfelelő intelligens technológiák (30–40 százalék). Ugyanakkor ebben a két ágazatban a fő probléma, hogy úgy látják, az elérhető okosmegoldások nem integrálhatók a vállalat működésébe (62–64 százalék). Ezzel szemben a kereskedelmi szektorban a cégek 56 százaléka a használat elterjedését leginkább blokkoló tényezőnek a MI-technológiákkal kapcsolatos ismerethiányt tartja. Ez legkevésbé a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat akadályozza (37 százalék), és körükben is a legjelentősebb, a cégek közel felét érintő (45 százalék) akadályozó tényező, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközök még nem illeszthetők megfelelően a vállalati működésbe.
Az exporttevékenység és a cégek tulajdonosi szerkezete nincs hatással az akadályok percepciójára.
Forrás: GVI 2024
