Szeptember 10-én, Philadelphiában, helyi idő szerint 21 órakor tartották az elnökválasztási vitát Harris amerikai alelnök és Trump volt elnök között. A vita házigazdája inkább a demokratákhoz közeli ABC volt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint továbbra is éles a verseny a Fehér Házért, nincs számottevő eltérés kettejük támogatottságában.
A két fél a várható vitastratégia szerint szerepelt. Harris a gazdasági javaslatait hangsúlyozta, miközben olyan kérdésekben támadta ellenfelét, mint az abortusz vagy a Trump ellen folytatott perek. Trump marxistának nevezte az alelnököt, támadva őt politikai következetlenség miatt.
Az első vélemények dominánsabbnak látták Harrist, aki készült Trump érveire, csapdákat állított a volt elnöknek. Többször támadta az érzékeny pontjait, hogy Trump elveszítse a hidegvérét, és a racionalitását, ezzel is kiemelve a saját higgadtságát és lényeglátását. De vélhetően ezzel nem tud nagy arányban további voksokat szerezni, de legalább bemutatta, hogy vitaképes.
Gazdasági kérdések
A gazdasági kérdések kulcsfontosságúak voltak a kettejük közötti vitában. Harris az adópolitikát hangsúlyozta, míg Trump a vámtarifákra összpontosított. „Hiszek az amerikai nép ambícióiban és álmaiban” – mondta Harris, hangsúlyozva, hogy a gazdaság és a megélhetési költségek miatt aggódó családok megsegítését tervezi. A „lehetőséggazdaság” kiépítésének a terveit hirdette, beleértve a lakhatás megfizethetőbbé tételét és a gyermekek után járó adókedvezmény kiterjesztését. Harris kifogásolta Trump javaslatait is, például a vállalkozások adócsökkentését, mondván, hogy azok kárt okoznának a középosztálybeli amerikai családoknak.
Trump megígérte, hogy a 2017-es adócsökkentési és foglalkoztatási törvény értelmében kiterjeszti az adómérsékléseket, beleértve a személyi jövedelemadó-csökkentést és a társaságiadó-kulcsokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha visszatér a Fehér Házba, további vámokat vet ki Kínára és más országokra. Megjegyezte, hogy a Biden-adminisztráció is megtartotta az általa kivetett tarifákat.
Azt is bírálta, hogy a Biden–Harris-kormányzat nem megfelelően reagált a magas inflációra, mondván, ez „katasztrófa az emberek, a középosztály és minden réteg számára”. Harris azt válaszolta, hogy ez a kormány felszámolta a Trumpék által hagyott „zűrzavart”.
A korábbi elnök többször is bírálta Harrist amiatt, hogy megváltoztatta a politikai álláspontját az olyan gazdasági kérdésekben, mint az egészségügy, és plagizálta, mondhatni ellopta az ő javaslatait például a borravalók szövetségi adójának megszüntetésére.
Emellett Trump ismét marxistának nevezte Harrist:
Ha megválasztják, megváltoztatja a status quót. Ez lesz az országunk vége. Marxista. Mindenki tudja, hogy marxista. Az apja marxista közgazdászprofesszor, jól kitanította.”
A jelenlegi alelnök viszont azt próbálta sugallni, hogy Trump öregszik. Nem sokkal a vita kezdete után az 59 éves Harris azt sugallta, hogy a 78 éves Trump idős. Utalt arra, hogy vetélytársa „régi trükkökkel” foglalkozik a vitán. Harris többször is azzal vádolta Trumpot, hogy kapcsolatban áll a „Project 2025” tervvel. Trump elhatárolódott ettől, mondván:
Semmi közöm a 2025-ös tervhez. Megjelent, de még nem olvastam. Szándékosan nem akarom elolvasni. Nem fogom elolvasni.”
A Project 2025 egy 920 oldalas dokumentum a Heritage Foundation műhelyéből, amelyen olyanok is dolgoztak, akik tagjai voltak a Trump-kormánynak. Trump nyilvánosan nagyon szélsőségesnek nevezte a terv ötletét.
Vita az abortuszról
Harris fő fegyvere az abortuszkérdés volt. A The Wall Street Journal szerint a vita során mind Harris, mind Trump szándékosan félremagyarázta egymás álláspontját. Trump megismételte azt az állítását, hogy a demokrata politika lehetővé teszi az abortuszt a terhesség teljes időtartama alatt. Egy ponton azt is állította, hogy Harris megengedi az abortuszt „a gyermek születése után is”. Az alelnök erre azzal válaszolt, hogy támogatja a Roe kontra Wade határozatot, amely abszolút alkotmányos jogot biztosít az abortuszhoz a terhesség első trimeszterében. Harris ezután hamisan azt állította, hogy Trump aláírná a nemzeti abortusztilalmat. A korábbi elnök azt mondta, hogy nem tenne ilyet, de nem volt hajlandó elkötelezni magát amellett, hogy megvétózná a nemzeti abortusztörvényt, ha az asztalára kerül.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2022 júniusában hatályon kívül helyezte az 1973-as Roe kontra Wade történelmi döntést, és ezzel hivatalosan is megszüntette a nők abortuszhoz való jogának alkotmányos garantálását, és az egyes államok törvényeire bízta az abortuszhoz való jogot. A döntés a bejelentésekor azonnali felháborodást váltott ki az abortusz támogatói körében, és tömeges tiltakozások söpörtek végig az országon. Azóta az Egyesült Államokban kétpárti és államonkénti harc folyik az abortuszjogok megtartásáról vagy megszüntetéséről.
Harris: A világ vezetői nevetnek rajtad
Elképesztően magas a bűnözési ráta ebben az országban”
– mondta Trump, támadva a Biden-kormányzatot, mivel szerinte az képtelen reagálni az Egyesült Államokban tapasztalható bűnözési ráta növekedésére. Láthatóan Harris számított erre a témára, amit úgy oldott meg, hogy a Trump ellen felhozott számos vádemelésre terelte a szót.
Szerintem az nagyon felháborító, ha valaki ellen nemzetbiztonsági, gazdasági bűncselekmények, választási beavatkozások miatt vádat emeltek, és szexuális zaklatásért is elítélték. Érdekes. Következik a nagy bírósági fellépése novemberben.”
Trump gyorsan és érzelmesen reagált erre a megjegyzésre. Azt mondta, hogy az ügyészség politikai indíttatásból vádaskodott, és kitért az ellene elkövetett merényletre is. „Valószínűleg azért lőttek meg, amit mondanak rólam – mondta. – A demokráciáról beszélnek, és azt mondják, hogy veszélyt jelentek a demokráciára. Ők jelentenek fenyegetést a demokráciára, és ők hamisították meg az Oroszország elleni vizsgálatot (azaz a Trump elleni »Russiagate«-et), és nem lett belőle semmi.”
Trump megismételte, hogy politikai támadás érte.
Az összes ilyen ügyet ők kezdeményezték a politikai ellenfelük ellen. A legtöbb ilyet megnyertem, a többit pedig meg fogom nyerni fellebbezés útján.”
Harris erre élesen azzal válaszolt, hogy a világ vezetői nevetnek Trumpon:
Beszéltem pár katonai vezetővel, akik közül néhányan dolgoztak önnel, és azt mondják, hogy ön egy szégyenfolt.”
Trump a maga részéről Orbán Viktor miniszterelnök korábbi dicséretével védekezett.
Trump: Harris gyűlöli Izraelt
A gázai konfliktusról szólva Harris ismét felszólította Izraelt és a Hamászt, hogy a kétállami megoldás elérése érdekében kössenek „tűzszüneti megállapodást a túszokért”, és elítélte a Hamász tavaly október 7-i Izrael ellen elkövetett támadásait, miközben kifejezte együttérzését a konfliktusban érintett izraeliek és palesztinok iránt.
Trump ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a háború nem történt volna meg, ha ő lett volna az elnök. Többször elmondta, hogy Harris „gyűlöli Izraelt”. A jelenlegi alelnök cáfolta az állításait, és rámutatott, hogy a politikai karrierje során végig Izraelt támogatta. Trump nem volt hajlandó kijelenteni, hogy az ukrajnai győzelem az Egyesült Államok érdeke lenne, ehelyett azt mondta:
Azt hiszem, az Egyesült Államok érdeke, hogy véget vessen ennek a háborúnak, hogy megállapodásra jusson, mert véget kell vetnünk az emberi életek pusztításának.”
Azt mondta, hogy az orosz és az ukrán vezetőkkel folytatott párbeszéd útján vetne véget a háborúnak, de nem árulta el, hogy mit mondana a feleknek.
Donald Trump hozzátette: „Jól ismerem Vlagyimir Putyint és Volodimir Zelenszkijt, és tisztelnek engem. Beszélek az egyikükkel, beszélek a másikkal, összehozom őket.”
Harris erre azt felelte, hogy „Ukrajna már elveszítette volna a háborút, ha Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke. Ha ő lenne az elnök, Putyin mostanra már Kijevben ülne”.
Trump megpróbálta Harrist Putyinnal kapcsolatba hozni, mondván, hogy az orosz elnök múlt héten a támogatásáról biztosította őt. Harris viszont visszavágott, azt állítva, hogy „Putyin egy diktátor, aki megenne téged ebédre”.
Putyin a szeptember 5-én, a Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórum 2024 plenáris ülésén megemlítette, hogy a kétpárti amerikai elnökjelöltek közül Harrist választaná, „ahogy azt Biden is szeretné”. Fanyar mosollyal nyugtázta, hogy Oroszország Kamalát választaná a „fertőző mosolya” miatt. Azt mondta, nem hiszi el, hogy egy ilyen mosolyú ember valóban ellenséges tudna lenni.
Harris csapata a vita után: várjuk a második leszámolást
A Harris és Trump közötti első vita 90 perc után ért véget. A CNN számításai szerint Trump beszéde mintegy 42 perc 52 másodpercig tartott, míg Harris körülbelül 37 perc 36 másodpercet beszélt.
Röviddel a mostani után a Harris-csapat szóvivője egy újabb vitát javasolt. A szóvivő azt mondta:
A reflektorfény az amerikaiakra irányult, akik látták, hogy ősszel milyen választás elé néznek a szavazóurnáknál: Harrisszel lépnek-e előre, vagy Trumppal hátrafelé. Ezt látták ma este, és ezt kell látniuk az októberben megrendezendő második vitán is. Harris készen áll a folytatásra. Mi a helyzet Trumppal?”
Trump csapata nem reagált rögtön, a korábbi elnök azonban nemrég kijelentette, hogy hajlandó lenne részt venni egy újabb vitán, amelyet az NBC rendez szeptemberben. A mostani szócsata után Trump csak annyit jegyzett meg, hogy
a vitában vesztes szokott visszavágót kérni.
A választók véleményét nem feltétlenül változtatják meg az elnökjelölti viták, de néha meghatározók lehetnek. Bidennek a júniusi, Trump elleni gyenge teljesítménye miatt július 21-én fel kellett adnia a kampányát.
Egy olyan versenyben, amely néhány államban ismét csak pár tízezer szavazaton múlhat, a közvéleményben bekövetkező kis elmozdulás is megváltoztathatja az eredményt. A The New York Times által összeállított közvélemény-kutatási átlagok szerint a két jelölt gyakorlatilag holtversenyben áll abban a hét csatatérállamban, ahol valószínűleg eldől a választás.
Az elnöki szavazás mellett szoros a küzdelem a szenátus és a képviselőház irányításáért is a novemberi választások előtt. A szenátusi harcban jelenleg a republikánusoknak van enyhe előnyük, az előrejelzések 74 százalékos esélyt mutatnak arra, hogy a republikánusok irányítják majd a szenátust, azaz elérik 51 fős többséget.
A kongresszus helyzete azonban továbbra is nagyon bizonytalan. A demokratáknak 2,5 pontos előnyt mérnek, és a prognózisok 62 százalékos esélyt adnak a többségükre, de az egyes helyekre vonatkozó elemzések még mindig kissé a republikánusok felé hajlanak. A végeredmény néhány erősen versengő körzettől függhet, így az egyik legszorosabb választásokra van kilátás.
Kapcsolódó:
