A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a videójáték-fejlesztésben is, átalakítva ezzel a munkafolyamatokat. Bár megkönnyíti a fejlesztők életét, el is idegeníti őket a saját projektjeiktől. 

A videójáték-iparban töltött évek nem a kényelemről szólnak. A fejlesztők a szabadidejüket feláldozva, kialvatlanul dolgoznak a projektjeiken, hogy azok minél tökéletesebbek legyenek. A mesterséges intelligencia (MI) azonban megoldást nyújthat ebben. Az Ubisofthoz hasonló játékfejlesztő cégek nem is restek kihasználni a lehetőséget: az a16z kutatása szerint a stúdiók 87 százaléka már használ MI-t, például a Midjourney-t a játékok környezetének létrehozásához. 

Elég, ha írni tudunk 

A Roblox játékplatform csapata például egy olyan eszközt hozott létre, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy 3D-s környezeteket és jeleneteket alakítsanak ki egyszerű szöveges utasításokkal. Egy játék környezetének a megtervezése korábban hetekig tarthatott, ám az MI által most pillanatok alatt megvalósítható.  

Például ha egy buddhista templom belsejű űrhajót szeretnénk létrehozni a játékunkban, mindössze annyit kell tennünk, hogy begépeljük szövegesen, és az MI azonnal létrehozza a kért környezetet, ami aztán pillanatok alatt módosítható is. Ez hatalmas előrelépés, hiszen korábban az ilyen típusú változtatások sok időt és munkát igényeltek. 

Ezekre a feladatokra használják leginkább  

Ahogyan az ábra is szemlélteti, a videójáték-fejlesztők ezeken a területeken használják fel a mesterséges intelligenciát. A válaszadók 46 százaléka az MI-t karakteranimációk fejlesztésére használja, ami különösen nagy segítség a dinamikus és élethű mozgások létrehozásában. Emellett a kódolás felgyorsítása (37 százalék) és a művészeti elemek vagy játékszintek generálása (36 százalék) szintén kiemelt terület. A narratív tervezés, az automatizált játéktesztelés és az adaptív nehézség ugyancsak jelentős szerepet kapott, ami azt mutatja, hogy az MI nemcsak a technikai, hanem a kreatív feladatokban is egyre fontosabbá válik.  

A csevegés moderálása is népszerű felhasználási terület (33 százalék), ami segíti a játékon belüli közösségek biztonságos és barátságos környezetének fenntartását. 

Fenyegetés vagy segítség? 

Bár az MI rengeteg lehetőséget teremt, egyes szakemberek attól tartanak, hogy a technológia megölheti a kreativitást. A 3D-művészek például úgy érezhetik, hogy a környezetek megalkotásának a kreatív élménye eltűnik, ha az MI veszi át a feladatot. Szerintük ez a folyamat nemcsak a munkaidőt rövidíti le, de el is idegenítheti a fejlesztőket a saját projektjeiktől. 

Mások amiatt aggódnak, hogy az MI nem végez majd minőségi munkát, különösen, ha olyan feladatokat bíznak rá, mint a karakterek párbeszédeinek megírása. A Technology Review szerint az ilyen technológia hosszú távon akár a fejlesztők munkáját is veszélyeztetheti, hiszen a cégek szívesebben alkalmaznak majd MI-t a kreatív feladatok elvégzésére is. 

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem feltétlenül jelenti a fejlesztők munkájának megszűnését. Inkább átalakulásról beszélhetünk, hiszen valakinek meg kell adnia a megfelelő irányt és utasításokat az MI-nek, vagyis „promptolnia” kell. A jövő fejlesztői munkaköreinek a része lehet az MI által generált tartalom finomhangolása, felügyelete és irányítása, így az emberi kreativitás továbbra is kulcsfontosságú marad. 

Ezt egy 2023-as McKinsey-tanulmány is alátámasztja, amely szerint a mesterséges intelligencia és az automatizálás várhatóan 2030-ra a munkakörök 20-30 százalékát érintheti, beleértve a kreatív iparágakat, mint amilyen a videójáték-fejlesztés. Bár ez az ezen a területen dolgozók számára első pillantásra aggasztónak tűnhet, a kutatás arra is rámutat, hogy a használatával új munkakörök jönnek létre, amelyek emberi kreativitást és MI-felügyeletet igényelnek. A mesterséges intelligencia által generált tartalom megalkotása és finomítása, valamint az MI-alapú rendszerek karbantartása továbbra is humán erőforrást igényel. 

Arra pedig továbbra is ügyelni kell, hogy a mesterséges intelligencia hibázhat. Például a Roblox tavaly bevezette az MI-vel támogatott valós idejű hangcsevegést, amely figyelmezteti a játékosokat, ha nem megfelelő nyelvezetet használnak. Az ilyen rendszerek bár hasznosak lehetnek a tartalom moderálásában, sok esetben nem tudják megfelelően kezelni az árnyalt szituációkat vagy a különböző kultúrák közötti nyelvi különbségeket. A mesterséges intelligencia ugyan gyorsan és hatékonyan elemzi az információkat, de gyakran rosszul értelmez. 

Az MI jövője a játékfejlesztésben 

A mesterséges intelligencia tehát óriási lehetőségeket kínál a videójáték-fejlesztés számára, de jelentős kihívásokat is rejt magában. Ahogy a technológia fejlődik, egyre több stúdió kezdhet el függni az MI-től, és ez újraírhatja a játékkészítés módját. A kérdés az, hogy a fejlesztők hogyan használják majd ezeket az eszközöket: segédeszközként, amely megkönnyíti a munkájukat, vagy versenytársként, amely elveszi a kreativitás örömét és a munkahelyüket. 

Az MI terjeszkedése rávilágít arra is, hogy a videójáték-fejlesztésnek nemcsak a technológiai, hanem az emberi oldalát is újra kell gondolni. A mesterséges intelligencia egy olyan jövő felé vezet, ahol a határok elmosódnak az emberi kreativitás és a gépi intelligencia között, és ez a jövő attól függ, hogy hogyan leszünk képesek együttműködni.