A Kínai Kommunista Párt (KKP) még júliusban közölte, hogy fokozatosan emelni fogja a nyugdíjkorhatárt, amely a világon az egyik legalacsonyabb: a férfiak esetében 60, a nőknél pedig 50-55 év. A párt meglátása szerint, ha az emberek tovább dolgoznának, az enyhítené a nyugdíjköltségvetésre nehezedő nyomást, mivel számos tartomány már most is ezzel küzd. Ez késleltetné a nyugdíjkifizetéseket, az idősebb munkavállalóknak pedig tovább kellene dolgozniuk, amit nem biztos, hogy mindenki szívesen fogadna. 

1. ábra: A jelenlegi és jövőbeli normál nyugdíjkorhatár egy teljes munkaidővel rendelkező lévő férfi esetében 22 éves korától kezdődően 

A téma a kínai közösségi médiában azután került az első helyre, hogy a hivatalos Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a Nemzeti Népi Kongresszus vezető tagjai szeptember 10-én, kedden Pekingben megvitatták a témát, és sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyre több álláskereső üldözi a kevés számú álláslehetőségeket. 

A döntéshozók végül szeptember 13-án jóváhagyták a tervezetet, így 2025. január 1-jétől életbe lépnek a módosítások, és a férfiak esetében 60-ról 63-ra, míg a nőknél 50-55-ről 55-58 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. 

„Kína számára elkerülhetetlen döntés, hogy alkalmazkodjon a népességfejlődés új normális helyzetéhez” – mondta Mo Zsung, a Kínai Munka- és Társadalomtudományi Akadémia igazgatója a People”s Daily című napilapnak. 

„A kormányoknak minden szinten aktívan kell reagálniuk a népesség elöregedésére, ösztönözniük és támogatniuk kell a munkavállalók foglalkoztatását és vállalkozói tevékenységét” – kommentálta a döntést az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának egy határozatban. 

A reform sürgős volt, mivel a várható élettartam Kínában az 1960-as 44 évről 2021-re 78-ra emelkedett, és az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja a 80 esztendőt. Ugyanakkor az idősek eltartásához szükséges munkaképes lakosság egyre csökken. 

A kínai nyugdíjkorhatár a világ legalacsonyabbjai közé tartozik, annak ellenére, hogy a várható élettartam jelentősen megnőtt. A küszöböt az 1970-es évek óta a férfiak esetében 60, a nők esetében pedig 50 és 55 év között tartják. A változtatással a nők nyugdíjkorhatára 55 évre emelkedik az egyszerű dolgozók esetében, a vezető beosztásban dolgozók esetében pedig 58 évre. 

A nemzeti egészségügyi hatóságok arra számítanak, hogy a 60 évesek és az idősebbek száma 2035-re 280 millióról több mint 400 millióra emelkedik, ami megegyezik Nagy-Britannia és az Egyesült Államok jelenlegi teljes lakosságának együttes létszámával. 

A kínai állami nyugdíjrendszer három fő pillérre épül: az állami nyugdíjalapra, a foglalkoztatói nyugdíjrendszerre, valamint az önkéntes egyéni nyugdíjpénztárakra. Az állami nyugdíjalap kötelező, a munkavállalók fizetéséből és a munkaadók befizetéseiből áll össze. A nyugdíjjogosultság feltétele általában legalább 15 év járulékfizetés, de a kifizetések összege függ a jövedelem mértékétől és a befizetett járulékok időtartamától. 

Nem lesz elég nyugdíj 

Minden kínai nyugdíjast jelenleg öt munkavállaló járuléka támogat, ami fele az egy évtizeddel ezelőtti aránynak, nem beszélve arról, hogy 2030-ra ez 4:1, 2050-re pedig 2:1 lesz. A pénzügyminisztérium adatai szerint Kína 31 tartományi szintű joghatósága közül tizenegynek hiányos a nyugdíjköltségvetése.  

Az állami Kínai Tudományos Akadémia szerint a nyugdíjrendszer 2035-re kifogy a pénzből. 

A most kialakult helyzetért részben az 1980 és 2015 között érvényben lévő egygyermekes politika a hibás, ami azt jelenti, hogy az idősek egyre kevésbé számíthatnak az utódaik anyagi támogatására – jegyezte meg a BBC. 

A dokumentumban szerepel az is, hogy 2030-tól kezdve a kínai munkavállalók minimális járulékfizetési időszakát fokozatosan 15-ről 20 évre emelik. 

A fiatalabb munkavállalók aggódnak a munkaerőpiaci helyzetük romlása miatt 

A nyugdíjkorhatár emelésének a terveit Kínában régóta kritizálják, különösen a fiatalabbak, akik attól tartanak, hogy többet kell majd várniuk az előléptetésekre, ha az idősebb munkavállalók tovább maradnak a pozíciójukban – jegyezte meg a The Economist még 2021-ben. A 16–24 évesek mintegy 13,2 százaléka volt munkanélküli a júniusban közzétett adatok szerint, és egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a nyugdíjba vonulás elhalasztása tovább ronthatja a foglalkoztatási kilátásaikat.  

Az iparági foglalkoztatási tendenciák azonban némi különbséget biztosíthatnak: nem valószínű, hogy a nyugdíjkorhatár emelése azt eredményezné, hogy a fiatalok és az idősek is ugyanazokért az állásokért tolonganának – mondta Stuart Gietel-Basten, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem társadalomtudományi és közpolitikai professzora. 

„Az idősebbek másfajta munkahelyeket fognak megtartani, kék- és fehérgalléros munkaköröket, amelyek különbözni fognak a belépőszintű állásoktól” – mondta a szakértő a Reutersnek. 

A nyugdíjkorhatár emelése nem fogja megoldani Kína alapvető demográfiai problémáit, de a bevándorlás segíthet a népességfogyás lassításában – érvelt egy szociológus a The Conversation című lapban –, azonban a kínai vezetők történelmi okok miatt vonakodnak e stratégia követésétől – tette hozzá. 

(Források: Semafor; The Economist; Nikkei Asia; Reuters; The Conversation; BBC; Nikkei Asia; Bloomberg)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime