A kancellárba a német ellenzék és a Kreml is beletörölte a lábát az ukrajnai békekonferenciáról szóló mondatai miatt.

Miután szociáldemokrata pártja a német kormánykoalícióval együtt a népszerűségi listák alján találta magát, Olaf Scholz úgy döntött, figyel egy kicsit a türingiai és szászországi választási eredményekre és az azokat megelőző közvélemény-kutatásokra. Talán ennek köszönhető, hogy a választópolgárok többségének a hangját meghallva lelkes háborúpártiból hirtelen a békét keresők táborában termett, és az elmúlt napokban több alkalommal is egy Oroszország részvételével megrendezett békekonferencia megtartását javasolta.

Amennyit szaladt előre, annyit lépett hátra: bár elismerte, hogy a szavazók egyértelmű üzenetet küldtek az Ukrajnának küldött pénz- és fegyversegélyek visszafogásával kapcsolatban, visszakanyarodott az egyre kevesebbet hangoztatott kommunikációs panelhez, és nyomatékosította: „Németország addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges”.

A Scholz által elképzelt béke gyakorlatilag a kijevi diktátumoknak felel meg – azoknak, amelyekről Moszkva hallani sem akar. „Tisztességes béke, amely tiszteletben tartja Ukrajna integritását és szuverenitását” – mondta Scholz, talán nem is sejtve, hogy két oldalról is tűz alá veszik kezdeményezése miatt.

A Kreml kizárólag az Egyesült Államoknak oszt lapot

A kancellárt azonnal betámadta a jövő évi választásokon várhatóan győzelmet arató Kereszténydemokrata Unió (CDU), amely azzal vádolja, hogy ki akar farolni Ukrajna támogatásából, és emiatt akarja Kijevet tárgyalásokra kényszeríteni.

De az ötlettől a Kreml sem volt elragadtatva. Dmitrij Peszkov szóvivő határozottan visszautasította Scholz ötletét, mondván, egy béketárgyalás lehetősége jelenleg egyáltalán nem aktuális. „Ami az ukrajnai konfliktus békés rendezését illeti, még nem rajzolódtak ki kézzelfogható körvonalak” – fogalmazott diplomatikusan Peszkov, rámutatva, hogy az ukrán béketerv, amit Scholz is hangoztat, Oroszország számára vállalhatatlan pontokat tartalmaz – többek között az orosz csapatok teljes kivonulását Ukrajnából, valamint az orosz vezetők nemzetközi bíróság elé állítását.

„Oroszország már számos európai vezetőtől hallott különböző véleményeket a béketárgyalásokra vonatkozóan, csak éppen az az ország hallgat, amely az egész háborút és a háborúpárti Nyugatot irányítja” – fogalmazott, az Egyesült Államokra utalva.

Miután az oroszok nem hajlandók leülni az ukránokkal a kijevi békemegállapodás tervezett pontjai miatt, Ukrajna pedig hallani sem akar egy olyan paktumról, amely az eddig elfoglalt területeket orosz kézben hagyná, Scholz tárgyalásra buzdító szavai az érdektelenség homályába hulltak. Az bizonyos, hogy népszerűsége Németországban ettől nem nőtt vagy csökkent: a kancellár és kormányának bukása máris bekövetkezendő tényként lett elkönyvelve, függetlenül attól, hogy innentől kezdve mit mond vagy tesz.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Ukrán elnöki hivatal