A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban kedvezően alakult. Fontos azonban, hogy a geopolitikai kockázatok és az ezekkel szorosan összefüggő energiaellátási kihívások továbbra sem szűntek meg, sőt a német gazdasági kilátások is egyre kedvezőtlenebbek, így a hazai bizonytalanság is magasabbnak tekinthető, mint a sokéves átlag.

1. ábra – A hazai EPU index alakulása
Az általános üzleti bizalom az előző hónaphoz képest növekedett a visegrádi országokban és Magyarországon, ezzel szemben az EU és az USA nehézségekkel küzd
A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban a Business Confidence Index (BCI) csökkent. Ez a fokozódó gazdasági bizonytalanságoknak és az inflációellenes intézkedések hosszú távú hatásainak tudható be, különösen a magas kamatoknak, amelyek visszafogják a gazdasági aktivitást és növelik az üzleti költségeket. Az Európai Unióban a BCI stagnál, ami a tartós inflációval, az energiaválsággal és a gyártási ágazatban tapasztalható gyengeségekkel függ össze. A gazdasági növekedés továbbra is visszafogott, különösen Németországban, amelynek az ipara jelentős kihívásokkal néz szembe. Kína esetében a gazdasági bizalom viszonylag stabilizálódott az ipari termelés területén, különösen az exportpiacok erősödése révén, de az ingatlanpiaci nehézségek és a belső fogyasztás visszaesése továbbra is lassítja a növekedést. Az országban tapasztalható ingatlanpiaci problémák nagy hatással vannak az általános gazdasági kilátásokra, és ezek visszafogják a hosszú távú növekedési potenciált.

2. ábra – A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe (változás az előző hónaphoz képest)

3. ábra – A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe (eltérés a hosszú távú átlagtól)
Az augusztusi beszerzésimenedzser-indexek alapján az európai feldolgozóipar jellemzően továbbra is zsugorodik
Az eurózóna gyártási szektorában folytatódott a visszaesés, az index értéke 45,8 pont volt. (Az 50 pont alatti értékek a gyártási szektor zsugorodását jelzik.) Az új megrendelések száma jelentősen csökkent, miközben a gyártók igyekeztek mérsékelni a költségeiket a mérséklődő kereslet következtében. A visszaesés leginkább az Európai Központi Bank szigorú pénzügyi feltételeinek, valamint az energiaárak korábbi emelkedésének hosszú távú hatásaira vezethető vissza.

4. ábra – A beszerzésimenedzser-index alakulása, 2020. január–2024. augusztus)
A Sentix index adatai alapján a nemzetközi üzleti hangulat – Németország és az eurózóna kivételével – minden vizsgált országban/régióban növekedett
A 2024. szeptemberi Sentix gazdasági indexek szerint a világgazdaságban komoly visszaesés tapasztalható, különösen Németország esetében, ahol az 2020 júniusa óta nem látott szintre zuhant. Az eurózónában is hasonlóan negatív a kép, ami azt mutatja, hogy a régió súlyos recessziós kockázatokkal küzd, elsősorban Németország problémái miatt. Az USA-ban az index szintén csökkenést mutatott, immár a negyedik egymást követő hónapban, miközben Kelet-Európában a helyzet kevésbé romlott, de továbbra is bizonytalan a gazdasági kilátás. A befektetők globálisan is lassulásra számítanak, ám valamelyest optimistábbak a jövőt illetően.

5. ábra – A Sentix gazdasági index alakulása (2020. január–2024. szeptember)

6. ábra – A Sentix gazdasági index alapján a gazdasági rezsimek országonként és régiónként (2024. szeptember)
Az Ifo index alapján a német gazdasági várakozások jelentősen romlottak a feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban
Az Ifo üzleti hangulatindex értéke 86,6 ponton stagnált Németországban, ami azt mutatja, hogy a gazdaság továbbra is válságban van. Az összesített index az előző hónaphoz képest nem változott, viszont jelentős pesszimizmus jellemzi a vállalatokat mind a jelenlegi üzleti helyzet, mind a jövőbeli kilátások tekintetében. Különösen a gyártási szektor mutatja a legnagyobb visszaesést, ahol a cégek elégedettsége jelentősen csökkent, és a rendelésállományok folyamatosan apadnak. A szolgáltatási szektorban is romlott a hangulat, és bár az építőipar stagnált, itt is enyhe pesszimista várakozások jelentek meg.

7. ábra – Az Ifo index alakulása gazdasági szektoronként (2019. január–2024. szeptember)
Szeptemberre tovább növekedett a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás, amelynek az értéke így már a hosszú távú átlagot is meghaladja a GSCPI szerint
A Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) legfrissebb adatai alapján 2024 szeptemberében +0,20 ponton állt. Az elmúlt hónapokban növekedést tapasztalhattunk: júliusban még csupán –0,03 ponton állt az index. Az emelkedő trend mögött olyan tényezők érzékelhetők, mint például a geopolitikai feszültségek és az energiapiaci volatilitás. Az adatok azt mutatják, hogy bár a nyomás enyhült az elmúlt évhez képest, még nem érte el a teljes normalizálódást, sőt a jelenlegi érték az ismételt emelkedés irányába mutat.

8. ábra – Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) (2019. január–2024. szeptember)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime