Meg kell fontolni a stratégiai nyersanyagok, például az urán, a titán vagy a nikkel külföldi piacokra történő exportjának korlátozását – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal folytatott megbeszélésén.
Putyin tehát javasolta az urán, a titán és a nikkel exportjának korlátozását, illetve az olyan típusú árukét, amelyeket az Orosz Föderáció nagy mennyiségben szállít a világpiacra. A TASZSZ tudósítása szerint mindezt azzal indokolta, hogy jó néhány áru kínálatát korlátozzák számukra.
„Nos, talán be kellene vezetnünk bizonyos korlátozásokat nekünk is? Urán, titán, nikkel. Csak ne tegyünk semmit, amivel árthatunk magunknak”
– mondta bölcsen az elnök, tanulva az EU szankcióinak az európai gazdaságra gyakorolt hatásából.
„Mihail Vlagyimirovics (Misusztyin miniszterelnök), egy kérésem van önhöz, nézzen meg néhány árufajtát. Nem azt mondom, hogy holnap tegye meg, de gondolkodjon el a külpiacra történő szállítások bizonyos korlátozásán nemcsak az általam említett árufajtáknál, hanem néhány másnál is. Aztán kérem, külön-külön számoljanak be” – mondta Putyin.
Aranyos történet. Kérdés, hogy valóban komolyan gondolta Putyin, vagy csak blöffölt, és tesztelni szeretné, mennyire tudja felizgatni a piacokat.
Mindenesetre az urán részvények megugrottak az amerikai készpénzes kereskedésben, miután köztudottá vált Vlagyimir Putyin utasítása.
Az Egyesült Államok és az EU pénzügyi, gazdasági, katonai és energetikai szankciók egész sorát vetette be Oroszországgal szemben, nem sokkal az ukrajnai invázió után. Washington és Brüsszel megpróbálta megbénítani az ország gazdaságát vagy háborús erőfeszítéseit, ám ez kudarcnak bizonyult, mivel Kína jelentős nyersanyagvásárlóként lépett fel. A Kreml az orosz gazdaságot teljes mértékben háborús gazdasággá alakította át. Putyin az idén 70 százalékkal tudta növelni a katonai költségvetést, 100 milliárd dollárt meghaladó katonai büdzsét utoljára a szovjet időkben láthattunk.
A sikertelen nyugati szankciók miatt az Egyesült Államoknak és Európának szembe kell néznie azzal a valós kockázattal, hogy Moszkva kereskedelmi korlátozásokkal növeli a nikkel, a palládium és az urán árát. Mindez abban az időszakban történik, amikor a nyugati központi bankok a saját maguk által gerjesztett infláció szörnyetegével küzdenek.
A piacokon az uránhoz köthető részvények, mint például a CCJ, az UEC, az URA és az URNM 5 és 7 százalék között ugrottak. Amellett, hogy esetleg Oroszország csökkenti vagy teljesen leállítja az uránexportot, a kazah Kazatomprom, a világ legnagyobb urántermelője a múlt hónapban bejelentette, hogy a növekvő ellátásilánc-problémái miatt csökkenti a jövő évi termelési előrejelzését.
Az urán fontonkénti ára dollárban. Forrás: Trading Economics
A 2025-re várhatóan szűkös uránellátás pedig még magasabbra nyomhatja az árakat.
Kapcsolódó: