A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén élénk fegyveres harcok zajlanak, elsősorban etnikai ellentétek, de a gazdag nyersanyagkészletek miatt egyre inkább gazdasági érdekek miatt is. A konfliktus már a határokon is átnyúlik, és félő, hogy Ruanda is bevonódik a harcokba. Az instabilitás miatt milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, pedig a nyílt háború még a kitörés előtt áll. A nagyhatalmi érdekek is jelen vannak, és ezek közül Kína a legaktívabb: mindkét oldalnak értékesít fegyvereket, és vállalatai számos bányát felügyelnek.
Kongó nyersanyagtermeléseinek közvetetten hatása van kontinensünkre, mégpedig Kínán keresztül. Az ázsiai nagyhatalom kobaltimportjainak ugyanis közel 95 százaléka származott a KDK-ból 2022-ben. A kobaltot leginkább az újratölthető energiatárolók elektródáiban használják fel, és Kína 25,4 milliárd euró értékben exportált az EU-ba elemeket, elektromosenergia-tárolókat és ezek alkatrészeit 2023-ban, amellyel a teljes uniós import 80 százalékát biztosította. A kongói kobalt és egyéb nyersanyagok nélkül tehát nemcsak az európai zöldátállás, hanem az egész modern gazdaság működése is veszélybe kerülne.
Az afrikai kontinens, különösen annak középső és nyugati részének politikai instabilitása a migrációs hullámokon túl azzal is fenyeget, hogy a kritikus nyersanyagokhoz a világ nem fér hozzá, ami rendkívül súlyos gazdasági károkat okozna.
Kapcsolódó cikk:
