A közelmúltban Olaf Scholz német kancellár és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szeptember 16-án, hétfőn találkozott Asztanában, hogy új szintre emeljék a két ország stratégiai kapcsolatait. Scholz hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok javításának fontosságát, kiemelve Kazahsztán megbízható olajellátását, ami a brandenburgi Schwedt finomító fogyasztásának több mint 20 százalékát fedezi.  

A találkozó keretében megállapodtak az olajszállítások meghosszabbításáról, amelyek eddig havi 100 ezer tonna nyersolajat tettek ki.  

Scholz szerint Németország számára fontos a kazah olajszállítás folytatása 2024 után is, ezzel is növelve az energiabiztonságot Európában. 

A két ország egy közös nyilatkozatban kiállt az ENSZ Alapokmánya, a helsinki záróokmány és az EBESZ keretében elfogadott dokumentumok céljai és alapelvei mellett. Ezt a német fél az orosz–ukrán konfliktusra való utalásként értelmezte, hiszen Közép-Ázsia országai óvatosak, és általában elkerülik a közvetlen állásfoglalást az orosz agresszióval kapcsolatban. Az öt közép-ázsiai állam tartózkodik attól, hogy nyilvánosan bírálja Oroszországot, a térség legnagyobb katonai hatalmát, bár közvetetten támogatják a Nyugat szankciós rezsimjét. 

A háború kirobbanása óta az öt „sztán” ügyesen egyensúlyoz a nagyhatalmak között, hogy maximalizálja gazdasági és geopolitikai előnyeit. Míg a közép-ázsiai országok nem ismerik el jogosnak Oroszország Ukrajna elleni támadását, egyben tartózkodnak az ENSZ-ben történő elítélő szavazásoktól, és visszautasítják a nyugati nyomást, hogy megszüntessék a szankciókat megkerülő kereskedelmet.  

Kazahsztán, amely több mint 7600 kilométer hosszú határon osztozik Oroszországgal, különösen óvatosan lavíroz a saját érdekei és a Nyugat elvárásai között.  

Németország és Kazahsztán közötti együttműködés 

A két ország közötti partnerség nem csak az energiaszektorra korlátozódik. Scholz és Tokajev számos együttműködési nyilatkozatot írt alá, többek között a Német Szövetségi Bank és a Kazah Központi Bank közötti együttműködésre, egy német iskola megalapítására, valamint egy Német–Kazah Tudományos és Technológiai Intézet létrehozására az Osztkasztan Technikai Egyetemen. Scholz kancellár látogatása során a „Z5 plus 1” formátum keretében találkozik az összes közép-ázsiai volt szovjet köztársaság állam- és kormányfőivel is, köztük Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán vezetőivel. 

Közép-Ázsia gazdasága virágzik, különösen amióta az Oroszország elleni szankciók következtében az orosz kereskedelem egy része átterelődött ezekre az országokra. Ennek eredményeként a régió kereskedelmi volumene megnőtt, ami befektetési és ipari fellendülést eredményezett. Kazahsztán különösen profitál a kereskedelem átirányításából, mivel az exportjai jelentősen növekedtek.  

Az európai uniós export a „sztán” országokba 2023-ban 50 százalékkal, 46 milliárd euróra nőtt a 2021-es szinthez képest. Ez megegyezik az Oroszországba irányuló európai export 2021 és 2023 közötti csökkenésének háromnegyedével. 

Az EU-ból Kazahsztánba irányuló gépkivitel 2021-ről 2022-re megduplázódott, majd 2023-ban további 23 százalékkal nőtt, és elérte a 6,4 milliárd eurót. A mindössze 50 vállalatból álló kazah technológiai ipar Oroszországba irányuló exportja a 2021-es 40 millió dollárról 2023-ra 298 millióra emelkedett. Az Európából származó elektronikai import ugyanebben az időszakban szintén 250 millió euróról 709 millióra nőtt – írja a The Economist. 

Az Európából Kirgizisztánba és onnan tovább Oroszországba irányuló export az olyan áruk, mint például a csúcskategóriás mosógépek esetén robbanásszerűen megnőtt, amelyek egy részét az oroszok kifinomult működési mikrochipekért bontották szét, amelyek aztán az orosz rakétákba kerültek. Hasonlóképpen, Örményország esetében a kereskedelem megháromszorozódott, Üzbegisztánban 52 százalékkal ugrott meg éves szinten, Kazahsztánban pedig 30 százalékkal. 

1. ábra: A legtöbb feltörekvő gazdaság a közép-ázsiai és kaukázusi régióban növelte az Oroszországba irányuló exportját a háború kitörése óta 

Közép-Ázsia nyertesei a globális konfliktusoknak 

Az ukrajnai háború gazdasági pusztítása közepette Közép-Ázsia országai felvirágoztak. Az orosz piac korlátozása és az európai cégek önkéntes szankciói miatt az orosz kereskedelem új utakat keresett, és ezek a „sztán” országokon keresztül vezettek.  

A háború óta Közép-Ázsia kereskedelmi volumene robbanásszerűen nőtt, ami olyan mértékű gazdasági fellendülést eredményezett, amely a térség régóta tartó gazdasági reformjainak eredményeit tovább fokozta. 

Kirgizisztán például az elmúlt évben megduplázta költségvetési bevételeit, és az így befolyt pénzt arra fordította, hogy nagymértékben bővítse vízenergia-termelési kapacitásait. Ezzel célja, hogy a kis hegyvidéki köztársaság az energiaközponttá váljon a régióban. A legnagyobb ilyen projekt a Kambarata–1 vízerőmű, amely az ország telepített energiakapacitását a felére növeli, ezzel támogatva a jelenlegi gazdasági fellendülést és lehetővé téve az energiaexportot a régió más, energiaéhes országai számára. Az ország gazdasági növekedése jelenleg 7–8 százalék között van, és a kormány adóbevételei 2023-ban megduplázódtak. 

Az ország ugyanakkor még mindig Közép-Ázsia egyik legszegényebbje, a nominális GDP-je mindössze 14 milliárd dollár. Azonban a makrogazdasági mutatók gyorsan javulnak, különösen az infláció, amely a közelmúltbeli válság okozta két számjegyű szintről idén 4 százalékra csökkent. 

A közép-ázsiai országok ügyesen egyensúlyoznak a globális színpadon, kihasználva a Kelet és Nyugat közötti feszültségeket. Az elmúlt években a régiót a Washington és Peking közötti növekvő feszültség, valamint a tálibok afganisztáni hatalomra kerülése is érintette. Ennek ellenére a „sztán” országok nem választottak oldalt a konfliktusokban, inkább saját érdekeiknek megfelelően lavíroznak a különböző nagyhatalmak között: 2022-ben Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök például nyíltan elutasította Oroszország azon állítását, miszerint a Donbász szakadár köztársaságok függetlenek lennének. Ugyanakkor a közép-ázsiai államok tartózkodnak az ENSZ azon szavazásain, amelyek Oroszországot elítélik. Ez a finom egyensúlyozás lehetővé teszi számukra, hogy profitáljanak a megnövekedett kereskedelmi lehetőségekből, miközben elkerülik a közvetlen konfrontációt. 

Bővülő kereskedelem és befektetések 

A közép-ázsiai és kaukázusi országok kereskedelme virágzik a háború következtében. A szankciók miatt Oroszország közvetlen importjai Európából nagymértékben csökkentek, így a kereskedelem egy része Közép-Ázsián keresztül zajlik. Ennek következtében az öt „sztán” ország GDP-je növekedésnek indult.  

A háborúnak köszönhetően fellendült a kereskedelem Közép-Ázsia és a Kaukázus összes országával. Mivel a kulcsfontosságú alapanyagok Európából történő közvetlen behozatalától el vannak zárva, a kereskedelem nagy része egyszerűen Közép-Ázsián keresztül irányult át, ahol nem utasítják vissza a tiltott árukkal való kereskedelmet. A kereskedelem hatalmas bevételt hozott a sztáni országoknak, amelyet a gazdasági fejlődésükbe pumpálnak. Kazahsztán irodagép-behozatala Európából 2021 és 2023 között megháromszorozódott, és csaknem 1 milliárd dollárra nőtt, valószínűleg részben az Oroszország növekvő keresletének kiszolgálására létesített új irodák és gyárak miatt. 

Ezek az országok nemcsak közvetítői a szankciók alá eső áruk Oroszországba való bejuttatásának, de a legtöbb esetben egyszerűen csak helyettesítik a korábban közvetlenül Európából érkező termékeket. Például a Bloomberg tanulmánya szerint a Kazahsztánból Oroszországba irányuló áruk mindössze 7 százaléka tartozik a szankcionált kategóriába.  

A szimpla kereskedelmi fellendülésen kívül a régióban jelentős beruházások zajlanak az új gyártási kapacitások létrehozása érdekében, ami azt mutatja, hogy ez a fellendülés tartós változásokat hozhat az ellátási láncokban. 

Közép-Ázsia sikeresen használja ki a globális geopolitikai változásokat, és egyensúlyozza a különböző hatalmak érdekeit. A háború által keltett gazdasági fellendülés új szintre emelte a térség országainak önbizalmát, lehetővé téve számukra, hogy önállóbb szereplőként lépjenek fel a nemzetközi porondon. 

Közép-Ázsia jövője és a globális geopolitika 

A közép-ázsiai országok újonnan szerzett gazdasági és politikai befolyása komoly változásokat hoz a globális geopolitikában. A régió országai most már képesek határozottabb álláspontot képviselni a nagyhatalmakkal szemben, miközben gondosan ügyelnek arra, hogy ne köteleződjenek el egyik oldal mellett sem a keleti és nyugati szembenállásban.  

A régióból érkező diplomáciai és gazdasági lépések azt jelzik, hogy a „sztán” országok nem kívánnak a geopolitikai sakkjátszma „gyalogjaiként” viselkedni, hanem saját szuverén érdekeik szerint cselekednek. 

Olaf Scholz kancellár látogatása is jelzi, hogy az Európai Unió, különösen Németország egyre inkább érdeklődik a közép-ázsiai kapcsolatok elmélyítése iránt, amelyet az EU jelentős kereskedelmi és beruházási tevékenysége is tükröz. A két fél közötti partnerség lehetőséget kínál az unió számára, hogy diverzifikálja az energiaforrásait és a gazdasági kapcsolatait, csökkentve az Oroszországtól való függőséget. Az új német–kazah együttműködések, mint a Német–Kazah Tudományos és Technológiai Intézet létrehozása, szintén azt mutatják, hogy Németország hosszú távú stratégiában gondolkodik a régióval kapcsolatban. 

Közép-Ázsia az utóbbi években jelentős beruházásokra tett szert az infrastruktúrában és az exportorientált iparban. Az új kereskedelmi útvonalak létrejötte és a régió gyors fejlődése arra ösztönözte a közép-ázsiai országokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a gazdasági együttműködésre és a saját infrastruktúrájuk fejlesztésére. Ez magában foglalja a közlekedési, a logisztikai és a gyártási kapacitások fejlesztését, ami hozzájárul az export növekedéséhez és a gazdasági stabilitáshoz. 

A megnövekedett gazdasági tevékenység nemcsak a nemzetközi kereskedelemben, hanem a belső fogyasztásban és turizmusban is megmutatkozik.  

A közép-ázsiai országok gazdasági növekedése és javuló életszínvonala egyre több turistát vonz, és növeli a helyi szolgáltatások iránti keresletet.  

A turizmusból származó bevételek tovább növelik az állami bevételeket, hozzájárulva az országok gazdasági fejlődéséhez és a régió integrációjához. 

A közép-ázsiai régió továbbá jelentős olaj-, gáz- és nyersanyagkészletekkel is büszkélkedhet, ami lehetővé teszi, hogy az energiaelosztó központ szerepét töltse be Ázsiában. Kirgizisztán vízenergia-projektjei és Kazahsztán olajkincse további lehetőségeket kínál az energiaexport növelésére. Az új infrastrukturális fejlesztések lehetővé teszik, hogy az energiát a szomszédos országokba és Európába is eljuttassák, ezzel hozzájárulva az európai energiabiztonsághoz és diverzifikációhoz. 

2. ábra: Közép-Ázsia, a régióközi kereskedelem csomópontja 

Új gazdasági erőközpont van felemelkedőben? 

A közép-ázsiai országok egyre fontosabb szerepet töltenek be a globális gazdaságban. Az orosz–ukrán háború által kiváltott gazdasági fellendülés és a növekvő kereskedelmi lehetőségek lehetővé teszik a térség számára, hogy idővel egy új gazdasági erőközponttá váljon. A régió országai, a korábban egymással versengő gazdaságok most egyre inkább együttműködnek a regionális stabilitás és növekedés érdekében. 

Bár Közép-Ázsia gazdasági fellendülése számos lehetőséget rejt magában, a régió előtt még mindig jó néhány kihívás áll. A belső politikai stabilitás, a korrupció, valamint a globális gazdasági és geopolitikai feszültségek továbbra is fenyegetik a hosszú távú fejlődést. Az itteni országoknak ügyesen kell lavírozniuk a nagyhatalmak közötti geopolitikai játszmában, miközben megőrzik gazdasági növekedésüket és politikai stabilitásukat. 

Közép-Ázsia gyors gazdasági és politikai felemelkedése a globális geopolitikai átrendeződés egyik legjelentősebb fejleménye: bár egykor a nagy játszma háttérszereplője volt, most saját sorsának alakítójaként jelenik meg, kihasználva a Kelet és Nyugat közötti geopolitikai egyensúlyozás előnyeit. A jövőben Közép-Ázsia továbbra is kulcsszerepet játszhat a globális gazdasági és politikai folyamatok alakításában, feltéve, hogy sikerül fenntartania a jelenlegi lendületet és stabilitást. 

(Források: Handelsblatt; Intellinews; Economist)

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: X/President Kassym-Jomart Tokayev’s Press Office