Legutóbbi ülésén az orosz központi bank újra emelt az alapkamaton: a cél változatlanul az infláció leszorítása a jelenlegi 9,1-ről 4 százalékra.

Oroszország jegybankelnöke nem sokat teketóriázott, és a legutóbbi kamatdöntésnél 19 százalékra húzta fel az alapkamatot. Elvira Nabiullina (a Pusztító) szerint az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a jelenlegi 9,1 százalék 4 százalékra lenyomása, ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot – legközelebb az októberi ülésén készül hasonló lépésre.

A kamatemelési folyamat meglepően későn, 2023 júliusában kezdődött. Az ukrajnai háború kirobbanása után néhány nappal a nyugati pénzügyi szankciók és a rubel árfolyamának zuhanása miatt a jegybank egy óriási lépéssel 9,5-ről 20 százalékra emelte az irányadó kamatot, ezzel megőrizte a nemzeti fizetőképességet és elkerülte a bankrendszer összeomlását. A helyzet csillapodása után azonban folyamatos csökkentésbe kezdett. 2022. július 22-én Elvira Nabiullina már 150 bázispontos csökkentéssel az alapkamat 8 százalékra húzását jelentette be. Szeptemberben ez már 7,5 százalék volt, ahol stagnált, egészen a múlt nyárig, amikor 1 százalékos emelkedéssel megkezdődött a jelenleg is tartó folyamat.

A kormányzati kiadások csaknem 50 százalékkal nőttek 2021 óta a védelmi szektorba ömlő források következtében. Putyin elnök úgy próbálja finanszírozni az ukrajnai háborút, hogy közben a lakosság életszínvonalát is fenntartja. A háború pénzelése természetesen az infláció emelkedését húzza maga után – a fegyveres konfliktus hossza dönti el, meddig fog tartani a folyamatos küzdelem az árak és a jegybank között. Ugyanakkor felüti a fejét az a probléma is, hogy a háború előtti szigorú fiskális politikának köszönhető megtakarítások, amelyekkel jelenleg a költségvetési hiányt tudják fedezni, mennyi időre lesznek még elegendők. Biztos forrásként kezelhető jelentések szerint Oroszország nagyjából öt év múlva fogy ki ezekből a tartalékokból, onnantól valóban meredek gazdasági zuhanással nézhet szembe. Más kérdés, hogy a háború meghosszabbítása még öt esztendővel a legvalószínűtlenebb forgatókönyvek közé tartozik: sem a Nyugat, sem Ukrajna, sem pedig Oroszország nem bírna ekkora gazdasági nyomást.

Béremelések és megújuló adórendszer

Az orosz munkanélküliség történelmi mélypontra zuhant, ugyanakkor egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. A hadsereg létszámbővítése, a kivándorlás és a Belső-Ázsiából érkező munkások számának csökkenése miatt eleve nőtt a hiány: jelenleg mintegy 5 millió fő hiányzik a munkaerőpiacról, ebből csak a gazdaságot teljes egészében maga után húzó védelmi ipar 400 ezer főt tesz ki. A cégek egyre brutálisabban emelik a béreket, hogy magukhoz édesgessék a munkavállalókat, ez azonban az inflációs spirált táplálja.

Miközben a jegybank az alapkamat emeléseivel az infláció ellen küzd, a Kreml az adórendszer több évtizedes mozdulatlansága után drasztikus változtatásokat hajt végre e területen, amelytől 30 milliárd dolláros bevételt vár. Ez lehetővé tenné a költségvetés kiegyensúlyozását anélkül, hogy a védelmi kiadásokat csökkenteni kellene. Az adóemelés elsősorban a kiemelkedő bevétellel rendelkezőket sújtaná. Az információk szerint az egykulcsos adórendszert eltörlik, helyette progresszív adózási struktúrát vezetnek be több lépcsőben. A módosítások értelmében a 2,4–5 millió rubelt (25–50 ezer euró) keresők 13 helyett 15 százalékos jövedelemadó-kulcs alapján adóznak, az e felett keresőknek ez több lépcsőben egészen 22 százalékig felmegy majd. A társasági adó ugyanakkor 20 százalékról 25-re ugrik.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Artem Kudrjavcev / Bank of Russia