Vlagyimir Putyin elnök szeptember 16-án, hétfőn elrendelte az orosz hadsereg reguláris létszámának 180 ezer fővel, mintegy 1,5 millió aktív katonára történő növelését, amellyel Kína után már a második legnagyobb lenne a világon. 

A Kreml honlapján közzétett rendeletében Putyin elrendelte, hogy a fegyveres erők teljes létszámát 2,38 millió főre növeljék, amelyből szerinte 1,5 millió aktív katona kell, hogy legyen. 

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS), egy vezető katonai agytröszt adatai szerint egy ilyen intézkedéssel Oroszország a rendelkezésére álló aktív harcoló katonák számát tekintve megelőzné az Egyesült Államokat és Indiát, méretét tekintve pedig Kína után a második lenne. Az IISS szerint Pekingnek alig több mint 2 millió aktív szolgálatot teljesítő katonája van. 

Az orosz elnök rendelete, amelyet a kormány hivatalos honlapján tett közzé, december 1-jén lép hatályba, és ez már a harmadik alkalom, hogy Putyin bővíti a hadsereg létszámát azóta, hogy 2022 februárjában Ukrajnába küldte hadseregét. Nem véletlen, hogy pont akkor hozza meg ezt a döntést, amikor az orosz erők előrenyomulnak Kelet-Ukrajnában egy hatalmas, 1000 kilométeres frontvonal egyes részein, és megpróbálják kiszorítani az ukrán erőket az oroszországi Kurszk térségéből is. 

1. ábra: A 10 legnagyobb aktív állománnyal rendelkező haderő a világon (2024. januári állapot) 

Egyelőre nem látni a végét 

Bár Oroszország lakossága több mint háromszor nagyobb, mint Ukrajnáé, és sikeresen toboroz önkénteseket jövedelmező szerződésekkel, hogy Ukrajnában harcoljanak, a kijevi erőkhöz hasonlóan súlyos harctéri veszteségeket szenvedett, ugyanakkor annak sincs jele, hogy a háborúnak egyhamar vége lenne. 

A veszteségek pontos mértékét mindkét fél hadititokként őrzi. 

Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke szerint az aktív csapatok létszámának növelése része annak a tervnek, amely a fegyveres erők átalakítására és fokozatos növelésére irányul, hogy megfeleljen a jelenlegi nemzetközi helyzetnek és „korábbi külföldi partnereink” viselkedésének – ahogy ő fogalmazott. 

„Most például új struktúrákat és katonai egységeket kell kialakítanunk, hogy fenntartsuk a biztonságot (Oroszország északnyugati részén), mivel Finnország, amellyel határosak vagyunk, csatlakozott a NATO-blokkhoz” – mondta Kartapolov a Parlamentszkaja Gazetának, az orosz parlament házi lapjának. 

„És ahhoz, hogy ezt a folyamatot végrehajtsuk, növelnünk kell a csapatok számát.” 

Ez már a harmadik ilyen eset az invázió kezdete óta 

Putyin 2022 óta már két alkalommal rendelte el hivatalosan a harcoló csapatok létszámának növelését – egyszer 137 ezerrel, majd újabb 170 ezerrel. Júniusban pedig közel 700 ezerre emelte a Kreml által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadműveletben részt vevő katonák számát. Miután 2022 őszén 300 ezer tartalékost hívtak be az ukrán ellentámadás miatt, az orosz hatóságok áttértek arra, hogy az Ukrajnában harcoló csapatok sorait önkéntes katonákkal töltsék fel, akiket a viszonylag magas bérek vonzanak. 

A Kreml szerint azonban egyelőre nem terveznek újabb mozgósítást, és továbbra is az Ukrajnában harcolni akaró önkéntesekre akarnak támaszkodni. 

Az augusztus 6-án indított ukrajnai behatolás sikerének egyik fő okaként széles körben a katonai személyzet hiányát említették. A Kreml igyekezett elkerülni a csapatok átcsoportosítását Kelet-Ukrajnából, helyette a más területekről érkező erősítésekre támaszkodott az ukrán előrenyomulás megfékezése érdekében.  

Dara Massicot, a Carnegie Endowment for International Peace agytröszt orosz katonai szakértője megkérdőjelezte, hogy Moszkva kész-e vállalni az aktív katonák számának növelésével járó kihívásokat. 

„Vannak módszerek egy 1,5 milliós állandó haderő személyi állományának összeállítására, de a Kremlnek nem fog tetszeni, ha valóban meg kell küzdeni mindazzal, amit ez megkövetel” – írta Massicot az X-en. 

(Forrás: Reuters; AP; Seattle Times)

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Wikimedia Commons/Presidental Executive of Russia