Hétről hétre figyelemmel kísérjük a magyar EU-elnökség tevékenységét, és rendszeresen beszámolunk a legfontosabb eseményekről, hírekről, hétvégén pedig rövid összefoglalót készítünk az elnökség legfrissebb eredményeiről és kezdeményezéseiről. Elsődleges forrásunk az elnökség hivatalos oldala, a hungarian-presidency.consilium.europa.eu portál. Olvasóink számára ajánljuk, hogy kövessék figyelemmel a Makronóm.eu portálon megjelenő elemző cikkeinket is, amelyekben átfogó képet nyújtunk a magyar EU-elnökség aktuális fejleményeiről és a kapcsolódó európai uniós történésekről.  

A fontosabb heti események:  

Szeptember 5-6. 

EU leszerelési vezetők találkozója Balatonfüreden 

Szeptember 5–6-án az EU Tanács non-proliferációs, leszerelési és fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoportjának (CONOP/COARM) vezetői informális találkozót tartottak Balatonfüreden a magyar elnökség szervezésében. Az eseményt Stephen Klement, az EU leszerelésért és non-proliferációért felelős különmegbízottja vezette. 

A találkozón többek között a világűr biztonságának kérdéseit és a leszerelési politikák geostratégiai aspektusait vitatták meg, különös tekintettel Kína és az Egyesült Államok szerepére. Szó esett az atomsorompó-szerződés aktuális helyzetéről, és hangsúlyozták az e szerződés céljai iránti elkötelezettség fontosságát. 

Az EU világűrért felelős különmegbízottja, Marjolijn van Deelen is részt vett a világűr biztonságáról szóló ülésen. A résztvevők kiemelték, hogy a világűr egyre zsúfoltabbá válik, ezért az unió tagállamainak kiemelten kell foglalkozniuk az ezzel kapcsolatos biztonsági kihívásokkal. 

A találkozón hangsúlyozták a leszerelés és a non-proliferáció növekvő jelentőségét a jelenlegi összetett globális helyzetben. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük ezen erőfeszítéseket a békés jövő biztosítása érdekében.  

Szeptember 9. 

Elkészült a 18. SET Plan és Hidrogéntechnológiai Konferencia hivatalos programterve 

A magyar elnökség keretében megrendezendő 18. SET Plan Konferencia hivatalos programtervezete már elérhető. Az eseményre november 14–15-én a Várkert Bazárban kerül sor. 

A konferencia célja, hogy bemutassa az innovatív energiatechnológiák által nyújtott lehetőségeket a zöldátállásban, emellett elősegítse a hazai és európai vállalatok, szakértők, valamint tagállami és uniós szereplők közötti együttműködést. Az Energiaügyi Minisztérium hamarosan további részletekkel szolgál a konferenciáról. 

További részletek, letölthető programterv: hungarian-presidency.consilium.europa.eu

Szeptember 9. 

A magyar családpolitika erősíti a nők és férfiak közötti egyenlőséget 

Magyarország kormánya elkötelezett a nemek közötti egyenlőség erősítése mellett, hangsúlyt fektetve a testi, lelki és szellemi egészség védelmére. Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a magyar EU-elnökség alkalmából rendezett budapesti tanácskozáson kiemelte, hogy a magyar családpolitika nemcsak a családok támogatására összpontosít, hanem a nők és férfiak közötti együttműködés és egyenlőség megerősítésére is. 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy

a 2010-es családbarát fordulat óta folyamatosan növekszik a 25–49 éves korosztályba tartozó három év alatti kisgyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsága. Az arányuk a 2010-es 66,6-ról 2023-ra 78,4 százalékra emelkedett, ami jelentős, 12 százalékpontos javulás. Emellett Magyarország a nők munkanélküliségi arányát tekintve az Európai Unióban a hetedik legkedvezőbb helyen áll. 

A kormány 2010 óta számos intézkedést vezetett be a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen hátrányt a munkaerőpiacon. A nők rugalmasan dönthetnek arról, mikor és hogyan szeretnének visszatérni a munka világába. Ennek támogatására a kormány nemzetközileg is elismert családpolitikai intézkedéseket vezetett be, amelyek között kiemelkednek az anyasági támogatások, mint a gyed és a gyes. Továbbá 2010 óta több mint duplájára nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, ezzel is segítve az anyák foglalkoztatását és munkába való visszatérését. 

A kormány támogatja a nemek közötti egyenlőség elvét és a családok döntési jogát, beleértve a gyermekneveléssel kapcsolatos elhatározásokat. Ennek keretében kiemelt fontosságú a nők és a férfiak együttműködésének erősítése a családi és munkahelyi szerepek összehangolása érdekében. 

Ezen elvek jegyében rendezték meg szeptember 3–4-én Budapesten a magas szintű szakértői ülést a nemek közötti egyenlőség szempontjainak szektorközi megközelítéséről. Ezt félévente rendezik, mindig az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó tagállamban. Az Európai Bizottság által elnökölt eseményen az EU 27 tagországának szakértői vettek részt, akik a nemek közötti egyenlőség nemzeti szintű érvényesítéséért felelnek. 

Szeptember 10. 

A közös agrárpolitika gazdaközpontúvá tételéről egyeztettek az uniós agrárminiszterek Budapesten 

Szeptember 10-én Budapesten találkoztak az uniós agrárminiszterek, hogy megkezdjék a 2027 utáni közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló politikai vitát. Az informális ülés központi témája a gazdaközpontú uniós mezőgazdaság kialakítása volt, összhangban a magyar EU-elnökségi prioritásokkal. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy

az európai gazdák az elmúlt időszakban számos kihívással szembesültek, beleértve az éghajlatváltozás okozta extrém időjárási eseményeket, a magas inputköltségeket, a háború kedvezőtlen hatásait és a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokat.

Az agrárminiszterek három fő kérdést vitattak meg: az agrártámogatások egyszerűsítését, a mezőgazdasági ágazat zöldcélokhoz való hozzájárulásának növelését a versenyképesség megtartása mellett, valamint a válságkezelési eszközök hatékonyságának javítását a gyakori krízishelyzetek kezelésére. A magyar elnökség célja, hogy ezekkel az egyeztetésekkel irányt mutasson az új Bizottságnak a 2027 utáni KAP jogszabályi javaslatainak kidolgozásához. 

Szeptember 11.  

Közös érdekünk, hogy az erdőkre Európa legfontosabb zöldvagyonaként tekintsünk 

Az európai erdőgazdálkodás jelentős szerepet játszhat a kontinens versenyképességének javításában, ugyanakkor a klímaváltozás komoly kihívások elé állítja ezt az ágazatot. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az EU erdészeti főigazgatók lakiteleki találkozóján hangsúlyozta a hatékony szakmai párbeszéd fontosságát a sikeres megoldások megtalálásában. 

Magyarország az 1930-as évektől kezdve állami programokkal küzd az Alföld elsivatagosodása ellen, ennek eredményeként a futóhomok helyén zárt erdőket hoztak létre. A legutóbbi, 2019-ben indított Országfásítási Programban már több mint 184 millió fát ültettek el. Az Alföldön jelenleg olyan körülmények között gazdálkodnak, amelyek a klímaváltozás következtében más országokban is várhatók lesznek. 

Az erdők Európa zöldvagyonának kulcsfontosságú elemei, amelyek védelme nemcsak nemzeti, hanem összeurópai érdek is. Az erdészeti ágazat vezetői az informális találkozón az egyre szárazabb termőhelyek, az éghajlatváltozás kihívásai és az ezekre adható innovatív megoldások témáit vitatják meg. A résztvevők tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok bemutatására is lehetőséget kapnak, így segítve az ágazat jövőbeli fejlődésének irányait. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Council of the European Union/Copyright: European Union