Az iraki miniszterelnök szerint az amerikai csapatokra már nincs szükség az országában, mert nagyrészt sikerült legyőzniük az Iszlám Állam (ISIS) néven ismert iszlamista csoportot, és hamarosan be akarja jelenteni a tengerentúliak kivonásának ütemtervét. 

Az Egyesült Államoknak mintegy 2500 katonája van Irakban, amely az ISIS ellen 2014-ben létrehozott, amerikai vezetésű koalíció öröksége.  

Bár a terrorszervezet sokkal gyengébb, mint egy évtizeddel ezelőtt – amikor Irak és Szíria nagyvárosait és tartományait tartotta uralma alatt, és lefejezések online közzétételével sokkolta a világot –, a harcosai még mindig mindkét országban tevékenykednek. 

Nemkívánatos személyek? 

Az amerikai és más országok katonáinak iraki jelenléte politikailag érzékeny, sok civil és politikus szeretné, ha távoznának. Néhány amerikai törvényhozó azonban aggodalmának adott hangot a teljes katonai kivonulással kapcsolatban, mondván, az lehetővé tenné az ISIS számára az újraszerveződést, vagy a szomszédos Iránnak, hogy növelje a befolyását Irakban. 

„Ezek az indokok már nem állnak fenn – mondta Mohammed Sia al-Szudani iraki miniszterelnök a Bloomberg TV-nek vasárnap, Bagdadban adott interjújában. – Nincs szükség koalícióra. A háborúkról áttértünk a stabilitásra. Az ISIS nem jelent igazi kihívást.” 

A kérdést megvitatta Joe Biden amerikai elnökkel is, amikor áprilisban Washingtonban találkoztak, és országaik egyetértésre jutottak a kivonulásról – mondta al-Szudani.  

Védelmi minisztere, Thabit al-Abbasi ebben a hónapban az al-Hadath televíziónak azt mondta, hogy a csapatok 2026-ig kivonulnak. 

Az Egyesült Államok szerint a koalíció megszűnésének az időpontjáról még folynak a tárgyalások Irakkal. A két kormány egy „rendezett” átmeneten dolgozik egy „tartósabb kétoldalú biztonsági partnerség” érdekében – mondta ebben a hónapban a külügyminisztérium szóvivője. 

1. ábra: A 2023-as becslések szerint az USA-nak több mint 45 ezer katonája van a Közel-Keleten 

Az Egyesült Államok gyakorlatilag a 2003-as, Szaddám Huszein akkori elnök megbuktatását célzó invázió óta jelentős katonai jelenlétet tart fenn Irakban. A legtöbb katona 2011-ben távozott, majd három évvel később néhányat visszahoztak az ISIS elleni harcra,  

így jelenleg mintegy 45 ezer amerikai katona állomásozik a térségben. 

Mi lett az ISIS-szel? 

A csoport, amely az iszlám egyik legradikálisabb változatát igyekezett elterjeszteni a Közel-Keleten, a csúcspontján Irak és Szíria nagy részét ellenőrizte, mintegy 10 millió emberrel. A helyi erők, valamint az Egyesült Államok, Jordánia, Irán és nem utolsósorban Oroszország erőfeszítéseinek köszönhetően végül sikerült visszaverni őket. 

A szervezetnek azonban ma is több száz harcosa van Szíriában és Irakban, és olyan országokban is vannak szárnyai, mint Nigéria és Jemen. Márciusban az ISIS-K nevű ág mintegy 140 embert ölt meg, amikor a fegyvereseik egy moszkvai koncertteremben tüzet nyitottak. Júliusban hat embert öltek meg Ománban egy olyan támadásban, amelyet szintén az ISIS vállalt magára.  

Az Egyesült Államok következetesen azt állítja, hogy a csoport – úgy a mag, mint a csatlakozó szervezetek – továbbra is jelentős biztonsági fenyegetést jelent, ami miatt mintegy 900 katonát tart Szíriában. 

Amerikai és iraki katonák még augusztus végén közös rajtaütést hajtottak végre az ISIS ellen Nyugat-Irakban, és 14 fegyverest, köztük magas rangú vezetőket öltek meg – közölte az amerikai hadsereg. A műveletben hét amerikai megsebesült – jelentette az Associated Press. 

A miniszterelnök szerint ugyanakkor az iraki csapatok szerepe az ilyen rajtaütésekben azt mutatja, hogy egyedül is képesek felvenni a harcot az ISIS ellen. 

„Vadásznak ezekre az emberekre” – mondta. „Megtalálják és megölik őket. Ez az a győzelem, amit elértünk. Ez a bizonyíték arra, hogy a biztonsági apparátus elérte azt a képességszintet”, amelyre az amerikaiak és az irakiak törekedtek. 

Iránnak kapóra jön 

Eközben Teheránnak egyre kiterjedtebb a hatalma több iraki politikai párt és milícia felett. Irán új elnöke, Maszúd Pezeskian a múlt héten látogatott Irakba – egy szintén egy síita többségű országba –, ami az első külföldi útja volt ebben a tisztségében. A két fél rögtön alá is írt egy 14 kétoldalú együttműködési megállapodást, valamint bejelentették egy szakértői bizottság létrehozását, amely olyan hosszú távú stratégiai terveket dolgoz ki, amelyek fokozzák a Teherán és Bagdad közötti együttműködést. 

Az iráni milíciák némelyike a Gázai övezetben tavaly októberben kitört izraeli–Hamász háború óta célba vette a térségben lévő amerikai támaszpontokat, és egy januári dróntámadás Jordániában három amerikai katona halálát okozta. Azonban e támadások gyakorisága csökkent, miután Washington februárban csapáshullámot indított az Irán által támogatott iraki milíciák ellen.  

Az iraki kormány 16 civil megölésével és a Közel-Kelet további destabilizálásával vádolta az Egyesült Államokat. 

Al-Szudani azt mondta, hogy kormánya megpróbálja kihasználni a szoros kapcsolatait Iránnal és az Egyesült Államokkal, hogy javítsa a köztük lévő kapcsolatokat, bár azt nem részletezte, hogy hogyan.  

A regionális feszültség azóta eszkalálódott, hogy Iránban meggyilkolták Iszmáíl Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét, miután tavaly júliusban részt vett Pezeskian eskütételén. 

Míg Irán és a Hamász Izraelt vádolta a Haníje elleni merénylet elkövetésével, Tel-Aviv nem tagadta és nem is erősítette meg a felelősségét. Teherán ugyanakkor bosszút esküdött a Hamász-vezető meggyilkolásáért. 

Eközben az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség is súlyosbodott, mióta az előzőek kapcsán Irán és Izrael áprilisban gyakorlatilag közvetlen tűzharcot vívott egymással. 

Az iraki miniszterelnök igyekszik kényesen lavírozni a külpolitikájában, és kijelentette, bízik abban, hogy Irak és az Egyesült Államok a csapatkivonás után is folytatja az együttműködését a biztonsági és a gazdasági kérdésekben. A novemberi választások eredménye, amelyeken Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök ellenfélként indulnak, nem fog ezen változtatni – mondta az interjúban. 

„Bármelyik adminisztráció is lesz a nyertes, mi tárgyalni fogunk vele.” 

Al-Szudani sajnálkozott a gázai háború következményei miatt, és azt mondta, hogy a Közel-Kelet „veszélyes szakaszban” van. Megismételte, hogy kormánya támogatja a palesztinokat és bírálja Izraelt. 

Emellett cáfolta a New York Times hétvégi jelentését, miszerint a Hamász és a húszik – egy másik Irán által támogatott, Jemenben székelő militáns csoport – képviseleteket nyitott volna Bagdadban. 

„Itt nincsenek ilyen jellegű hivatalos képviseletek” – mondta. Bár – tette hozzá – a csoportoknak lehetnek tisztviselőik az országban.”

(Források: Bloomberg; Voronoi; AP; aa)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime