Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
A németek számára kellemetlen hírt Pat Gelsinger, az Intel vezére jelentette be. Az amerikai cég veszteségekkel küszködik, kénytelen megszorító intézkedésekhez nyúlni. A mintegy 30 milliárd eurós magdeburgi beruházás elhalasztásáról már hetek óta keringtek a hírek. Pedig nem lett volna rossz üzlet az Intelnek, hiszen a német kormány majdnem tízmilliárd euróval ösztönözte volna a beruházást, amelyből csak az idei évre négymilliárdot szántak.
Nem baj, így maradt szabad, elkölthető pénz a megtépázott szövetségi költségvetésnek, amelynek a sorsáról rögtön vita robbant ki Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter és Robert Habeck (Zöldek) gazdasági miniszter között.
Mindenki a saját tárcája érdekeit védené. A pénzügyminiszter a fel nem használt támogatásokkal a költségvetés lyukait töltötte volna be, mivel szerinte ez a felelős politikai hozzáállás. Viszont az alkancellár a felbukkant forrásokat inkább a klímaalapban tartaná meg, mondván meg kell találni a módját, hogy azt az ország javára fordítsák. Ez az alap számos klímaprojektet finanszíroz, amelyek különösen fontosak a Zöldek számára.
Az építkezés leállítását az Intel rossz gazdasági helyzetével indokolják. A cégcsoport az utolsó negyedévben milliárdos veszteséget termelt, és az elemzők arra számítanak, hogy jövőre is mínuszban lesznek. Ezért Gelsinger még augusztus elején bejelentette, hogy 10 milliárd dollárnyit lefaragnának a költségekből, és mintegy 15 ezer állást szüntetnek meg. Elbocsátanák az alkalmazottaik körülbelül 15 százalékát.
Az Intelt összehozták egy lengyel projekttel is, ahol a lengyelek 1,8 milliárddal dollárral támogatták volna a 4,6 milliárdos beruházást. Viszont most úgy tűnik, hogy egyelőre Magdeburg mellett ezt is felfüggesztették az amerikaiak, azzal magyarázva, hogy nemrég növelték az európai kapacitásukat Írországban, amely a belátható jövőben is a fő európai központjuk marad.
Mindenesetre Szász-Anhalt tartomány kormánya már felkészült arra az esetre, ha meghiúsulna a gigantikus chipgyár építése. Ebben az esetben a területet értékesítenék ipari és kereskedelmi vállalatok számára. A magdeburgi gyárak első építési engedélyét néhány hete adták ki, amit megelőzött egy több hónapos, mintegy 2000 oldalas építési pályázat elbírálása. Az nem világos, hogy a tartományi kormánynak vannak-e tervei az építés átmeneti szüneteltetésére.
Az Intel az elmúlt években lemaradt a mesterséges intelligencia fellendüléséről. A kaliforniai Santa Clarában található vállalatnak nincs ezekhez versenyképes, nagy teljesítményű chipje, ráadásul csökken az általuk előállított klasszikus processzorok iránti kereslet.
Németország lemarad a jövő technológiáiban?
Pedig ez lett volna a valaha volt legnagyobb külföldi beruházás Németországban. Az Intel több mint 30 milliárd euróért rögtön két, a legújabb, legerősebb generációs félvezetőket előállító gyárat ígért, amihez – ahogy már említettük – a szövetségi kormány 9,9 milliárd eurót adott volna. Ez igencsak komoly támogatás, de a németek gondolnak a jövőre, a globális versenyben ők is szeretnének szinte minden jövőbeli technológiában vezető szerepet betölteni.
Pedig nem sokkal ezelőtt még Pat Gelsinger, az Intel vezetője is a visszatérés részeként ünnepelte az üzletet. A cég kiábrándító eredményei azonban átírták a történetet, és alig egy évvel a grandiózus bejelentések után az Intelnek el kellett ismernie, hogy az építkezés valószínűleg két évet csúszik.
A hír Németországot is kellemetlenül érinti, hiszen egyre többen aggódnak az ország versenyképességének elvesztése miatt, amit alátámaszt, hogy a Volkswagen a napokban jelentette be, hogy a történelme során először zárhatja be az üzemeit Németországban. A versenytárs BMW is a nyereség csökkenésére figyelmeztetett, emellett országszerte növekszik a csődök száma, és a ThyssenKrupp acélipari vállalat is nehézségekkel küszködik.
Mindenesetre a Spiegel megpróbálja menteni a menthetőt. Az Intel döntését nem Németország hanyatlásával köti össze, hanem az amerikai vállalat gyenge eredményeivel. Úgy látják, hogy az egykori világpiaci vezetőnek, amely nagy teljesítményű chipeket gyárt, fel kellett volna felvennie a versenyt a szinte teljhatalmú tajvani TSMC csoporttal, majd utolérni a mesterséges intelligencia alkalmazását célzó chipek területén, hogy a versenytársak szerződéses gyártójává válhasson. Ehelyett az Intel független ellátási láncokat akart kiépíteni az Egyesült Államok, Európa és Ázsia nagy gazdaságaiban, hogy felkészüljön a növekvő geopolitikai konfliktusok világára – és persze hogy ehhez támogatásokat szerezzen.
A chipipar jelenlegi válsága minden gyártót érint, a hosszú távú növekedési kilátások azonban továbbra is jók. A mesterséges intelligencia, az egyre nagyobb adatközpontok, a közlekedés és az ipar digitalizálása erősítheti a keresletet.
Viszont a szerződéses gyártásban a költségverseny brutális, csak azok tudnak fennmaradni hosszú távon, akik legalább 80 százalékosan kihasználják a kapacitásaikat. Viszont az Intelnek hosszú ideig nem volt egyetlen nagyobb ügyfele sem.
A Spiegel az Intel-gyár megépítésének a halasztását nem tartja katasztrofálisnak Németország számára, csak egy figyelmeztető jelnek. A szövetségi köztársaság a nagyhatalmak geopolitikai játékában a sok ipari megrendelő és a még mindig magasan kvalifikált munkaerő, a jogbiztonság és a központi elhelyezkedés miatt vonzó lehet chipgyártó helyként – mindaddig, amíg a költséghátrányokat a kormány támogatásokkal kompenzálja. Ezért szeretne gyárat építeni a tajvani TSMC Drezdában, csakúgy, mint az amerikai Global Foundries, valamint az Infineon és a Bosch is terjeszkedni kíván a szász chipmetropoliszban. A szintén amerikai Wolfspeed a Saar-vidéken tervez gyártást a német ZF beszállítóval. Azonban ez is késik, mivel a Wolfspeednek is gondjai vannak. Ez egy újabb jele annak, hogy a leggyengébb játékosokra nyomás nehezedik.
Az igény tehát megvan a chipgyártók részéről, viszont őket javarészt a keletnémet Szász-Anhalt tartományba irányítanák, így jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon lesz-e ott elég szakképzett munkaerő. Drezda már vezető európai klaszterré nőtte ki magát, egy további magdeburgi pedig szélesebb alapokra helyezhette volna a német chipipart.
A németek látják, hogy az általuk gyártott autóknak és más berendezéseknek a jövőben egyre több ilyen chipre lesz szükségük, és az európai iparnak biztonságot adna, ha a legerősebb elektronikai alkatrészeket már nem csak Ázsiából kellene beszerezni. Emellett a modern chipgyárak építése más vállalatokra és iparágakra is hatással van. A beszállítók a közelben telepednek le, a kutatás is előnyökkel jár, és ez és pozitív jelzés lehet más technológiai vállalatoknak.
Persze még ha az összes, egyelőre ingatag alapokon álló üzem meg is épülne, Németország és Európa távol állna attól, hogy függetlenedjen az USA chiptervezőitől és az ázsiai gyártóktól.
A kontinens azonban becsatlakozhatna az ipar új technológiai fejlesztéseibe, és válság idején más pozícióból tárgyalhatna.
A másik oldalon viszont a Spiegel lehetőséget lát abban is, hogy a kormány által a beruházás elmaradásával megtakarított milliárdokat okosan használják fel. Persze ezt nem szolgálja az, hogy a kabineten belül rögtön kitört a vita. Sokak szerint hiba lenne a megspórolt milliárdokat a költségvetési lyukak betömésére fordítani, ahogy azt Christian Lindner követeli. A német gazdaságban óriási a beruházási igény: az éghajlatváltozás előmozdítása, az infrastruktúra és az oktatás korszerűsítése, valamint az új technológiák népszerűsítése. Figyelmeztetnek arra is, hogy ha a szövetségi kormány továbbra is pénzt oszt a chipiparnak, gondoskodnia kell arról is, hogy a gyártók a németországi kutatásba és fejlesztésbe is befektessenek. Ez lenne a jövője egy olyan magas bérezésű helynek, mint Németország.
Kapcsolódó:
