Munkalátogatásra érkezett Kijevbe Ursula von der Leyen, és az Európai Bizottság felelős vezetőjeként azonnal többmilliárdos kezdeményezést jelentett be, hogy segítsen Kijevnek betömni a lyukakat az ukrán költségvetésében.  

Tehát pénteken, a kijevi látogatása során Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a könyörtelen orosz támadások azt jelentik, hogy Ukrajnának folyamatos uniós támogatásra van szüksége. Ezért az Európai Unió 35 milliárd eurós kölcsönt vesz fel az ukrán gazdaság és katonaság támogatására. Ahogy a bizottság vezetője mondta: „Ez egy újabb jelentős uniós hozzájárulás Ukrajna fellendüléséhez.”  

Eközben a háborútól szenvedő ország küzd az újabb orosz offenzíva ellen, amely komoly területi előrelépéseket ért el keleten, és súlyosan megrongálta az ukrán energia-infrastruktúrát. Az eredeti vállalás még 50 milliárd dollárról (45 milliárd euróról) szólt, amelyet a júniusi csúcstalálkozójukon tettek a G7-ek. Biztosítékként Oroszország befagyasztott eszközei szolgálnának. De ez még nem jelenti a vagyon elkobzását, csupán az éves hozamok felhasználását.  

Mivel az éves hozam nem több ötmilliárd eurónál, így a 45 milliárd eurós hitel törlesztése több év hozamát jelenti. Másképp fogalmazva: a G7-ek többévnyi háborúra terveztek. A gond csak azzal van, hogy Ukrajna egyéves költségvetési hiánya összemérhető ezzel a 45 milliárdos összeggel, és ebben még nincsenek benne a hadicselekményekre fordított költségek.  

A G7 megoldása tehát csak egy évet fedez, az ukrán állam következő évi túlélése egyáltalán nem tisztázott.  

Az eredeti elképzelés az volt, hogy az EU és az Egyesült Államok fejenként 20-20 milliárd dollárral járul hozzá, míg Kanada, az Egyesült Királyság és Japán dobja össze a fennmaradó összeget. Azaz nem járulnak hozzá, hanem kölcsönt vesznek fel a saját nevükre, melynek fedezetéül az orosz vagyon szolgál. A gond akkor lenne, ha e hitel visszafizetése előtt fel kellene oldani az orosz vagyon zárolását.  

A G7-ek kezdeményezése azonban megrekedt az EU és az Egyesült Államok tisztviselői közötti technikai tárgyalások során, és egyelőre nincs megoldás. Mivel a vagyontárgyakra vonatkozó uniós szankciókat félévente egyhangúlag meg kell újítani, a Fehér Ház attól tart, hogy Magyarország, amelyet leginkább oroszbarát tagállamnak tartanak, egy napon vétót emelhet, feloldhatja a pénz befagyasztását, ezáltal az egész hitelkonstrukció felbomlik, így a nyugati szövetségeseknek a saját nemzeti költségvetésükből kellene fizetniük a törlesztőrészleteket. A múlt héten a Bizottság három lehetőséget kínált a tagállamoknak a szankciók hosszú távú kiszámíthatóságának biztosítására, 36 hónaptól öt évig terjedő megújítási időszakokkal.  

Néhány nappal később azonban Magyarország világossá tette, hogy a november 5-i amerikai elnökválasztásig nem lép előre a kérdében . 

A konszenzus hiánya miatt Brüsszel nehezen tudja megadni Washingtonnak a szükséges jogi biztosítékokat. A művelethez kapcsolódó pénzügyi kockázatok miatt az amerikai kongresszusnak további finanszírozást kellene jóváhagynia, ami nem valószínű, hogy megtörténik. Mivel az ukrajnai helyzet egyre súlyosabbá válik, és mind nagyobb a félelem a téli humanitárius válságtól, a Bizottság úgy döntött, 35 milliárd euróra emeli a saját részét, hogy eloszlassa a Fehér Ház aggodalmait. 

Ez azt jelenti, hogy a többi G7-szövetségesnek már csupán mindössze 10 milliárd eurót kellene vállalnia ahhoz, hogy eléréjék a júniusban bejelentett 45 milliárd eurós vállalást. Fontos tény, hogy

Von der Leyen javaslata a tagállamok minősített többségén alapul, ami azt jelenti, hogy ezt nem fenyegeti Magyarország vétója.

Az Európai Parlament is részt vesz majd a hitel jóváhagyásában. A Bizottság tervének a részletei azonban egyelőre nem elérhetőek. 

Kijevi látogatása előtt Von der Leyen 160 millió eurós segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az erőművek javítására és a megújuló energiaforrások fellendítésére, 2,5 gigawattnyi kapacitást kínálva. E segélycsomagból 100 millió eurót szintén Oroszország befagyasztott eszközeiből fedeznek. 

 (Forrás: Euronews) 

Kapcsolódó: