A generatív mesterséges intelligencia (MI) megjelenése az egyik legnagyobb befektetési hullámot indította el az amerikai gazdaságtörténetben. A vállalatok és a befektetők több százmilliárd dollárral fogadnak arra, hogy ez a technológia forradalmasítja a globális gazdaságot, és egy nap hatalmas nyereséget termel. A kérdés azonban az, hogy mikor – és egyáltalán megtérülnek-e ezek a beruházások. 

Az olyan alkalmazások, mint az OpenAI által kifejlesztett ChatGPT, több százmillió felhasználót vonzanak, de egyelőre viszonylag kevesen fizetnek a prémiumverziókért, és a vállalatok még mindig csak kísérleteznek azzal, hogy a generatív mesterséges intelligenciát hogyan használhatják fel a termelékenység növelésére. Ennek ellenére a legnagyobb technológiai cégek rekordszámú pénzt költenek tőkeberuházásokra, elsősorban az MI-modellek fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges hardverekre. 

Ahogy Sundar Pichai, a Google anyavállalata, az Alphabet vezérigazgatója egy júliusi jelentésben fogalmazott:  

„A kevesebb befektetés kockázata jóval nagyobb, mint a túlzott befektetésé.” 

 Hasonlóan látják ezt a kockázati tőkések is, akik abban bíznak, hogy legalább néhány mesterséges intelligencia startup egy nap milliárdokat, vagy akár százezermilliárdokat érhet, még akkor is, ha jelenleg a legtöbbjük nem termel nyereséget. Az idei évben ezek az invesztorok már 64,1 milliárd dollárt fektettek MI-startupokba, ez az összeg közelíti a 2021-es csúcsot.  

Az MI-be irányuló befektetések aránya pedig minden eddiginél magasabb. 

Az invesztíciók eredményei már láthatók az Egyesült Államokban, ahol egyre gyakrabban építenek új adatközpontokat. Míg korábban ezek főként távoli adatmegőrzésre és nem MI-alapú szoftverek futtatására szolgáltak, az új MI-adatközpontokat olyan speciális chipekkel szerelték fel, amelyek a generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatásához szükségesek. 

A Microsoft 2020 eleje óta megduplázta az adatközpontjai számát, a Google pedig 80 százalékos növekedést ért el ugyanezen időszak alatt. Az Oracle is erősen fókuszál az MI-üzletágra, és 100 új adatközpontot tervez építeni. 

Az MI-adatközpontok jóval energiaigényesebbek, mint a korábbiak, mivel a mesterségesintelligencia-chipek állandó és megbízható energiaellátást igényelnek. Még a rövid ideig tartó áramkimaradások is kárt tehetnek az MI-modellek betanítási folyamataiban, amelyek a nagyobb modellek esetében több tíz- vagy százmillió dollárba is kerülhetnek. 

2015 óta az amerikai és kanadai adatközpontok által az energiavállalatoktól rendelt áram mennyisége közel kilencszeresére nőtt.  

Az MI-modellek betanításához és futtatásához szükséges chipeket elsősorban az Nvidia gyártja. Az eredetileg videójátékokhoz tervezett grafikus processzorok (GPU-k) a legmagasabb, mintegy tízezer dolláros nagyságrendű áron mozognak. A technológiai cégek pedig versengenek az Nvidia legnagyobb mennyiségű chipkészletének a megszerzéséért. 

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója nemrég bejelentette, hogy cége 2024 végéig 600 ezer GPU-t tervez bevetni. Elon Musk, a Tesla vezére, aki szintén a saját MI-startupját építi, azt reméli, hogy jövő nyárra 300 ezer GPU-t szerez be. 

A képzett szakemberek is szűkös erőforrássá váltak. Annak ellenére, hogy a Szilícium-völgyben számos vállalatnál leépítések voltak, a technológiai óriások még mindig sok millió dollárt költenek olyan kutatók alkalmazására, akik szerintük új ajtókat nyithatnak az MI terén. Sokan közülük korábban egyetemeken dolgoztak volna, de most a világ legjobban fizetett technológiai szakemberei közé tartoznak. 

Még azok is, akiknek csak alapszintű ismereteik vannak a mesterséges intelligenciát megalapozó gépi tanulásról, dollárban kifejezve hat számjegyű fizetéssel járó állások közül választhatnak. Az MI-vel kapcsolatos álláshirdetések száma júliusban közel 50 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg a technológiai állások iránti kereslet összességében kissé csökkent. 

Azonban a befektetők türelme valószínűleg fogyatkozik. Már büntették a Meta és a Microsoft részvényeit az MI-beruházások növekedése miatt, amelyeket nem követett elég gyors bevételnövekedés. A Sequoia Capital kockázatitőke-társaság egy partnere nemrég kiszámolta, ahhoz, hogy igazolni lehessen az idei adatközpontokra és chipekre irányuló befektetéseket, az MI-vállalatoknak 600 milliárd dolláros bevételt kellene generálniuk. Bár a legtöbb vállalat nem közli külön az MI-ből származó összegeit, elemzők becslése szerint az éves összesített bevétel legfeljebb néhány tízmilliárd dollár lehet. 

A technológiai vállalatok vezetői azonban türelmet kérnek. A legutóbbi eredménybeszámolók során Zuckerberg elmondta, évekbe telik, amíg az MI-alkalmazások jövedelmezővé válnak. 

Kapcsolódó: