A Nyugat tajvani chipfüggősége geopolitikai és gazdasági kockázatot jelent. Az USA és az EU jelentős beruházásokkal és exportkorlátozásokkal próbálja csökkenteni ezt az állapotot. Vajon sikerülhet-e az áttörés, és milyen hatással lesz ez a globális technológiai versenyre?
Szerzők: Bácsi Attila, Karl Mátyás Gracián és Ladics Máté, a Makronóm Intézet elemzői
Tajvan uralja a csúcstechnológiájú félvezetők gyártását
A félvezetőhiány 2020-ban megzavarta úgy az amerikai, mint az európai gazdaság működését, amit egyrészt a Covid-járvány miatt megszakadt ellátási láncok, másrészt a csipeket tartalmazó elektronikai termékek iránt váratlanul megugró kereslet okozott. Utóbbi mindkét régióban az autógyártás csökkenéséhez vezetett: becslések szerint az amerikai járműipar mintegy négymillió gépkocsi legyártását, Németország pedig a GDP-jének az 1-1,5 százalékát, azaz mintegy 40 milliárd eurót veszíthetett a félvezetőhiány miatt. Az ellátási láncok sebezhetősége továbbra is fennáll, elsősorban a nyugati csipimport koncentráltsága miatt. Mivel sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem képes a legfejlettebb félvezetők nagyüzemi gyártására, szinte teljesen a Tajvanon (és Dél-Koreában) gyártott csipekre vannak utalva. Így egy Kína és Tajvan közötti esetleges konfliktus leállítaná a sziget félvezetőexportját, ami katasztrofális gazdasági zavarokat okozna. A tajvani TSMC állítja elő ugyanis a legtöbb olyan csúcstechnológiájú csipet, amely létfontosságú például a mesterséges intelligencia (MI), a nyugati infrastruktúra, a védelmi ipar, de még a járműgyártás számára is. A Bloomberg becslése szerint
egy Tajvan körül zajló háború már az első évben 10 ezermilliárd dollárba kerülne a világgazdaságnak.
A csipgyártás azon kevés technológia egyike, ahol a Nyugat még évekkel Kína előtt jár – bár ez a fölény folyamatosan csökken. Ennek a fenntartására az USA és egyes EU-tagállamok a csip- és a csipgyártási technológia exportját korlátozó intézkedéseket vezettek be az „aggodalomra okot adó országokkal”, elsősorban Kínával szemben. A holland kormány 2023-as engedélyezési szabályai megakadályozzák, hogy a holland csipipari cég, az ASML a legfejlettebb technológiáját Kínába exportálja. Biden elnök szintén tavaly aláírta a kínai félvezető-, kvantum-számítástechnikai és MI-iparágakba történő amerikai kiáramló beruházások korlátozásáról szóló rendeletet. Az Európai Bizottság és Németország is fontolgatja hasonló lépések megtételét. Ugyanakkor ezen korlátozások hatékonysága erősen megkérdőjelezhető, mivel számos példa igazolja, hogy úgy a fejlett csipek, mint a gyártási technológia (például a kínai SMIC-csip a Huawei telefonjában) bejut Kínába.
Az Egyesült Államok közvetlenebb állami támogatásokra építi a csipstratégiáját
Az exportkorlátozás mellett az USA és az EU a közelmúltban egymással egyeztetve példátlan mértékű állami beruházásokat irányított a félvezetőgyártás területére, különösen az új csipgyártó létesítmények létrehozására, de jelentős összegeket különítettek el a kutatás-fejlesztésre, az ellátási lánc biztosítására, valamint a munkaerő bővítésére és képzésére is. Washington 2022-ben fogadta el a CHIPS-törvényt, amely 39 milliárd dollár támogatást, kölcsönt és hitelgaranciát, valamint 46 milliárd dollárra becsült adójóváírást különít el a belföldi csipgyártás fejlesztésére. A törvény 174 milliárd dollárt engedélyezett más szövetségi tudományos és kutatási programokra is, amelyek csak közvetetten irányulnak a félvezetőkre és a távközlésre. A tét nagy: ha az ellátásbiztonságot nem is vesszük figyelembe, a McKinsey becslése szerint a félvezetőipar erős multiplikátorhatása miatt a beruházások hat éven belül a jelenlegi értékük háromszorosaként jelentkeznek a GDP-ben. Ráadásul a szektorban minden új munkahely több mint öt újat hoz létre más iparágakban.
A legnagyobb új beruházás Amerikában az Intel nevéhez fűződik. A vállalat 8,5 milliárd dollárnyi támogatást és 11 milliárdnyi kölcsönt kapott, miközben történetének legnehezebb időszakát éli, és erősen veszteséges. Az iparág éllovasa, a tajvani TSMC 6,6 milliárd dollár támogatásban és 5 milliárdos kölcsönben részesült. A Samsung texasi létesítményeinek bővítésére és egy új csipgyártó campus kivitelezésére 6,4 milliárd dollárt kapott. A félvezető-memória gyártásával foglalkozó Micron Technology számára 6,1 milliárd dollárt biztosított az amerikai kormányzat, amely három üzem felépítéséhez járul hozzá. Végül, de nem utolsósorban a GlobalFoundries, a Polar Semiconductor és az Absolics érdekeltségei is támogatásban részesülnek (lásd a táblázatot).
Az Európai Unió a tagállamokon és a magántőkén keresztül fejleszti az iparágat
A CHIPS-törvény hasonló erőfeszítéseket ösztönzött az EU-ban is: a 2023-ban jóváhagyott európai csiptörvény 43 milliárd eurónyi állami finanszírozást foglal magában, azzal a várakozással, hogy ez legalább ugyanekkora összegű magánberuházást fog ösztönözni. A törvény célja, hogy 2030-ig az európai csipgyártás megduplázza a globális részesedését. A közfinanszírozás nagy részét a tagállamok kormányai biztosítják, csak 3,3 milliárd euró származik az uniós költségvetésből.
Az EU-s csiptörvény három pillérre épül. Az első a köz- és a magánszféra együttműködése a fejlett csiptechnológiák fejlesztésének terén, amire a hírek szerint 11 milliárd eurót szánnak. A második pillér, amely az uniós és a tagállami közfinanszírozás nagy részét fel fogja használni,
vertikálisan integrált gyártóközpontok és „nyitott uniós öntödék” létrehozására törekszik,
amelyek harmadik felek számára tervezett csipeket gyártanak majd. A harmadik pillér arra törekszik, hogy csiphiány esetén biztosítsa az ellátás folyamatosságát. Idetartozik a várható hiány előrejelzése, az összehangolt beszerzés és a ritka csiptípusok gyártásának kötelező előírása.
Az EU-s törvény égisze alatt már most számos projekt született, és további együttműködések várhatók. Az Intel itt is igyekszik kihasználni az új lehetőségeket, és összesen 88 milliárd dollárt szán az európai beruházásaira. A vállalat Németországban a 11 milliárd dolláros állami támogatással együtt több mint 40 milliárd dollár értékben épít csipgyárat, Írországban 11,4 milliárd dollárból bővíti meglévő kapacitásait, Lengyelországban pedig 4,6 milliárd dolláros beruházás keretein belül összeszerelő és tesztelőüzemet létesít a kormány támogatásával. A szintén amerikai GlobalFoundries az európai STMicroelectronicsszal közösen a francia kormány 3,1 milliárd dolláros támogatásával épít csipgyárat Franciaországban, de a németországi létesítményét is bővíti. A Wolfspeed Németországban építene a kormány támogatásával 3 milliárd dollár értékben gyárat. Talán a legígéretesebb kezdeményezés az Infineon, a Bosch, az NXP Semiconductors és a TSMC együttműködésében megszületett Európai Félvezetőgyártó Társaság (ESMC), amelynek keretén belül a TSMC üzemeltetésével egy 10 milliárd eurós csipgyártó üzem létesül. Az Infineon önállóan is tervez félvezetőüzemet nyitni Drezdában 5 milliárd eurós beruházás keretében (lásd a táblázatot).
A félvezetőgyártás stratégiai súlya egyre csak nő
A bejelentett projektek alapján a nyugati csipgyártás minden bizonnyal szintet tud lépni a következő pár éven belül, így mérsékelni tudja a Tajvan felé fennálló kitettséget, azonban ez a TSMC dominanciájának a megtöréséhez valószínűleg nem lesz elég. A csúcstechnológiájú félvezetők gyártásához szükséges szaktudást ugyanis továbbra is nehéz elsajátítani. A támogatásokban részesülő projektek megvalósítása sem zajlik mindig zökkenőmentesen, az Intel például leállította a projektjeit Francia- és Olaszországban. Az iparág stratégiai jelentősége az MI és az egyéb csúcstechnológiák folyamatos terjedésével még tovább fog növekedni a jövőben, így
megkerülhetetlen, hogy a nyugati gazdaságok még nagyobb hangsúlyt fektessenek saját gyártókapacitásaik kiépítésére.
- táblázat: 1 milliárd dollár feletti félvezetőipari beruházások az Egyesült Államokban és az Európai Unióban
Cég | Hely | Támogatás | Projekt értéke | Kategória | Típus | Technológia | Jelenlegi állapot | Felhasználás | Csip-méret | |
1. | GlobalFoundries | New York, USA | 1,4 Mrd dollár támogatás, 1,6 Mrd dollár kölcsön | 11,6 Mrd dollár | Félvezetők | Új gyár, bővítés | Kiforrott és jelenlegi generáció | n. a. | EV-k, elektromos hálózatok, adatközpontok, 5G- és 6G-okostelefonok, más kritikus technológiák | 12 nm |
2. | GlobalFoundries, STMicroelectronics | Franciaország | 3,1 Mrd dollár Franciaországtól | 8,1 Mrd dollár | Félvezetők | Csipgyártó üzem | FD-SOI technológiát alkalmazó alaptermékcsipek | Tervezett üzembelépés 2027, egy év késés | Autóipari, ipari és IoT-alkalmazások | |
3. | GlobalFoundries | Németország | n. a. | n. a. | Félvezetők | Bővítés | n. a. | Működik | 12 nm | |
4. | Intel | Oregon, USA | 8,5 Mrd dollár támogatás, 11 Mrd dollár kölcsön | 36 Mrd dollár | Félvezetők | Korszerűsítés, bővítés | Élvonalbeli | Nincs meghatározva befejezési ütemterv | MI, IT | 3 nm |
5. | Intel | Arizona, USA | 32 Mrd dollár | Félvezetők | 2 új gyár, bővítés | Élvonalbeli | Az egyik gyár elkészül 2024 végére, a másik jövőre várható | 5–22 nm | ||
6. | Intel | Új-Mexikó, USA | 4 Mrd dollár | Csomagolás | 2 korszerűsítés | Fejlett csomagolás | Működik | 32–42 nm | ||
7. | Intel | Ohio, USA | 28 Mrd dollár | Félvezetők | 2 új gyár | Élvonalbeli | Építés alatt, működés kezdete: 2027–28 (2 év késés) | |||
8. | Intel | Németország | 11 Mrd dollár | 33 Mrd dollár | Korszerű ostyák | 2 új gyár | n. a. | Építés alatt, várható befejezés: 2027 (csúszik) | MI, IT | |
9. | Intel | Írország | n. a. | 12 Mrd euró | Korszerű ostyák | Bővítés | n. a. | Üzemel | MI, IT | 3 nm |
10. | Intel | Lengyelország | 33% | 4,6 Mrd dollár | Új összeszerelő és tesztelő létesítmény | n. a. | Tervezett befejezés: 2027 | MI, IT | ||
11. | TSMC | Arizona, USA | 6,6 Mrd támogatás, 5 Mrd dollár kölcsön | 65 Mrd dollár | Félvezetők | 3 új gyár | Élvonalbeli | Kész, a gyártás 2025-ben kezdődik | EV-k és autonóm járművek, felhőalapú adatközpontok, légitársaságok és űrállomások, MI | 3 nm |
12. | Samsung | Texas, USA | 6,4 Mrd dollár támogatás | 45 Mrd dollár | Félvezetők | 2 új gyár | Élvonalbeli | Tervezett befejezés: 2026 (várhatóan késni fog) | IT, MI, orvoslás, telefonok | 4 nm |
13. | Samsung | Texas, USA | K+F | Új gyár | Élvonalbeli | |||||
14. | Samsung | Texas, USA | Csomagolás | Új létesítmény | Fejlett csomagolás | |||||
15. | Samsung | Texas, USA | Félvezetők | Bővítés | Kiforrott | n. a. | ||||
16. | Micron | New York, USA | 6,1 Mrd dollár támogatás, 7,5 Mrd kölcsön | 100 Mrd dollár | Félvezetők | 4 új gyár | Élvonalbeli | Első két fab megépítése 2029-ig, az építkezés kezdése már egy évet késik | DRAM (dynamic random-access memory) csipek | 10–19 nm |
17. | Micron | Idaho, USA | 25 Mrd dollár | Félvezetők | Új gyár | Élvonalbeli | Épül | DRAM (dynamic random-access memory) csipek | 10–19 nm | |
18. | Global Wafers | Texas, USA | 400 M dollár támogatás | 4 Mrd dollár | Félvezetők | Új létesítmény, bővítés | Ostyák | Hamarosan elkészül | Védelmi és űrhajózási felhasználás | |
19. | Global Wafers | Missouri, USA | Félvezetők | Új létesítmény | Ostyák | n. a. | ||||
20. | SK hynix | Indiana, USA | 450 M dollár támogatás, 500 M dollár kölcsön | 3,9 Mrd dollár | Csomagolás, K+F | Új létesítmény | Fejlett csomagolás és K+F | 2028-ban kezdheti meg a működését | MI-memóriacsipek | |
21. | Texas Instruments | Texas, USA | 1,6 Mrd dollár támogatás, 3 Mrd dollár kölcsön | 18 Mrd dollár | Félvezetők | 2 új gyár | Kiforrott és jelenlegi generáció | Várható befejezés: 2025 | Elektronikus eszközök az autóktól az orvosi berendezésekig | 28–130 nm |
22. | Texas Instruments | Utah, USA | Félvezetők | Új gyár | Kiforrott és jelenlegi generáció | Építés alatt | ||||
23. | Bosch | Kalifornia, USA | n. a. | 1,2 Mrd dollár | Félvezetők | Bővítés | Szilícium-karbid félvezetők | Tervezett üzembe lépés 2026-ban | EV-k | 65 nm |
24. | Integra Technologies | Kansas, USA | n. a. | 1,8 Mrd dollár | Csomagolás | Új gyár | Fejlett csomagolás és tesztelés | Támogatás megérkezésére vár | ||
25. | EMP Shield | Kansas, USA | 371 M dollár | 1,9 Mrd dollár | Félvezetők | Új gyár | n. a. | n. a. | Mágneses impulzusok blokkolására képes eszköz | |
26. | Wolfspeed | Észak-Karolina, USA | 71 M dollár (nem a CHIPS Acten keresztül) | 5 Mrd dollár | Félvezetők | Gyártási campus szilícium-karbid anyagok gyártására | n. a. | A létesítmény várhatóan 2024 végére készül el | EV-k, 5G-hálózatok, megújuló energia és tárolás | |
27. | Wolfspeed | Németország | 20% | 3 Mrd dollár | Félvezetők | Üzem szilícium-karbid anyagok gyártására | n. a. | Tervezés alatt, az építkezés várható kezdete: 2025 (csúszik) | EV-k, 5G-hálózatok, megújuló energia és tárolás | |
28. | NY Creates (IBM, Micron, Applied Mat., Tokyo E.) | New York, USA | 1 Mrd dollár New York államtól | 10 Mrd dollár | K+F | Bővítés | K+F | n. a. | n. a. | n. a. |
29. | Analog Devices | Oregon, USA | n. a. | 1 Mrd dollár | Félvezetők | Bővítés | n. a. | n. a. | Adatkonverziós, jelfeldolgozási és energiagazdálkodási technológia | 28–65 nm |
30. | NXP | Texas, USA | n. a. | 2,6 Mrd dollár | Félvezetők | Bővítés | n. a. | 2024 során kezdik meg | 5G- és kommunikációs infrastruktúra, ipari, űrkutatási és védelmi piacok | 28–45 nm |
31. | ESMC (Infineon, Bosch, TSMC, NXP) | Németország | n. a. | 10 Mrd euró | Félvezetők | Új gyár | n. a. | Építés alatt, üzemkezdet: 2027 (időben) | 12–28 nm | |
32. | Infineon | Németország | 1 Mrd euró | 5 Mrd euró | Félvezetők | Új gyár | n. a. | Építés alatt, üzemkezdet: 2026 (tervezett) | Autóipari és ipari ágazatok | 12–16 nm |
33. | STMicroelectronics | Olaszország | 40% | 5 Mrd euró | Félvezetők | Szilícium-karbid félvezetőszubsztrát-gyártó üzem | n. a. | Építés alatt, üzemkezdet: 2026 (tervezett) | Speciális, az EV-k energiahatékonyságát növelő mikrocsipek |
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime