Valerij Zaluzsnijt azért távolíthatta el az ukrán elnök, mert kérdéseket mert feltenni az öngyilkos kurszki akcióval kapcsolatban. Nem ő volt az egyetlen – nem is őt rúgták ki egyedül.  

Meglepő, de logikus információkat tárt a nyilvánosság elé a Politico. A lap szerint az ukrán hadseregben a politikai vérengzés akkor tört ki, amikor év elején Zelenszkij előhozakodott a kurszki offenzíva tervével. Az akkor (most pedig már egyre inkább) öngyilkos küldetésnek tűnő tervvel kapcsolatban több magas rangú katonatiszt is értetlenségének és aggodalmának adott hangot.  

Az offenzívát ellenzők között volt a kurszki betörésben főszerepet játszó elit alakulat, a 80. légideszantos dandár akkori parancsnoka, Emil Iskulov ezredes is, akinek júliusi kirúgásának („magasabb pozícióba helyezésének”) hivatalos magyarázatával adós maradt az ukrán vezetés. Annyi azonban már akkor kiderült, hogy a katonatiszt megtagadott egy olyan parancsot, amely szerinte meghaladta volna az alakulat képességeit és értelmetlenül veszélyeztette volna a katonák életét. A döntés akkora felháborodást keltett a hadseregen belül, hogy magas rangú parancsnokok sora tiltakozott nyilvánosan ellene, hangsúlyozva: az, hogy egy vezető (az ukrán erők eredményességét és a halálozási ráta elkerülhető emelkedését szem előtt tartva) kifogásokkal él egy értelmetlen parancs ellen, az egyébként is tragikus helyzetben nem indok a leváltására.  

Zaluzsnijt hamarabb utolérte a végzete: már februárban lapátra került, igaz, neki több volt a rovásán, mint Iskulovnak. Addigra a tábornok és Zelenszkij között eléggé elmérgesedett a viszony. A főparancsnok teljesen nyíltan beszélt az aggasztó emberhiányról és arról, hogy a 2022-es ukrán ellenoffenzíva gyakorlatilag az elindítása pillanatában véget is ért. Az elnök a Zaluzsnijt, a főparancsnok pedig a dilettáns politikai utasításokat hibáztatta a félresikerült hadműveletek miatt, konszenzusos megoldásként azonban a közvélemény felé mindketten a Nyugat lassú fegyverszállítását kommunikálták elsődleges okként. A tragikus színjáték része lett volna az is, hogy folyamatosan és párhuzamosan hangoztassák: az ellenoffenzíva nem ért véget, valójában megállás nélkül halad, csupán kissé hosszúra nyúlt. Ezt nem bírta tovább Zaluzsnij, az igazság kimondását azonban Zelenszkij soha nem bocsátotta meg neki, főként amiatt, mert a főparancsnok abban az időszakban nyitotta ki a száját, amikor az elnök minden energiájával azon volt, hogy a hazugságot hitesse el a külvilággal. 

A mostani hírek szerint azonban Zaluzsnij menesztésében vastagon benne volt, hogy értetlenségét fejezte ki a kurszki offenzíva kapcsán. A tábornoknak alapvetően azzal volt problémája, hogy Zelenszkij és köre semmilyen ötlettel nem rendelkezett arra az esetre, ha a támadás valóban sikeres lesz, az ukrán csapatok pedig elfoglalják Oroszország egy apró részét. Ott hibázott, amikor feltette a kérdést: „És mi lesz a második lépés?”. Miután soha nem kapott választ, csupán a kétségeit tudta kifejezni a tervvel kapcsolatban. Néhány napon belül le is váltották.  

Igazuk lehetett 

A jelenlegi kurszki helyzetet látva nem nagy merészség kijelenteni, hogy Zaluzsnijnak és az offenzívában kételkedőknek igaza volt. A Nyugat elismeri az ukrán sikereket, de egy pillanatig nem gondolja úgy, hogy az oroszok ne morzsolnák fel az ellenséges erőket, vagy hogy a támadás bármit is befolyásolna a háború menetén.  

Zaluzsnij utódja, Szirszkij tábornok és Zelenszkij makacsul kitart amellett, hogy az ukrán támadás hatására Moszkva majd az eddig elfoglalt ukrán területekről vezényel át csapatokat a kurszki régióba, így könnyebb lesz a Donyeckből kiszorítani őket – ennek azonban egyelőre semmi jelét nem látni. Sőt: amióta Ukrajna négydandárnyi jól kiképzett emberét a kurszki akcióba küldte, az oroszok még gyorsabban nyomulnak előre Ukrajnában. Az ukrán hadsereg veszteségei akkorára rúgnak, hogy a főparancsnok kénytelen a kurszki katonák közül visszacsoportosítani Ukrajna területére – vagyis éppen az ellenkezőjét érték el, mint amit terveztek. Ez azt is jelenti, amitől a nyugati elemzők a kezdetektől tartottak: a kurszki támadás nemcsak értelmetlen volt, de a törvényszerűen bekövetkező veszteségek miatt súlyosan demoralizáló hatású lesz nemcsak az ukrán hadseregre, hanem a közvéleményre is.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat / ZUMA Press