Szeptember eleje óta kísérjük figyelemmel a magyar EU-elnökség tevékenységét. Rendszeresen beszámolunk a legfontosabb eseményekről, hírekről, és hetente rövid összefoglalót készítünk az elnökség legfrissebb eredményeiről, kezdeményezéseiről. Elsődleges forrásunk az elnökség hivatalos oldala, a hungarian-presidency.consilium.europa.eu portál. Olvasóink számára ajánljuk, hogy kövessék figyelemmel a Makronóm.eu portálon megjelenő elemző cikkeinket is, amelyekben átfogó képet nyújtunk a magyar EU-elnökség aktuális fejleményeiről és a kapcsolódó európai uniós történésekről.   

Az elmúlt napok fontosabb eseményeinek pár mondatos, lényegre törő összefoglalója időrendben: 

Szeptember 11. 

A KAP irányai – az uniós agrárminiszterek informális találkozója 

Az uniós agrárminiszterek Budapesten tartott informális találkozójának középpontjában a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) irányai álltak. A magyar EU-elnökség célja, hogy egy gazdabarát, versenyképes és fenntartható agrárpolitika jöjjön létre, amely megfelel az éghajlati és környezeti kihívásoknak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a KAP-nak továbbra is erősnek és függetlennek kell maradnia az európai mezőgazdaság prosperálása érdekében. Az egyszerűsített kifizetési rendszer és a gyorsabb szabálymódosítások kulcsfontosságúak lesznek a gazdálkodók támogatásában. A tárgyalások során külön hangsúlyt kapott a természeti károk és a piaci válságok kezelése, valamint a mezőgazdasági biztosítások megerősítése. A találkozó csak az első lépés volt a közös tanácsi álláspont kialakításához, amelyet a következő hónapokban folytatnak. 

Szeptember 11. 

Informális vámunió tanácsi munkacsoport ülés Balatonfüreden 

Balatonfüreden tartották meg a magyar elnökség keretében a vámunió tanácsi munkacsoport informális ülését, amelyen az Európai Unió vámattaséi és szakértői vettek részt. A szeptember 9–11. között zajló esemény középpontjában a vámunió hosszú távú reformja állt, amely az Uniós Vámkódex felülvizsgálatát és egy új EU-s vámhatóság létrehozását célozza. A reformcsomag egyszerűsítené a vámeljárásokat, és egy közös uniós vámügyi adatközpontot hozna létre. A tagállamok ellenőrzési kapacitásait hatékonyabban tudnák irányítani a legfontosabb területekre. Az ülésen külön hangsúlyt kapott a reform informatikai vonatkozása, bemutatva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyon-kezelési stratégiáját. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vámuniót a reformnak jövőállóvá kell tennie, hogy az elkövetkező évtizedek kihívásaira gyorsabban és hatékonyabban tudjon reagálni. 

szeptember 12. 

A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a KAP-főigazgatók 

A budapesti találkozón Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy

a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítése kulcsfontosságú az európai mezőgazdaság jövője szempontjából. Az uniós agrárminiszterek szerint a jelenlegi szabályozási környezet túl bonyolult, és szükség van annak megváltoztatására, hogy a gazdálkodók jobban alkalmazkodhassanak a kihívásokhoz.

A magyar elnökség arra törekszik, hogy a tagállamok stratégiai tervei valóban stratégiainak és egyszerűsítettnek bizonyuljanak, gyorsabb módosítási lehetőségekkel. Magyarország a KAP keretében 2023–2027 között közel 5300 milliárd forint támogatást oszt szét, amelynek az 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát pedig környezeti és éghajlati célokra fordítja. Feldman szerint fontos, hogy a gazdálkodók érdekeltek legyenek a zöldátállásban. Christina Borchmann, az Európai Bizottság igazgatója szerint a stratégiai tervek végrehajtása sikeres, a tagállamok éves beszámolói időben megérkeztek, és eddig 17 módosítást fogadtak el. 

szeptember 14. 

Összegyűltek az EU gazdasági és pénzügyminiszterei 

Budapesten informális találkozót tartottak az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei Varga Mihály elnökletével. A kétnapos tanácskozás során sikeres konzultációk zajlottak a demográfiai kihívások és a fenntartható zöldátmenet finanszírozásának kérdéseiről. Varga Mihály kiemelte, hogy a demográfiai problémák – mint az elöregedő társadalmak és a vidék elnéptelenedése – komoly hatással vannak az EU versenyképességére és költségvetési fenntarthatóságára. Magyarország nagy hangsúlyt fektet a családok támogatására, elutasítva az illegális bevándorlást. A találkozón az IMF ügyvezető igazgatójának jelenlétében az alacsony jövedelmű országok támogatásának finanszírozási lehetőségeit is megvizsgálták, hiszen ezek segítése a globális gazdaság stabilitása szempontjából kulcsfontosságú. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a zöldmegállapodás céljai hatalmas forrásbevonást igényelnek, és Magyarország kiemelkedően teljesít a zöldberuházások terén, hozzájárulva az uniós klímacélok megvalósításához. 

szeptember 16. 

Árvizek: aktiválták az EU válságelhárítási mechanizmusát 

A Közép-Európát sújtó árvizekre válaszul a magyar elnökség szeptember 16-án kezdeményezte az uniós válságelhárítási mechanizmus aktiválását. Az érintett országok – Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – számára ez a mechanizmus hatékonyabb információmegosztást, könnyebb együttműködést és politikai szintű koordinációt biztosít a válságelhárításban. A mechanizmus aktiválása révén a tagállamok katasztrófavédelmi szakértői már másnap megkezdik az egyeztetést az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központtal és más releváns EU-s intézményekkel. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a gyors és összehangolt uniós döntéshozatalra a válságkezelés terén. 

szeptember 17. 

Az Uniós Ifjúsági Főigazgatók Találkozója 

Szeptember 9–11. között Budapesten rendezték az Uniós Ifjúsági Főigazgatók Találkozóját, amely az EU ifjúságügyi szakpolitikáit érintő legfontosabb fórum. Az eseményen az uniós tagállamok ifjúságügyi főigazgatói, az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Ifjúsági Fórum képviselői vettek részt. A központi téma az ifjúsági párbeszéd fejlesztése és a fiatalok részvételének erősítése volt az EU Ifjúsági Stratégia 2019–2027 keretében. Különös figyelmet fordítottak a vidéki fiatalok támogatására és az inkluzivitás növelésére, hogy a kevésbé elérhető fiatalok is képviselhessék érdekeiket. Nagy-Vargha Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a bevonásuk kulcsfontosságú az EU jövőjének alakításában. A találkozó tereplátogatásokkal zárult, amelyek során a résztvevők megismerhették a magyar ifjúsági programokat, többek között a gödöllői Cserkészházban és az SOS Gyermekfaluban. 

szeptember 19. 

A felsőoktatási és kutatási miniszterek informális találkozója 

Szeptember 16–17-én Budapesten, a Várkert Bazárban rendezték meg az uniós felsőoktatási és kutatási miniszterek informális találkozóját Hankó Balázs miniszter elnökletével. Az eseményen az EU, az Európai Gazdasági Térség, Svájc és az Európai Bizottság képviselői vettek részt, hogy megvitassák az európai felsőoktatás, kutatás és innováció jövőjét. Az első napon a delegációk az európai diploma kérdését, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat – köztük az agyelszívást és a képesítések elismerését – tárgyalták. A második nap középpontjában az európai kutatási és innovációs ökoszisztéma versenyképességének növelése állt Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vitaindító előadásával.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió versenyképességének erősítése érdekében biztosítani kell a kutatás szabadságát,

különös tekintettel a bonni nyilatkozat óta felmerült új kihívásokra. A kétnapos találkozó célja az volt, hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be a globális oktatásban, kutatásban és innovációban.

szeptember 20. 

A közlekedési miniszterek informális találkozója 

Szeptember 19–20-án Budapesten tartották a közlekedési miniszterek informális találkozóját, ahol az uniós miniszterek mellett a nyugat-balkáni, az EFTA-országok, Ukrajna, Moldova és Georgia képviselői is részt vettek. A megbeszélések középpontjában a közlekedési szektor versenyképességének növelése állt. Az első ülésszakon az EU és a szomszédos országok közötti összeköttetések javításáról, a közlekedés zöldítéséről, digitalizációjáról, valamint a jövőbeni finanszírozási lehetőségekről volt szó. A második ülésszakon a vasúti szektor került a fókuszba, különösen a nagy sebességű vasúti hálózat fejlesztése, a vidéki és városi területek összeköttetéseinek javítása, valamint a versenyképesség növeléséhez szükséges források mozgósítása. Az esemény célja, hogy elősegítse a közlekedési ágazat fenntartható fejlődését és az európai összeköttetések hatékonyabbá tételét. 

szeptember 20.  

Konferencia az ifjúsági munkaerő-kínálat mobilizálásának friss kihívásairól 

A megerősített ifjúsági garancia című konferencia a fiatalok foglalkoztatásának kihívásaira keresett megoldásokat. A rendezvény célja az ifjúsági munkaerő mobilizálása és a munkaerőpiaci részvételük növelése volt, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok integrációjának támogatására. A konferencia során bemutatták az Európai Szociális Alap Plusz társfinanszírozásával induló Ifjúsági Garancia Plusz programot, amely stratégiai fontosságú a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében. 

szeptember 20. 

A Szociális Védelmi Bizottság informális ülése 

Szeptember 17–18-án Budapesten rendezték meg a Szociális Védelmi Bizottság (SPC) informális ülését. A találkozó középpontjában a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása állt. Az EFTA-országok beszámoltak a foglalkoztatási és szociális helyzetükről, míg az Európai Bizottság bemutatta a fogyatékossággal élők számára nyújtott szociális szolgáltatásokat célzó kezdeményezést. A résztvevők megvitatták a gyermekvédelemről szóló bizottsági ajánlást, valamint az SPC folyamatban lévő tevékenységeit is. 

Szeptember 22. 

A Foglalkoztatási Bizottság informális ülése 

A magyar elnökség 2024. szeptember 19–20-án Budapesten tartotta a Foglalkoztatási Bizottság informális ülését. A résztvevők a fiatalok munkaerőpiaci integrációjának kihívásairól vitáztak a digitális átmenet és a munkaerőhiány kontextusában. A találkozó kiemelten foglalkozott a munkaerőhiány kezelésével, a foglalkoztatási ráta növelésével, különösen a pályakezdők körében. Emellett a mesterséges intelligencia és a munka jövője, valamint az európai foglalkoztatási fejlemények is napirenden voltak. 

A hírek teljes terjedelmükben megtalálhatók ezen a linken.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Council of the European Union/Copyright: European Union