Hatalmas lépést tesz Washington a kereskedelmi háború eszkalációja felé. A kormány be akarja tiltani az Amerikában értékesített autókban a kínai szoftverek és hardverek használatát. Az indoklás jól ismert: nemzetbiztonsági aggályok merültek fel.
Szinte még meg sem száradt a tinta az amerikai elnök aláírásával a kínai elektromos autókra kivetett 100 százalékos extravám papírján, de Washington már a következő csapást készíti elő. A Reuters értesülései szerint az Egyesült Államok kereskedelmi tárcája olyan javaslatot nyújt be, amely betiltja a csatlakoztatott járművekben a kínai szoftverek és hardverek alkalmazását.
A járművekben az önvezetést segítő funkciók, a távvezérlés és az internettel összekapcsolt technológiai megoldások egyre nagyobb teret nyernek, a kiberbiztonság tehát valóban elsődleges fontosságú: a gyártóknak érzékeny ellátási láncot kell felügyelniük ahhoz, hogy a jármű és annak adatai, illetve a környezetéből származó információk megfelelő titkosítással biztonságban legyenek. Az Egyesült Államok azonban nem amiatt aggódik, hogy kiberbűnözők vehetik át az irányítást a járművek felett: a Fehér Ház újabb lépése arra utal, hogy magát Kínát tekinti kiberbűnözőnek, amely eleve olyan szoftveres megoldásokkal operál a gyártás során, amelyek adatgyűjtéseikkel nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek Amerika számára.
Kína-fóbia újratöltve
Nincs már olyan terület az Egyesült Államok bármilyen szegmensű politikájában, ahol ne bukkannának fel a kínaiak mint nemzetbiztonsági kockázat. A folyamat több mint 20 éve tart: a Huaweit annak idején éppen azzal vádolták, amivel most a kínai járműveket – a fóbia a chipháborúba torkollott, most pedig a járműipart is egyik legérzékenyebb pontján ragadta meg. A Biden-kormány komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai vállalatok az amerikai járműtulajdonosokra és az infrastruktúrára vonatkozó adatokat gyűjtenek és továbbítanak Pekingnek, sőt: bármikor manipulálhatják is a szoftvereket. A rendelet tehát 2027-től kezdődően megtiltaná a kínai szoftverrel 2029-től pedig a hardverrel ellátott járművek importját és értékesítését, ez azonban már akkora lépés a kereskedelmi háborúban, amelyre Peking minden bizonnyal válaszolni fog.
Az Alliance For Automotive Innovation, a nagy autógyártókat, köztük a General Motorst, a Toyotát, a Volkswagent és a Hyundait képviselő csoport arra figyelmeztetett, hogy a járműgyártók által használt hardver és a szoftver cseréje időbe telik. A csoport megjegyezte, hogy az összekapcsolt járművek hardverét és szoftverét világszerte fejlesztik, beleértve Kínát is, de nem tudta részletezni, hogy milyen mértékben vannak jelen a kínai gyártású alkatrészek az amerikai modellekben.
Gina Raimondo kereskedelmi miniszter volt az, aki a kínai autókat mint lehetséges kémfegyvert jellemezte, azzal érvelve, hogy amennyiben Peking úgy érezné, eljött a „csapás” ideje, az autókba telepített szoftvereket rosszindulatú programokkal manipulálva megbéníthatja az amerikai infrastruktúrát. „Kína eláraszthatja a piacunkat járműveivel, ami kockázatot jelent a nemzetbiztonságunkra. Ezt nem engedhetem” – mondta Joe Biden elnök, beleszőve mondatába a szót, amellyel az Egyesült Államok minden kereskedelmi tiltó rendelkezést megmagyaráz. Donald Trump annak idején előszeretettel alkalmazta a nemzetbiztonsági kockázat kifejezést minden újabb extravám bevezetésénél, de ő legalább nem csinált titkot belőle, miért teszi. Mint mondta: „Mi lehet nagyobb nemzetbiztonsági probléma, mint az amerikai gazdaság helyzete?”.
A helyzet változatlan: a kínai járművek szoftveresen is csúcsformában vannak (ez éppen az a szegmense az elektromosautó-iparnak, amit például a németek meg sem tudtak/tudnak közelíteni). A Bloomberg Intelligence becslései szerint az összekapcsolt járművek 2030-ra csaknem 750 milliárd dollár értékű globális piacot alkotnak majd, márpedig Kína ebből a tortából is a legnagyobb részt szeretné kikanyarítani magának. Ha az Egyesült Államok sem tud versenyben maradni Pekinggel, jöhet a jól bevált nemzetbiztonsági kockázat indok és az azzal járó tiltás. Minden velejárójával együtt.
Csakhogy ez most mást is érint
Nem lehet azt állítani, hogy kínai autók tömegei lepnék el az amerikai utakat. Az agresszív terjeszkedést Biden 100 százalékos extravámja jelentősen lelassította, ám a legnagyobb probléma Mexikó felől érkezhet. A két ország között szabadkereskedelmi egyezmény áll fenn, vagyis ha a BYD-nak sikerül Mexikóban gyárat építenie, onnan minden büntetővám nélkül juttathatná el az autóit az Egyesült Államok piacára. A szoftvertörvény pontot tenne ennek az ügynek a végére is – hiába a szabadkereskedelmi megállapodás, ha a járműben a tiltott kínai termékek vannak.
És hogy mindez hogyan kapcsolódik Magyarországhoz? Az Egyesült Államok eddig minden kereskedelmi korlátozásba megpróbálta a szövetségeseit is bevonni. A chipháború, amelyet Washington indított, belerángatta a kereskedelmi konfliktusba Japánt és Hollandiát is – utóbbi az EU-s egységes kereskedelmi vonalának köszönhetően az egész blokkra hatással van és volt. Valószínűsíthető, hogy ez esetben is ez fog történni. Miután a brüsszeli kereskedelmi politika (az európai autógyártók tiltakozása ellenére) zömében az amerikait másolja (az extravámok kivetése a kínai autókra ugyanúgy megtörtént, még ha eddig csak ideiglenes jelleggel is), könnyen elképzelhető, hogy a biztonsági kockázat kifejezés hamarosan sűrűn fogja elhagyni a brüsszeli bürokraták száját a kínai autókkal kapcsolatban. Azt pedig, hogy ez mit jelenthet például a Szegeden első európai gyárát építő BYD, azon keresztül pedig a magyar járműipar számára, nem kell különösebben részletezni.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
