Júliusban is dinamikusan, az elmúlt hónapokban tapasztalható ütemben, 13,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ami 4,1 százalékos infláció hatását is figyelembe véve 9,4 százalékos reálbér-növekedést jelent.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
A megelőző hónapokhoz hasonlóan júliusban is a költségvetési szféra húzta a béremelkedést, itt 17,5 százalékkal emelkedett az átlagos kereset, köszönhetően az év eleji pedagógusbér-emelés nyomán 28,4 százalékkal emelkedő átlagbérnek az oktatás területén, de a közigazgatásban és az egészségügyi szektorban is 10 százalék feletti bérdinamikát láthatunk. Utóbbi területen viszont lassult a dinamika, amelyet a tavaly júliusi bérfejlesztés bázisba kerülése okozott.
A versenyszférában ezzel szemben 12,7 százalékra gyorsult a béremelkedés üteme júliusban. A gyorsulás az iparhoz és az építőiparhoz kötődött, előbbi esetében a júliusi bérdinamika közel 4 százalékponttal meghaladta a megelőző havit.
Az ipar esetében a külső kereslet okozta bizonytalanság szerepét kell kiemelni a béremelések kapcsán, annak gyengélkedése óvatosságra intheti a vállalati döntéshozókat a bértárgyalások során.
Mindössze két szegmens volt, ahol nem mért a KSH két számjegyű béremelkedést, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban, miközben 20 százalék feletti bérdinamika csak az oktatás, illetve a bányászat, kőfejtés ágazatban következett be. Ez is mutatja, hogy a most tapaszalt béremelkedés a gazdaság széles rétegét érinti.
Milyen folyamtok vannak a háttérben?
Továbbra is kedvező folyamatot tükröz, hogy a mediánkereset júliusban is gyorsabban nőtt, 16,5 százalékkal, mint az átlagkereset. Ez azt jelzi, hogy a béremelkedés nagyobb részben a bérskála alsó részeiben valósul meg, amely a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növekedésére vezethető vissza. Az alsóbb bérkategóriák béremelkedése a magas foglalkoztatási szint fennmaradásával együtt támogatja a jövedelmi különbségek mérséklődését.
Mi várható az év egészében és jövőre?
A jelenleg tapasztalt bérdinamika év végéig fennmaradhat, így a 4 százalék alatti infláció hatását is figyelembe véve éves átlagban 9 százalék közeli ütemben nőhetnek a reálbérek.
Várakozásaink szerint jövőre is fennmaradhat a 10 százalékot meghaladó nominális béremelkedési ütem,
ezt az eddigi bejelentések alapján 12 százalék körül emelkedő minimálbérek, valamint a pedagógusok 21 százalékos jövő évi bérfejlesztése is támogatja, míg a gazdasági környezet javulása szintén a gyors ütemű bérkiáramlás irányába hat. A jövőre várhatóan tovább, éves átlagban 3,4 százalékra, lassuló inflációval együtt 6 százalék körüli reálbér-emelkedést prognosztizálunk. Ez pedig az óvatossági motívum folytatódó oldódásával ismét jelentős fogyasztásnövekedést indukál, amely tétel így újból a gazdasági növekedés fő motorja lehet.
Már 11. hónapja emelkedik a fizetések reálértéke
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában a bruttó átlagkereset 636 700 forintra nőtt, így az év hetedik hónapjában is kiemelkedő volt a hazai bérnövekedés üteme. A bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 78 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal emelkedett.
Júliusban a reálbérek kiemelkedő mértékű növekedése tovább folytatódott, a fizetések vásárlóereje 9,4 százalékkal nőtt. Ez továbbra is az alacsony szintre szorított és ott is tartott inflációnak, valamint a magas bérnövekedésnek köszönhető. A vásárlóerő nagymértékű emelkedése hozzájárul a fogyasztás, így a gazdasági teljesítmény növekedéséhez.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, már 11. hónapja emelkedik töretlenül a fizetések reálértéke, ami mellett a foglalkoztatottság is folyamatosan bővül. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza.
A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy – különösen a minimálbér tekintetében – tovább fokozza a bérek növekedési ütemét, ezáltal kiemelten támogatva az alacsonyabb jövedelműeket. A munkaadók és a munkavállalók közti tárgyalások jelenlegi is zajlanak, azonban a kormány támogatja, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr