A nemzetgazdasági miniszter munkaebéd keretei között találkozott Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszterrel, Tomislav Momirović szerb bel- és külkereskedelmi miniszterrel, Blendi Gonxhja albán gazdasági, kulturális és innovációs miniszterrel, Ljiljana Lovrić bosznia-hercegovinai külkereskedelmi és gazdasági ügyekért felelős miniszterhelyettessel, Rozeta Hajdari koszovói ipari, vállalkozási és kereskedelmi miniszterrel, Besar Durmishi észak-macedón gazdasági és munkaügyi miniszterrel és Nik Gjeloshaj montenegrói gazdaságfejlesztési miniszterrel. 

A gazdasági növekedés üteme a nyugat-balkáni országok esetében 2019–2023 között átlagosan 2,8 százalék volt, míg a koronavírus-járványt követő 2021–2023-as helyreállási időszakban átlagosan 5,3 százalékot tett ki. Idén a Nyugat-Balkán országainak a GDP-je átlagosan 3,2, 2025–2029 között pedig 3,5 százalékkal növekedhet az IMF várakozásai szerint.  

Ez nagyobb ütemű bővülés, mint a világgazdaság egészére várt 3,1 százalékos növekedés, és jelentősen túlszárnyalja az eurózóna 1,3 százalékra becsült átlagos GDP-emelkedését is. 

Nagy Márton kiemelte: Magyarország és az Európai Unió érdeke is az, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb csatlakozzanak a közösséghez, hiszen új lendületet adhatnak az uniós gazdaságnak, és ez az európai versenyképesség megmentésének egy lehetséges formája lehet. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Európának versenyképesebbé kell válnia, ha nem akar lemaradni a globális versenytársaival szemben.  

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának támogatása mellett ezért a magyar soros elnökség keretében kidolgozás alatt áll egy új versenyképességi megállapodás, amelyet októberben mutatnak be.  

Mindennek a kulcsát a konnektivitás megőrzése, a stratégiai partnerségek széles hálózatának létrehozása jelentheti, ami erősebbé teheti az EU-t. A magyar kormány szerint gazdasági semlegességre, a gazdaság találkozási pont jellegének erősítésére kell törekedni, ahol a nyugati és keleti tőke, valamint technológia összekapcsolódik. A miniszter hozzátette: a Berlini folyamat számos kiemelt projektje mutat követendő példát erre, ráadásul az autópályák, a vasutak vagy a transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó fejlesztése kifejezetten kedvező hazánk számára is. Ezért a regionális együttműködés elmélyítése érdekében ezen fejlesztések széles körű támogatására van szükség, amely az Európai Unió és a térség országai számára kölcsönösen előnyös. A tárcavezető aláhúzta, hogy Magyarország az egyik legfontosabb kapuja a nyugat-balkáni országok EU-hoz való csatlakozásnak, és hazánk teljes mértékben támogatja a társulási törekvéseiket, ugyanis nincs uniós versenyképességi ugrás a nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése és csatlakozása nélkül. 

A Berlini folyamatot 2014-ben hozták létre a hat nyugat-balkáni ország (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Koszovó) és a berlini folyamat fogadó országai, valamint az EU közötti együttműködés fokozására szolgáló platformként. Fennállásának 10 éve alatt a Western Balkans Investment Framework (WBIF) 24 kiemelt projektet hagyott jóvá, összesen mintegy 3,4 milliárd euró értékben. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás