Az amerikai igazságügyi minisztérium pert indított a Visa ellen, amely a világ legnagyobb fizetési hálózatának üzemeltetője. Azt állítják, hogy a vállalat illegálisan monopolizálta az ország betéti kártyapiacát, és olyan intézkedésekkel vádolják, amelyekkel kihasználta az erőfölényét a riválisok visszaszorítására.  

A vállalatot évek óta fokozott ellenőrzésnek vetik alá. Az igazságügyi minisztérium trösztellenes részlege már 2021-ben vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Visa alkalmaz-e versenyellenes gyakorlatokat a betétikártya-piacon. Tavaly a vizsgálódást nyomozási felszólítás követte, amelyben dokumentumokat kértek be a Visától az Egyesült Államokban folytatott betéti kártyás gyakorlatairól és a más fizetési hálózatokkal folytatott versenyről. 

Ezt követően meglepő gyorsasággal peren kívüli megegyezés született a Visa és a Pulse Network között, amely még 2014-ben szintén azzal vádolta a Visát, hogy akadályozza a versenyt a több milliárd dolláros betéti kártyás hálózati szolgáltatások piacán, ami miatt a kereskedők magasabb díjat fizetnek. A Pulse Network a Discover Financial Services digitális banki és fizetési szolgáltató holding keretébe tartozik a Discover vagy a Diners Club márkájú hitelkártyával.  

A Visa riválisa, a Mastercard korábban hasonló trösztellenes vizsgálatokkal nézett szembe az amerikai betéti programjával és a más fizetési hálózatokkal folytatott versennyel kapcsolatban. 

A vád 

A manhattani szövetségi bíróságon kedden benyújtott polgári panaszban azt állították, hogy az Egyesült Államok legnagyobb fizetési hálózata mögött álló cég „elszigeteli magát a versenytől” a betéti piacon azzal, hogy „kizáró megállapodások hálóját” kényszeríti a kereskedőkre és a bankokra, amelyek büntetik azokat az ügyfeleket, akik átirányítják a tranzakciókat más hálózatokra.  

Az Egyesült Államokban a betéti tranzakciók több mint 60 százaléka a Visa betéti hálózatán bonyolódik le – ez az erőfölény lehetővé teszi, hogy évente több mint 7 milliárd dollár feldolgozási díjat számítson fel – állt a panaszban.  

A tipikusan bankok által kibocsátott betéti kártyák lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy közvetlenül a számlájukról vonjanak le pénzt, és a fizetési vállalatok, például a Visa, megkönnyítik az átutalást. Ezért természetesen díjat szab ki, és a főügyész állítása szerint a Visa a hatalmát olyan jogellenes díjak felszámolására használta, amelyek messze magasabbak, mint amit egy versenypiacon felszámíthatna. A kereskedők és a bankok ezeket a költségeket a fogyasztókra hárítják az árak emelésével, a minőség vagy a szolgáltatások csökkentésével. 

Ennek eredményeképpen a Visa jogellenes magatartása nemcsak egy-egy dolog árát befolyásolja – hanem szinte mindegyikét. 

A cég a maga részéről a vádat alaptalannak nevezte. Azt mondta, hogy „az áruk és szolgáltatások kifizetésének új módjait kínáló vállalatok egyre bővülnek”, és a minisztérium „figyelmen kívül hagyja azt, hogy a Visa csak egy a versenytársak közül a növekvő terheléssel jellemezhető piacon területen”.  

A Visa dominanciáját a 2010-es évek elején két oldalról is fenyegették. Egy akkoriban elfogadott törvény előírta, hogy a betéti kártyáknak legalább két választási lehetőséget kell kínálniuk, valamint ekkor jelentek meg a fintechversenytársak, mint például a PayPal, a Square és az Apple Pay.  

A panasz szerint a Visa egzisztenciális fenyegetésnek tartotta az Apple Payt, tekintettel arra, hogy egyre több fogyasztó és kereskedő használta azt. Miután 2014-ben aláírták az első szerződést a Square-rel, a Visa egyik vezetőjét idézték, aki azt mondta, hogy „rövid pórázon tartjuk a Square-t” – áll a periratban.  

A minisztérium szerint a Visa „hatalmas árkot” épített ki az üzleti tevékenysége köré mind a kártyákat kibocsátó bankokkal, mind a kártyákat elfogadó kiskereskedőkkel való kapcsolatán keresztül. Állításuk szerint a vállalat elfojtotta a versenyt azáltal, hogy „nagyvonalú pénzügyi ösztönzőket” kínált a partnereknek, vagy büntetődíjak kivetésével fenyegetőzött a potenciális versenytársakkal szemben. 

Például rendszeresen kötött olyan szerződéseket kereskedőkkel és bankokkal, amelyek jelentős kedvezményeket kínáltak, amennyiben bizonyos mennyiségű tranzakciót a Visa hálózatán keresztül bonyolítanak. A vád szerint a csoport által meghatározott volumenhatárok lényegében arra kényszerítik a kereskedőket, hogy szinte mindig a Visát válasszák, még akkor is, ha a versenytársak tranzakciónként lényegesen alacsonyabb árakat ajánlottak. 

A trösztellenes ügynökségek alaposan vizsgálták a Visa versenytársait is. A Mastercard tavaly megállapodást kötött az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal annak érdekében, hogy rendezze azokat a vádakat, amelyek szerint jogellenesen kényszerítette a kereskedőket arra, hogy a fizetési hálózatán keresztül irányítsák a bankkártyás fizetéseket. 

Kedden, a per bejelentése után a Visa részvényei 5,5 százalékos mínuszban zártak.