Ukrajnának el kell fogadnia, hogy lesznek olyan területek, amelyek – legalábbis egy ideig – orosz megszállás alatt maradnak. Emellett Kijevnek a realitás talaján állva kell megfogalmaznia háborús céljait – vélekedett Petr Pavel cseh elnök, egy a The New York Timesnak adott interjúban. 

Pavel realista szemléletre buzdít 

Az amerikai lap Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatójaként írja le Pavelt, aki viszont hangsúlyozta, hogy az ukránoknak és szövetségeseiknek szembe kell nézniük a valósággal, főleg az egyre növekvő „háborús kimerültség” fényében. 

„A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a megszállt ukrán területek egy része ideiglenesen orosz ellenőrzés alatt marad” – mondta a cseh elnök. Hozzátette, hogy az „ideiglenes” időszak akár éveket is jelenthet. Szerinte akár Ukrajna, akár Oroszország vereségéről beszélni irreális, mivel „egyszerűen egyik sem fog megtörténni. A megoldás inkább valahol a kettő között lesz”. Kiemelte, hogy sem Kijevnek, sem Moszkvának nem szabad a végsőkig kitolni a céljait, így  

ukrán részről egyáltalán nem nevezhető józan elképzelésnek a Krím visszaszerzése, míg Oroszország sem követelheti a jelenleg teljesen, illetve részlegesen megszállt területek hivatalos átadását. 

Habár a cseh elnöki poszt meglehetősen jelképes, a nagy támogatottságot élvező Pavel véleménye sokban egyezik a Petr Fiala vezette jobbközép kormány nézeteivel, és az elnöknek a katonai szaktudása (korábban cseh vezérkari főnök és a NATO Katonai Bizottságának elnöke is volt) miatt jelentős befolyása van a biztonsági kérdésekben is. 

Pavel véleményét Jan Lipavský kalózpárti külügyminiszter is osztotta, hozzátéve, hogy Kijev jelenleg képtelen az összes elveszített területét visszaszerezni. „Ez a valóság” – mondta, azonban tisztázta, szerinte ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnára nyomást kellene gyakorolni az oroszoknak való területátadás irányába, hiszen ez legitimálná az agresszor követeléseit. 

Csökkenő lelkesedés, hárított felelősség 

A cseh külügyminiszter a legfontosabb alapelveket hangsúlyozta, beleértve az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott tételek betartását és a területi integritás védelmét. „Az ukrán területek sorsáról az ukránoknak kell dönteniük” – ismételte a legtöbb nyugati vezető álláspontját újságírói kérdésekre válaszolva, New Yorkban. Ez a gondolkodás mára egybecseng a Nyugat vezető hangjaival, amelyek szerint a rendezés felelőssége csakis Moszkván és Kijeven áll. 

Annak ellenére, hogy Csehország – Lengyelország és a balti államok mellett – Ukrajna elkötelezett támogatója,  

az országban egyre nagyobb a belső nyomás a segélyezés mértékének csökkentésére és hogy Kijevet a Moszkvával való megegyezésre ösztönözzék. 

Egy nyári felmérés szerint a csehek majdnem kétharmada a konfliktus gyors rendezését támogatná, még akkor is, ha ez ukrán területveszteségekkel járna. Egy másik, korábbi kutatás pedig kimutatta, hogy a csehek 54 százaléka ellenzi, hogy Prága a cseh lőszerkezdeményezés néven ismert több milliárd dolláros program keretében fegyvereket küldjön Kijev számára. A védelmi minisztérium által irányított, Németország és más európai uniós országok által finanszírozott projekt során Ukrajna több százezer tüzérségi lövedéket kapott, amelyet cseh fegyverkereskedők törökországi és más gyártóktól szereztek be. 

(Források: Prague Morning; New York Times) 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Pražský Hrad/Zuzana Bönisch