Gazdasági stimulus: egy újabb kísérlet a korábbi növekedés visszahozására 

Kína ismét a globális figyelem középpontjába került a gazdaság élénkítésére tett kísérletei révén. A világgazdaság második legnagyobb motorja, amely az elmúlt években jelentős növekedési lassulást mutatott, egy új, átfogó gazdasági mentőcsomagot hirdetett meg. Ez célzott intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a deflációs nyomás mérséklése, az ingatlanpiac stabilizálása, valamint a tőzsdék és a befektetők megnyugtatása. 

A Kínai Népbank (PBOC) számos pénzügyi intézkedést hozott, köztük a kulcsfontosságú rövid távú kamatlábak csökkentését és a bankok tartalékrátájának mérséklését, ami a legalacsonyabb szintre került 2018 óta. Ezeket a lépéseket egy szokatlan közös sajtótájékoztatón jelentették be a kínai pénzügyi szabályozó hatóságok vezetői.  

Kínában eddig nem volt példa arra, hogy ilyen jelentős gazdasági intézkedéseket egyetlen nap alatt vezessenek be, ami világosan mutatja a kormány aggodalmát a növekedés lassulása miatt.  

A gazdaság fellendítéséhez szükséges pénzügyi lépések 

Pan Kung-seng, a Kínai Népbank kormányzója kulcsfontosságú lépésként bejelentette a bankok kötelező tartalékrátájának (RRR) csökkentését, valamint a hitelköltségek mérséklését, különös tekintettel a bajban lévő ingatlanpiacra. Az intézkedések között szerepel a jelzáloghitelek 5,3 ezermilliárd dolláros hitelköltségének csökkentése, valamint a második lakás vásárlására vonatkozó szabályok enyhítése. 

Kína rendkívüli mértékű gazdasági élénkítő intézkedéseket jelentett be ezen a héten, amelyek célja a növekedés 5% körüli célpályára állítása. Íme a legfontosabb intézkedések és várakozások részletesen, pontokba szedve:

Kamatcsökkentések:
– 7 napos irányadó kamat: A Kínai Népi Bank (PBOC) csökkentette a 7 napos visszavásárlási megállapodás kamatlábát 1,7%-ról 1,5%-ra. Ez várhatóan a hitel- és betéti kamatok csökkentését is eredményezi.
– Közép- és hosszú lejáratú hitelkamatok (MLF): A PBOC története legnagyobb mértékű csökkentését hajtotta végre az egyéves MLF kamatlábán.
– Egyéves hitelkamatláb (LPR): Az LPR, amely a vállalati és lakossági hitelek, például a jelzáloghitelek referenciaértéke, várhatóan október 21-én kerül bejelentésre.
– További csökkentések: A Politikai Bizottság a kamatcsökkentések „erőteljes” végrehajtására szólított fel, ami további enyhítések lehetőségét jelzi.

Kötelező tartalékolási ráta (RRR) csökkentések:
– RRR csökkentés: A PBOC 0,5 százalékponttal csökkentette a kötelező tartalékolási rátát, lehetővé téve a bankok számára, hogy több hitelt nyújtsanak.
– További csökkentések: Az év végéig további RRR-csökkentésekre is lehetőség van.

Ingatlanpiaci támogatás:
– Jelzáloghitel kamatcsökkentés: A fennálló jelzáloghitelek kamata átlagosan fél százalékponttal csökken.
– Önerő csökkentése: A második lakás vásárlásához szükséges minimális önerő 25%-ról 15%-ra csökken, ami megegyezik az első lakás vásárlásához szükséges önerővel.
– Újratárgyalás és refinanszírozás: A hitelfelvevők újratárgyalhatják a feltételeket jelenlegi hitelezőjükkel, és lehetőségük nyílhat más banknál történő refinanszírozásra is.
– Újrahitelezési program: A PBOC kibővíti az állami tulajdonú vállalatok számára nyújtott újrahitelezési programját az eladatlan ingatlanok felvásárlására. A bankhitelek 100%-át biztosítja majd ilyen vásárlásokhoz.
– További intézkedések: A Politikai Bizottság ígéretet tett arra, hogy intézkedéseket hoz az ingatlanpiac „csökkenésének megállítására”.
– Korlátozások feloldása: Kína fontolóra veszi a lakások vásárlására vonatkozó néhány legnagyobb fennmaradó korlátozás feloldását, beleértve a nem helyi lakosokra vonatkozó korlátozásokat is olyan nagyvárosokban, mint Sanghaj és Peking.

Részvénypiac:
– Csereprogram: A PBOC egy csereprogramot indít, amely lehetővé teszi az értékpapír-kereskedő cégek, alapok és biztosítótársaságok számára, hogy a PBOC pénzét részvények vásárlására használják fel. A program kezdeti értéke 500 milliárd jüan (71 milliárd dollár), a lehetséges felső határ pedig 1,5 ezermilliárd jüan.
– Újrahitelezési program: Egy újrahitelezési program indul a tőzsdén jegyzett vállalatok és fő részvényesek számára, hogy visszavásárolhassák részvényeiket és növelhessék részesedésüket. A program kezdeti értéke 300 milliárd jüan, a lehetséges felső határ pedig 900 milliárd jüan.
– Stabilizációs alap: A PBOC fontolóra vesz egy részvénypiaci stabilizációs alap létrehozását.
– Fúziók és felvásárlások: Hamarosan új intézkedések kerülnek bejelentésre a fúziók és felvásárlások ösztönzésére.

Tőkeemelés a főbb bankok számára:
– Tőkeemelés: A hat legnagyobb kereskedelmi bank alapvető elsődleges tőkéjét megemelik, a finanszírozás főként új, speciális államkötvények kibocsátásából származik. A tőkeemelés összege akár ezermilliárd jüan is lehet.
–Jelentősége: Ez lesz az első alkalom a 2008-as globális pénzügyi válság óta, hogy Peking tőkét injektál a nagy bankjaiba.

Speciális államkötvények:
– Kibocsátás: A Pénzügyminisztérium 2 ezermilliárd jüan értékű speciális államkötvényt tervez kibocsátani idén.
– Felhasználás: A finanszírozás egyenlően oszlik meg a fogyasztás ösztönzése és az önkormányzatok adósságproblémáinak kezelése között.

Ezek az intézkedések együttesen Kína elkötelezettségét mutatják a gazdasági növekedés élénkítése iránt. A részletek még nem ismertek minden intézkedés esetében, de a bejelentések szokatlan üteme és intenzitása a sürgősség érzetét jelzi Pekingben.

Az intézkedések hatásai azonnal megmutatkoztak a részvénypiacon: a kínai CSI 300 részvényindex 4,3 százalékkal emelkedett, szinte eltüntetve az év eddigi veszteségeit. A tőzsdék mellett a nyersanyagpiacok is reagáltak, sőt a kínai tízéves államkötvények hozama is 2,06 százalékra nőtt, míg a jüan értéke stabil maradt a dollárral szemben. Mindezek ellenére számos szakértő szerint továbbra is kérdéses, hogy a most bevezetett intézkedések elegendők lesznek-e a hosszú távú növekedési kihívások megoldására, különös tekintettel a deflációs veszélyre és az ingatlanpiaci válságra. 

Nehéz megmondani, mi lehet az a csodafegyver, ami mindent megold”  

– mondta Ken Wong, az Eastspring Investments hongkongi részvényportfólió-specialistája a Bloombergnek, hozzátéve, hogy bár a pénzügyi könnyítések fontosak, további lépésekre lesz szükség a negyedik negyedévi növekedés megszilárdításához. 

Az ingatlanpiac: Kína legnagyobb kihívása 

Az ingatlanpiac válsága továbbra is a kínai gazdaság egyik legnagyobb problémája, ugyanis ami egykor a gazdaság növekedésének egyik fő motorja volt, az elmúlt években jelentős visszaesést mutatott.  

Az ingatlanfejlesztők tömeges eladósodása, a lakásárak folyamatos esése, valamint az új ingatlanok iránti kereslet drasztikus visszaesése mind azt mutatja, hogy a szektor helyzete súlyos. 

A lakásárak augusztusban a legnagyobb csökkenést mutatták 2014 óta, ami jelentős kihívással szembesíti a kormányt. Az ingatlanpiaci problémák, vagyis a lakásárak folyamatos esése és a jelzáloghitelek terhe komoly hatással vannak a gazdaság többi részére is, különösen a háztartások fogyasztási hajlandóságára. Sokan halogatják a nagyobb kiadásokat, mivel nem bíznak abban, hogy a lakásárak stabilizálódni fognak.  

A jelzáloghitelek kamatának csökkentése és a második ingatlanvásárlás könnyítése azonban kérdéses, hogy elegendő-e ahhoz, hogy felélénkítse az ingatlanpiacot. Az elmúlt hónapokban a lakossági fogyasztás is jelentősen visszaesett, mivel a munkahelyi leépítések és a vállalati profitok csökkenése egyre komolyabb fenyegetést jelent.  

A PBOC kormányzója által bemutatott intézkedések arra engednek következtetni, hogy a kormány a lakossági fogyasztás fellendítésére is készül. A helyzet megoldásához azonban további célzott fiskális intézkedések is szükségesek lesznek, különösen az önkormányzatok adósságkezelése és az infrastrukturális beruházások területén. 

Larry Hu, a Macquarie Group Kína-gazdasági szakértője így fogalmazott: 
„A mai sajtótájékoztató célja az volt, hogy visszaadja a piaci bizalmat. A további növekedéshez azonban összehangolt lépésekre lesz szükség, különösen a fiskális oldalról.”  

Raymond Yeung, az ANZ vezető Kína-gazdasági elemzője szerint „túl korai lenne azt mondani, hogy ezek az intézkedések meghozzák a várt eredményeket. Még mindig nem tudjuk, hogy a jelzálogkamat-csökkentés elegendő lesz-e az ingatlanpiac fellendítéséhez.” 

A Politikai Hivatal ígérete: nagyobb állami beruházások 

Két nappal a monetáris lazító intézkedések bejelentése után a Kínai Kommunista Párt Politikai Hivatala összehívott egy cikluson kívüli ülést, amelynek középpontjában a gazdaságpolitika állt, hogy további költségvetési expanzió mellett érveljen. Az ülésen Kína legfelsőbb vezetői, köztük Hszi Csin-ping elnök, ígéretet tettek arra, hogy fokozzák az állami beruházásokat és növelik a fiskális támogatást. Az időzítés is jelezte a helyzet komolyságát, hiszen szeptemberben ritkán tartanak ilyen témájú üléseket. Az elemzők szerint mindez az egyre növekvő deflációs nyomásra adott válasz. 

A központi kormányzat már korábban is jelentős államkötvény-kibocsátást tervezett, mintegy 5 ezermilliárd jüan értékben, ám ezek nagy részét infrastrukturális beruházásokra és egyéb projektekre szánták. Szakértők szerint az igazán hatékony gazdasági élénkítéshez legalább 10 ezermilliárd jüanra lenne szükség, amelyet elsősorban a háztartások számára kellene irányítani, nem pedig ipari projektekre. 

A Hivatal a fogyasztás élénkítését, a középosztály és az alacsony jövedelmű csoportok bérének növelését, valamint a külföldi befektetések ösztönzését is kulcsterületnek nevezte meg. Kiemelten fontos a munkavállalás elősegítése a főbb csoportok, például a friss diplomások, vidékről városba költöző munkavállalók és a szegénységből kilábalók számára. 

Az állami beruházások azonban nem minden esetben elegendők a válság kezelésére, ahogy azt a múltbéli válságok is mutatták. 2008-ban, a globális pénzügyi válság idején Kína egy hasonlóan nagy volumenű gazdasági csomaggal próbálta helyreállítani a növekedést, ami a világgazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. Most azonban a gazdasági helyzet más: a belső fogyasztás súlyosan visszaesett, és a defláció veszélye fenyeget. 

Egy megfelelő újraélénkítés vagy egy nagyon gyenge valutaárfolyamot, vagy agresszív fiskális ösztönzőket igényel” 

 – véli Homin Lee, a Lombard Odier vezető makrostratégája. 

A hivatali ülésén megígérték azt is, hogy további támogatást nyújtanak az ingatlanfejlesztőknek, valamint a lakástulajdonosoknak, hogy stabilizálják a piaci helyzetet. 

Részvénypiaci fellendülések: a legnagyobb heti növekedés 2008 óta 

Az elmúlt hetekben Kína nemcsak a gazdaság élénkítését célzó lépéseket tett, hanem a tőzsdei befektetéseket is igyekezett ösztönözni. A Kínai Népbank egy 800 milliárd jüanos (113 milliárd dolláros) likviditási alapot jelentett be, amely célzottan a tőzsdei szereplők és a nem banktípusú pénzügyi intézmények számára biztosítana forrást részvény-visszavásárlásokra és további befektetésekre. Az intézkedések bejelentése után a kínai tőzsdék forgalma rekordszintet ért el. 

Kína részvénypiacai az elmúlt hét során a legnagyobb emelkedést produkálták 2008 óta, miután Peking bejelentette az új gazdasági mentőcsomagot.  

A CSI 300 index, amely a sanghaji és sencseni tőzsdén jegyzett vállalatokat tartalmazza, 15,7 százalékos növekedést mutatott egyetlen hét alatt. Ez a legjobb teljesítményük 2008 novembere óta, amikor Kína hasonló intézkedéseket hozott a globális pénzügyi válság hatásainak kezelésére. A hongkongi Hang Seng index szintén rekordokat döntöget: e heti teljesítménye meghaladta a 12 százalékot, ami az elmúlt két évtized legjobb eredménye. 

Az emelkedés nem csak a kínai piacokon volt érezhető: az európai részvények és az ipari fémek piacai is profitáltak Kína lépéseiből. Az ázsiai nagyhatalom a világ második legnagyobb gazdasága, és kulcsszerepet játszik a világgazdaság stabilitásában és növekedésében. Az elmúlt hetekben a kínai gazdasági stimulus hatására az európai és amerikai tőzsdék is fellendültek, különösen azok a szektorok, amelyek nagyban függenek a kínai fogyasztástól. Az ipari fémek, mint például a réz és az alumínium, amelyek kulcsfontosságúak a kínai ipar számára, szintén jelentős áremelkedést mutattak a kínai kereslet újjáéledése miatt. 

A tőzsdék szárnyalásának egyik fő oka a kínai hatóságok által bevezetett intézkedések voltak, amelyek a tőkepiacok stabilizálására irányultak. A Sanghaji Értéktőzsde figyelmeztetést adott ki a „rendkívül lassú tranzakciós sebességekről”, amelyet a piaci őrület okozott. A Bank of America elemzője, Winnie Wu szerint ez az első alkalom, hogy a kínai kormány a tőzsdéken való tőkeáttételes befektetéseket bátorítja, ami szerinte „jelentős növekedési potenciált hordoz” – fejtette ki véleményét a Financial Times-on. 

A részvénypiacok felfutása azonban nemcsak ezen intézkedések eredménye. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve nemrégiben bejelentett kamatcsökkentése is kedvezően hatott a globális piaci hangulatra.  

A globálisan enyhülő feltételek a fogyasztás fellendülését vetítik előre, ami a világ legnagyobb exportőrének, Kínának kedvez”  

– mondta Nicholas Yeo, az Abrdn Kína-részvényeinek vezetője. 

Kína gazdasági fellendülésének másik jele a nyersanyagpiacok jelentős emelkedése volt. A réz, amely az elektromos vezetékekhez szükséges kulcsfontosságú anyag, ára több mint 5 százalékkal emelkedett a bejelentés óta, elérve a tonnánkénti 10 ezer dollárt, ami három hónapos csúcs. Ez azért különösen fontos, mert a réz a kínai építőiparban kiemelt jelentőségű, főként az építkezések utolsó szakaszában. 

A vasérc, amely az acélgyártás alapanyaga, szintén jelentős drágulást mutatott a bejelentés után. Az árak két éve nem látott mélyponton voltak, mielőtt a stimulus hatására emelkedni kezdtek. 

David Chao, az Invesco globális piacstratégája szerint a mostani kínai részvénypiaci fellendülés fenntartható lehet, különösen, ha a dollár tovább gyengül a kamatcsökkentések hatására. Chao egy esetleges forgatókönyvet is felvázolt, amely szerint a globális technológiai szektorban lévő túltelítettség miatt a befektetők esetleg elmozdulhatnak a kínai és a feltörekvő piacok olcsóbb részvényei felé. 

Az ösztönzők gazdasági hatása: elegendő lesz-e a növekedés fenntartásához? 

Bár a kínai gazdaság újabb élénkítő csomagja rövid távon kétségtelenül jó hatással van a piacokra, hosszú távon továbbra is kérdéses, hogy ezek az intézkedések elegendők lesznek-e a növekedési célok eléréséhez. Az ország éves növekedési célja körülbelül 5 százalék, amit egyelőre a lassuló gazdasági teljesítmény és a defláció veszélye fenyeget. 

A központi bank és a pénzügyi szabályozók által bevezetett lépések a deflációs nyomás mérséklésére, a részvény- és ingatlanpiac stabilizálására irányulnak, ám a fogyasztói kereslet növekedése nélkül ezek az intézkedések nem lesznek elegendők.  

Az egyes intézkedések önmagukban is jelentősek, de az, hogy ezeket egyszerre vezetik be, rendkívül szokatlan, és világosan mutatja Peking elkötelezettségét a defláció elleni harcban”  

– mondta Chang Shu, a Bloomberg Economics vezető ázsiai közgazdásza. 

A mostani stimulus célja elsősorban az év végi növekedési célok teljesítése, de a hosszabb távú deflációs nyomás és az ingatlanpiaci válság megoldása további intézkedéseket igényelhet. A kínai gazdaság még mindig küzd a belső kereslet hiányával, különösen a háztartások fogyasztási hajlandósága terén, ami a legnagyobb kockázatot jelenti a további növekedés számára. 

A következő hónapokban várható, hogy a kínai pénzügyi és gazdasági döntéshozók további lépéseket hoznak, hogy megerősítsék a gazdaságot és biztosítsák a növekedési célok teljesülését. 

Kína fiskális intézkedései: nagyobb állami szerepvállalás a gazdaságban 

Jól látható, hogy azok az intézkedések, amelyek a válság sújtotta kínai ingatlanpiac támogatására tett lépéseket is magukban foglalták, az ország gyengélkedő tőzsdéjét feljebb vitték, mivel a befektetők a részvények állami támogatásának a növekedésére fogadtak. A korábbi évekhez képest azonban Kína most nem készül olyan „bazookaszerű” fiskális csomagra, mint amit például a 2008-as globális pénzügyi válság idején láthattunk, amikor a kormány egy 4 ezermilliárd jüanos ösztönzőcsomagot vezetett be, amely az egész világgazdaságra is kihatott. Az elemzők szerint a mostani gazdasági helyzet megoldásához ennél sokkal nagyobb fiskális támogatásra lenne szükség. Homin Lee, a Lombard Odier makrostratégája szerint  

Kínának legalább 10 ezermilliárd jüant kellene két éven belül elköltenie ahhoz, hogy valóban fellendítse a gazdaságot. Ez az összeg főként a háztartások támogatására és a belső fogyasztás ösztönzésére irányulna, nem pedig nagy infrastrukturális beruházásokra. 

A Politikai Hivatal továbbá kiemelte a középosztály és az alacsonyabb jövedelmű csoportok bérének növelését, a fogyasztás élénkítését, valamint a külföldi befektetések vonzását az ipari szektorba. Emellett külön figyelmet szentelnek a munkavállalás elősegítésére a főbb társadalmi csoportok – például a friss diplomások és a vidékről városba költöző munkavállalók – számára. 

A jövő kilátásai: mi vár Kínára és a világgazdaságra? 

A következő hónapok kritikusak lesznek az ország gazdasági kilátásai szempontjából. A kormány által bevezetett intézkedések kedvező rövid távú hatásai már érzékelhetők a piacokon, de továbbra is kérdéses, hogy hosszú távon mennyire lesznek képesek elérni a kívánt növekedést és a deflációs nyomás csökkentését. 

Kína gazdasági teljesítménye szoros kapcsolatban áll a világgazdasággal, és a globális piacok folyamatosan figyelik az ország további lépéseit. A világ második legnagyobb gazdaságának helyreállítása nemcsak a kínai lakosság számára létfontosságú, hanem a globális kereskedelem és befektetések szempontjából is kulcsfontosságú. A mostani gazdasági stimulus mindenesetre már most is jelentős hatást gyakorolt a világ tőzsdéire és nyersanyagpiacaira. 

A szakértők figyelmeztetése azonban világos: a jelenlegi intézkedések nem elegendők hosszú távon. Ahhoz, hogy Kína fenntartható növekedést érjen el, további, átfogóbb és célzottabb gazdaságpolitikai lépésekre lesz szükség, amelyek kiterjednek a belső fogyasztás erősítésére, az ingatlanpiac stabilizálására és a helyi önkormányzatok adósságproblémáinak kezelésére. 

Konklúzió 

Kína gazdasági fellendítési csomagja kétségkívül az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzügyi intézkedése, amely rövid távon már most pozitív hatásokat mutat a tőzsdéken és az ipari szektorokban. A világ figyelme azonban továbbra is Kínán van, és az, hogy képes lesz-e elérni az éves növekedési céljait, nemcsak az ázsiai nagyhatalom, hanem a globális gazdaság szempontjából is meghatározó lesz. 

Az ingatlanpiaci válság, a belső fogyasztás visszaesése és a helyi kormányzatok adósságai mind olyan kihívások, amelyek továbbra is veszélyeztetik Kína gazdasági stabilitását. A következő időszakban Pekingnek újabb lépéseket kell tennie ahhoz, hogy biztosítsa a gazdaság fenntartható fellendülését. 

(Források: Bloomberg; Financial Times; Financial Times)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: DALL-E