Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Edi Rama, az Európai Unióba igyekvő Albánia miniszterelnöke valósággal felrobbantotta a világsajtót, mikor nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a vallási tolerancia előmozdítása érdekében saját, vatikáni stílusú enklávét akar adni a bektási síita szúfi rend tagjainak. Mindezt az albán fővárosban, Tiranában. 

A bektási rendről 

A Bektási Rend a 13. századi Oszmán Birodalomból eredeztethető. Nevét szent Hadzsi Bektasi Veli szentről kapta. A bektási közösséget jelenleg Baba Mondi, a nyolcadik bektasi dede baba vezeti, a székhelye Tiranában van. 

Eredetileg a szunnita iszlámon belüli számos szúfi rend egyike volt, de a 16. századra átvette a zajdi síita iszlám néhány tanítását. A bektásik a 15. században politikai hatalomra is szert tettek, amikor uralták a janicsártestületet. A Török Köztársaság megalapítása után Kemal Atatürk betiltotta a Vallási Ügyek Igazgatóságán kívüli vallási intézményeket, és a közösség székhelye Albániába költözött. Salih Nijazi volt az utolsó dede Törökországban és az első Albániában. A rend bekapcsolódott a politikába, és néhány tagja, köztük Ismail Qemali, az albán nemzeti ébredés fontos vezetője volt. 

A méltán híres Kemal Atatürk (Forrás: Flickr)

Egy 2005-ös becslés szerint világszerte több mint hétmillió bektási él, bár újabb tanulmányok szerint ez a szám 20 millióra is tehető. Albániában a muszlim lakosság 9, míg az ország lakosságának az 5 százalékát teszik ki. Törökországban további 12,5 millió bektási élhet. Főként Anatóliában, a Balkánon és az oszmán kori görög muszlim közösségek között találhatók. 

Küszöbön egy muszlim Vatikán létrejötte? 

Az előzetes tervek szerint Edmond Brahimaj (Baba Mondi) lenne az a muzulmán pap, aki a létrejövő, a világ legkisebb államává váló ország élére állna. Hogy legyen viszonyítási alapunk, érdemes megjegyezni, hogy a Vatikánhoz hasonló szuverén enklávé körülbelül öt New York-i háztömbnyi terület ellenőrzését jelentené, ahol a hagyományos muszlim államokkal ellentétben engedélyezné az alkoholfogyasztást, a nők azt viselhetnének, amit akarnak és nem írna elő életmódbeli szabályokat.

Baba Mondi (Forrás: Flickr)

Habár így érdemes feltenni a kérdést, hogy mennyire lenne muszlim állam ez a potenciális enklávé. Brahimaj szerint a szabályok azért lazábbak, mert szerinte Isten nem tilt meg semmit, ezért adta nekik az elmét. A pap egyébként el is magyarázta, hogyan akar uralkodni egy 27 hektáros földdarab felett, amelyet Albánia szuverén állammá akar tenni saját közigazgatással, útlevéllel és határokkal. A szándék komolyságát aláhúzza, hogy az albán miniszterelnök, Edi Rama elmondása szerint a közeljövőben bejelenti a bektási rend szuverén államának nevezendő entitás terveit. 

Az albán miniszterelnök szerint a potenciális új állam célja az iszlám toleráns változatának népszerűsítése, amelyre Albánia büszke.  

Szerinte ez egy kincs, amire vigyázni kell, és soha nem szabad magától értetődőnek venni. Ennek oka, hogy egy deklaráltan mérsékelt iszlám mikroállam üzenetértékű lenne, hogy ne a muszlimok megbélyegzése határozza meg, hogy kik a muszlimok. 

Forrás: New York Times

A világ új legkisebb állama 

A tervezett új iszlám állam területe Tirana keleti részén, egy szegényebb lakónegyedben lévő tábor lenne. Ez mindössze egynegyede Vatikánváros méretének, amely jelenleg a világ legkisebb országa, és amelyet a pápa, egy abszolút monarchia irányít. Baba Mondi szerint nem a méret nem számít, ha államról van szó. Az azonban aggodalomra ad okot, hogy bevallása szerint hatalmának egyetlen jelentős korlátja Isten lesz, habár elmondása alapján nem akar diktátor lenni. 

A bektási tartományban található egy kupolás gyülekezési és imaterem, a rend történetét bemutató múzeum, egy klinika, egy archívum és Baba Mondi, aki egy vidám, fehér szakállas ember, aki megveti a merev dogmákat. A muszlim szélsőségesek, akik bombákat robbantanak és erőszakkal terjesztik hitük változatát, szerinte „csak cowboyok”.

A Korán laza értelmezését miszticizmussal, a törökországi iszlám előtti hitvilág elemeivel és az elhunyt bölcseik, az úgynevezett dervisek iránti áhítattal kombináló bektásik, ahogy említettük, közel egy évszázaddal ezelőtt helyezték át Tiranába a székhelyüket Törökországból, miután Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapító atyja betiltotta az ottani működésüket. 

A sok konzervatív síita és szunnita által eretneknek tekintett, és a muszlim országokban évszázados üldöztetésnek kitett bektásik a Balkán 14. és 15. századi oszmán birodalmi meghódítása óta jelentős erőt képviselnek Albániában és a szomszédos országokban, például Koszovóban és Észak-Macedóniában. 

A szekta tagjai kiemelkedő szerepet játszottak Albánia török uralom elleni nacionalista ébredésében, és az iszlám lazább változatát hirdették, ami segített az ország nagyszámú muszlim és keresztény közösségét a függetlenség ügye mögé állítani. 

Bár Albánia Európa egyik legszegényebb országa, a rászorulókat mindig igyekezett megsegíteni: a II. világháború idején zsidóknak, 2021-ben pedig a tálibok elől menekülő afgánoknak nyújtott menedéket. Nemzetközi repülőterét Teréz anyáról nevezték el, az albán származású apácáról, aki az Indiában végzett jótékonysági munkájáért Nobel-békedíjat kapott. 

A nemzetközi elismerésnél gond lehet 

Jelenleg egy jogi szakértőkből, köztük nemzetközi jogászokból álló csoport dolgozik az új állam Albánián belüli szuverén státuszát meghatározó jogszabálytervezeten. Ezt a kormányzó Albán Szocialista Párt által ellenőrzött parlamentnek jóvá kell hagynia, azonban a nehézségek csak ez után következnek: vajon mely országok lesznek hajlandók elismerni a bektásiak szuverenitását Albánián kívül? 

Az albán kormányfő szerint eddig csak néhány közeli munkatársa tudott a tervről, és a NATO-szövetségesekkel, például az Egyesült Államokkal nem konzultáltak róla. 

Ha valami biztos, akkor az az, hogy Irán mint konzervatív teokratikus rezsim és iszlám köztársaság nem fogja elismerni az államot, ha az valóban létrejön.  

Hiszen gondoljunk bele, hogy Irán az az ország, ahol a szúfi iszlám számos, többnyire föld alatt rejtőzködő követője él. 

Az albán miniszterelnök azonban láthatóan nem igazán foglalkozik Iránnal, ami nem is meglepő, hiszen országa még 2022-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatait Teheránnal az albán kormány és a bankhálózatok elleni kibertámadásra hivatkozva. Baba Mondi régóta kampányol a szélsőségek ellen. Miután iszlamista fegyveresek 2015-ben 12 embert öltek meg a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap elleni támadásban, a bektási vezető akkor a miniszterelnökkel együtt Párizsba utazott, hogy részt vegyen a terrorizmus elleni felvonuláson. 

A pap szerint az új bektási államnak szüksége lehet egy kis hírszerző szolgálatra az ellenségeikkel szembeni védelem miatt, de nem lesz hadseregük, határőrségük vagy bíróságuk.

A részletszabályozásokat, mint például, hogy kik kaphatnak majd útlevelet, még ki kell dolgozni, de az útlevél színe már eldőlt: a zöld, amely az iszlámban fontos szín, ezzel együtt pedig Albánia lehetővé teszi a kettős állampolgárságot. 

Az új állam, amely a feszültségek csillapítása, nem pedig szítása mellett kötelezte el magát, máris lemondott a területi ambíciókról, ami sok esetben geopolitikai konfliktusok táptalaját képezi. Baba Mondi megfogadta, hogy nem tesz kísérletet a területének kiterjesztésére azáltal, hogy visszaszerzi a rendje által egykor birtokolt földterületeket az albán fővárosban. 

A határok tisztázottak 

Az eredetileg közel 90 hektáros tiranai terület a kétharmadára zsugorodott, amióta Enver Hodzsa, Albánia egykori kommunista diktátora 1967-ben betiltott minden vallást, és kormánya raktárakat kezdett építeni a fővárosban lévő bektási területen. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a bektásiak még több földet veszítettek, amikor magánemberek engedély nélkül házakat építettek a terület szélén. 

Az albán miniszterelnök szerint a tervezett bektási állam határait az fogja meghatározni, amivel a szekta jelenleg rendelkezik, hiszen ez nem tulajdonjogi, hanem szellemi kérdés: tehát ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokat a területeket, amelyeket elvettek tőlük 1991 előtt, nem kapják vissza. A tulajdonjogok feletti civakodás csak aláásná az állam célját, hogy az az „együttélés modellje” legyen.  

Baba Mondi a maga részéről „csodának” nyilvánította az államisági tervet, és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak elismerik államának szuverenitását, ha a parlament jóváhagyja a miniszterelnök tervét. 

Hogy hány bektási hívő van a világon, nem tudni, és még az albániai számukról is nagyon eltérő hivatalos becslések vannak: a mintegy 2,8 millió fős Albániában a néhány százaléktól ennek többszöröséig terjednek a számok. 

Baba Mondi azonban megvan győződve arról, hogy a teljes lakosság mintegy fele bektási, a többi szunnita, katolikus, ortodox és evangélikus keresztény. Ez szinte biztosan túlzás, de tükrözi, hogy a szektát Albániában még egyes keresztények körében is kvázi nemzeti vallásnak tekintik. 

A fővárostól északra fekvő Kruja városában, ahol a 15. században Szkander bég, Albánia nemzeti hőse egy kastélyt épített, Ismet Kaciu, egy nyugdíjas bektási tanár azt mondta, nem hallott a kormányfő terveiről, hogy szektájának vatikáni stílusú fennhatóságot adna a tiranai helyszín felett. De elmondása szerint nagyon örülne, ha ez megtörténne, mivel segítene megakadályozni, hogy a fiatalabb albánok – köztük a saját négy gyermeke, akik Olaszországban dolgoznak – eltávolodjanak a hitüktől és a hazájuktól.  

Nuri Ceni, egy 79 éves bektási történész szerint egy rendkívül fontos ajándék lenne az államiság, amely nemcsak a toleráns iszlámot erősítené Albánián belül, hanem segítené a békés együttélés üzenetének terjesztését is, vallástól és fajtól függetlenül. 

Ugyanakkor az albán miniszterelnök elismerte, hogy egy szuverén iszlám állam létrehozása Tiranában időbe telik. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Flickr