A kereslet mindössze 2 százalékát elégítette ki az Európai Unió közös gázvásárlási projektje. Az AggregateEU névre keresztelt mechanizmus a jelek szerint teljesen hidegen hagyta az energiavállalatokat.

Finoman szólva is kínos eredménnyel járt az Európai Unió közös földgázvásárlási projektje. Az AggregateEU fantázianéven elindított közös gázplatform az unió keresletének csak elenyésző töredékét, mindössze 2 százalékát elégítette ki – nem azért, mert nem tudott volna többet, hanem azért, mert mindössze ennyi volt az érdeklődés az energiavállalatok részéről.

A gondolat az Európai Bizottságban a Covid-járvány idején elindított közös vakcinabeszerzésből származott: az egyébként botrányos körülmények között lebonyolított – és Ursula von der Leyen szégyenlistájának első helyén álló – folyamat akkor lehetővé tette, hogy az uniós piac kihasználja a méreteit, és a közös vásárlás révén olcsóbban szerezzen be oltóanyagot. Ami azonban ott a muszájból és az Európai Bizottság elnökének máig tisztázatlan magánakcióival működött, az keményen elhasalt a közös földgázvásárlás esetében.

Az AggregateEU-t az ukrajnai háború miatt csúcsra robbant energiaválságban indították el, hogy – az Európai Bizottság szándékai szerint – a tagállamok összehangolt módon és időben tudják feltölteni a gáztározóikat, kihasználva a kollektív vásárlóerőt alacsonyabb árakra bírják rá a globális gázkereskedőket. Az Európai Bizottság minden tagállamnak előírta, hogy energiavállalatai legalább a gáztározó-kapacitások 15 százalékának megfelelő megrendelést adjanak le, ugyanakkor a tényleges vásárlás önkéntes maradt: így fordulhatott elő, hogy a megrendelésekből nem volt hiány, a lebonyolított üzletekből már annál inkább. A Financial Times információi alapján míg a tagállamok összességében 43 milliárd köbméternyi gázra jelentettek be igényt a közös beszerzés révén, a valóságban alig 1 milliárd köbméter gázt vásároltak meg ténylegesen.

Az EB szerint ez sikertörténet

A kínos eredmény felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a közös beszerzés nem éppen a legjobban működő mechanizmus. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy az Európai Bizottság folyamatos vitában áll a tagállamokkal a védelmi képességek erősítése kapcsán, ahol ugyanezt akarja erőltetni – eddig a legcsekélyebb sikerrel.

Ursula von der Leyen kedvét azonban nem lehet elvenni: az Európai Bizottság elnöke szerint a közös beszerzés igazi sikertörténet, így ígéretet tett arra, hogy hamarosan kezdődő új mandátuma alatt még több árucikkre terjeszti ki a modellt. „Ki kell használnunk piacunk erejét és méretét az ellátás biztosítására. Ezért javasolni fogom az aggregált mechanizmusunk kiterjesztését, hogy a gázon túl magába foglalja a hidrogént és a kritikus nyersanyagokat is” – mondta még júliusban, pedig akkor már ismerte a valós mutatókat.

Az érdeklődő energiavállalatok úgy vélekedtek, hogy a platform kapcsolati tőkeépítésre igen, másra viszont nem nagyon volt jó – vagyis eredeti célját, a közös vásárlóerőtől remélt árleszorító hatást egyáltalán nem érte el. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik energiavállalat vezetője szerint a válság idején a piac éppen úgy működött, ahogy működnie kell egy krízis alatt, a gáz is oda került, ahol szükség volt rá, az AggregateEU ​​platform tehát gyakorlatilag okafogyottá vált. Az Európai Számvevőszék júniusi értékelésében pedig a megkötött szerződések hiányára hivatkozva gyakorlatilag értékelni sem tudta a közös gázbeszerzés pénzügyi vonatkozásait. Mint írták, nem lehet meghatározni a platform hozzáadott értékét a gázpiachoz, és olyan hiányokat sem tudtak azonosítani, amelyet az AggregateEU segítségével kezeltek volna.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint a platform „Európa kollektív piaci súlyát a versenyképesebb árak elérése érdekében hasznosította”, a cégek pedig igenis „nagy érdeklődést” tanúsítottak iránta. Eddig a mondatig teljesen igaz lehet a történet.

***

Kapcsolódó:        

Fotó: Pietro Naj-Oleari